Cserkészélet  (52)

"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e?
Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett,
hogy Krisztusé legyen a szivük és a hazáé az életük!"

Kiss Ernő (aradi vértanu)














2010-ben 100 éves a Magyar Cserkészmozgalom

Ebben az évben Magyarországon és a nagyvilágban egyaránt ünneplik magyar cserkészek mozgalmunk megalakulásának 100. évfordulóját. Ez három évvel a nemzetközi cserkészmozgalom angliai megalakulása után volt 1910-ben Ez egybeesik a II. világháború után, 1945-ben külföldön megalakult KMCSSZ szövetség 65. évfordulójával.

Mire 1948-ban Magyarországon a kommunista hatalom betiltotta keresztény mozgalmunkat, a külföldre menekültek körében már létrejött - akkor németországi központtal - a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, mely az évtizedek során öt világrészen tett kiváló szolgálatot a magyarságnak.

A KMCSSZ Nyugat-Európai Kerületének jövő évben esedékes Jubileumi Tábora a Kastl-Mennersberg-i Hárshegy cserkészparkban lesz megtartva:

Előtábor
Jubitábor 2010            
Utótábor
július 24. - –29.
július 30. - augusztus 8.    
augusztus 8. - 10.
csak vezetők, felnőttek
mindenki 1-100 évesek
csak vezetők, felnőttek



Termékeny a magyar cserkész-sajtó

2009 végén négy magyar cserkészkiadványt kaptunk kézhez, hármat nyomtatásban, egyet a világhálón.


Szlovákiai Magyar Cserkész-
szövetség kiadványa
Dunaszerdahely

A KMCSSZ Európa-i
kerületének kiadványa

A KMCSSZ központjának
kiadványa:
56. évf. 105. szám

Míg a "Magyar Cserkész", a Külföldi Magyar Cserkészszövetség negyedéves hírlapja évtizedeken keresztül kizárólag nyomtatásban látott napvilágot, 2008 óta a Világhálón is megjelenik a közismert PDF formátumban is. Óriási előnye ennek, hogy előállítása és terjesztése olcsóbb, a "pdf" formátum könnyen tárolható és kinyomtatható.

Tartalmilag mindig látványos, ha Európától, az I. Kerülettől Ausztráliáig, azaz a IV. Külföldi Kerületig terjednek abban a magyar cserkész-hírek és nyomatékot kap a sok közös vonás. Ha "hangzók lennének a képek, kiderülne, hogy mennyire közös népdalkincse is van a külföldi magyar cserkészeknek. (Talán egyszer még hangzók lesznek a magyar cserkészhíradók...)


2009. 4. szám

Két mellékelt, kattintással elérhető és letölthető kiadvány ugyanakkor a világhálón jelenik meg.

Bal oldalon a Külföldi Magyar Cserkészszövetség negyed -éves MAGYAR CSERKÉSZ kiadványa, hírekkel az öt világ- részen élő és működő csapatok életéről, ünnepségeiről, táborairól. Különlegessége, amikor a külföldön született fiatal magyarok írnak abban magyar nyelven...
A kiadvány pdf formátumban jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a kiadvány először letöltendő és azután ADOBE READER olvasóprogrammal megtekinthető.

Jobboldali képünk a hollandiai Attila csapat évente 10 x megjelenő cserkész hírlevelét mutatja. A belső és külső történéseket és cserkész-ismereteket számonkint 4-4 oldalon tárgyalja. Három éves archívuma is visszalapozható.

2009. 9. szám



Gödöllőn megnyílt az állandó cserkészkiállítás

A lelkes budapesti öregcserkészek dr. Katona Tamás, dr. Ferencz Mária, Bokody József, Pétery István rendezésében létrejött cserkészkiállítás méltó végleges helyet kap a Jamboree városában Gödöllőn, a gödöllői Városi Múzeumban. (képünk) Mivel az óriási anyag újbóli elrendezésre várt, a kiállítás megnyitására végül 2009. október 20-án került sor.

A "Magyar Cserkészet Története 1910-től napjainkig" kerek 100 esztendő magyar cserkészmúltját öleli fel, beleértve az 1948-tól 1998-ig csak külföldön működő mozgalmat, amikor is a hazában csak a hamu alatt pislákoló parázs várhatott az újbóli fellobbanásra.

Az állandó kiállításon olyan tárgyak láthatók mint pl. Zita királyné zászlója, melyet egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott 1925-ben; látható Baden-Powell eredeti levele, melyet Horthy Miklós kormányzónak írt az 1933-as gödöllői dzsembori után, látható Márton Lajos híres cserkész-illusztrátor néhány eredeti rajza, stb. stb.

Tervezik továbbá "Gödöllő a magyar cserkészet fővárosa" elnevezésű program beindítását, mely keretében egy tematikus útvonal megszervezésével adnának lehetőséget, hogy a város cserkész nevezetességeit megismerhessék a látogatók, és nem csak a híres Kisfaludy-Stróbl szobrot.

További információk:
Gödöllői Városi Múzeum
H-2100 - Gödöllő
Szabadság tér 5.
Tel.: +36 (28) 422-002
varosi.godollo@museum.hu

Nyitva tartás: III.1-X.31: K-V 10-18; XI.1-II.28: K-V 10-16







A kétnyelvű nevelésről

Külföldön született magyar vagy 'félmagyar' szülők gyermekeinek előbb utóbb identitás problémával kell szembenézniük, amit sokan egyszerűen a kétnyelvű nevelésre vezetnek vissza. Kétségtelen, hogy, ha a szülők otthon eltérő nyelven beszélnek, mint ahogy a a 'külső' társadalom beszél, vagy ha a két szülő eltérő nyelven beszél gyermekéhez, az a gyermek identitásának kialakulására kihat. Meghatározó azonban a domináns külső környezet ténye, és próbléma lehet, amennyiben az eltér a családon belül közösen, vagy egyik vagy másik családfél által képviselttől. A nehézség kevésbé a két nyelvből mint alapjában a két "haza" tényéből fakad. Egy hazában lehet ugyanis több nyelvet beszélni!

Az ajtón kívül a gyerek számára elkerülhetetlen az ottani baráti kör, az iskolák, a médiumok. Olyan családokban is, ahol otthon csak egy nyelvet beszélnek, a probléma ott is fellép, ha a házon kívüli társadalom 'külföldi' marad. Amint a gyerek az utcára lép, más nyelven fog barátaival játszani, iskolában tanulni, sportolni, szórakozni. Az otthonon kívüli társadalom nyelvét játszva meg fogja tanulni, akkor is, ha házon belül nem azt beszélik.

Röviden: az identitásprobléma nem a második nyelvből, hanem a második hazából adódik. Erről pedig a gyerek nem tehet. Ha akarjuk, ha nem, az idegen ország társadalma eltérő habitussal, szokásokkal, elsőbbségekkel, néha még eltérő éghajlattal is rendelkezik. Ezt a 'stabil' környezetet hatékonyan befolyásolni a nagyságrendek eltérése miatt a gyakorlatban nem lehet.

A gyereket egy második nyelvre megtanítani viszont bárhol lehet. A két háború között Magyarországon a második nyelv volt a német és a korai elsajátítás érdekében szokás volt azt a gyerekeknek játszva tanítani, amiért osztrák gyereklányokat szerződtettek azok, akik azt anyagilag megtehették.
A magyar nyelv elsajátításának külföldön nem csak azért van értelme, hogy az anyaországon nyaralva a gyerek megértse a nagymamát, hanem azért is, mert a magyar nyelv mögött egy gazdag érzelmi háttér rejlik, nyelvünk a maga rendszerszerű felépítése miatt szélesebb gondolkodásmódhoz vezet és változatosabb kifejezési lehetőségekhez, mint azt sok más nyelv teszi. Ugyanakkor sok orvos bizonyította már, hogy ha a gyerek egészséges, nincs akadálya annak, hogy egyszerre két nyelvet tanuljon meg. A magyar nyelv esetében pedig matematikusaink és fizikusaink is kellőképpen bizonyították már nyelvünk értelemserkentő mivoltát. Erre utal a brusszeli egyetem alábbi címen elérhető tanulmánya is.
Ami pedig a híres külföldi tollforgató írók és költők véleményét a magyar nyelvről illeti, nem csak, hogy észrevették, de olykor írígyelték is nyelvünket. (Lásd Új Magyar Éveezred kiadványunk Capita Selecta 24  fejezetét.)

Nos utóbbi tények ismeretével a gyerek persze sokat nem ér, ezt szüleinek érdemes tudni, ha felmerül a kérdés, 'mit ér a gyerek a magyar nyelvvel?' A gyereket a játék és a barátok érdeklik, ebből kifolyólag ezen keresztül lehet a környezete számára 'idegen' magyar nyelvbe legkönnyebben bevezetni. Természetesen elsősorban a szülőknek/nagyszülőknek kell a gyerekhez következetesen magyarul szólni, de sokat tehetnek a megfelelően megszervezett külföldi magyar iskolák is. Közismert, hogy élménypedagógiával - mint pl. a cserkészet esetében - a közös kalanddal könnyebb új baráti kört kialakítani mint a helyesírás közös ismeretével, a hagyományos iskolapaddal. De a barát önmagában nem elég, mert ahhoz ezután is legkönnyebben az 'idegen' nyelven fog szólni, fontos a játékszerű nyelvápolás. Ez pedig pl. a gyakori énekes népi játékon, népdaléneklésen, mint "zenei anyanyelvünkön" keresztül a legegyszerűbb. Ez vidám, kedvcsináló és kultúrálisan értékes foglalkozás. Itt említjük meg, hogy népdalkincsünket is írigyelték már más országok cserkészei!

A Külföldi Magyar Cserkészszövetség 'nemzetközi' nagytáborainak sok évtizedes hozadéka, hogy ott az angliai, svédországi, hollandiai, németországi, svájci stb. és a hazai gyerekek, valamennyien magyarul kényszerülnek egymással beszélni. Sok szülő állapította már meg hazatérő gyermekük ugrásszerű nyelvtudás gyarapodását ilyen nagytáborok után....

Végül leghatékonyabb "identitás kiegészítő" minden szempontból a 'hazalátogatás', feltéve, hogy ott a gyerek korosztályával és nem csak öregekkel találkozhat... Itt szavak nélkül dokumentálva lesz, hogy külföldi lakóhelyük és barátaik mellett máshol is élnek gyerekek, ahol szerezhet magának új barátokat, akikkel külföldön megtanult második anyanyelvén tud beszélgetni, játszani, esetleg később levelezni.

A kétnyelvű nevelés irodalma jelentős. Álljon itt egy tudományos példa, amelyik a brüsszeli egyetem (Vrije Universiteit Brussel) tanulmányai között jelent meg:

Tweetalig onderwijs maakt slimmere kinderen


Tartalomjegyzék   (52. sz.)
Címoldal   (52. sz.)
Archívum;
Bejárat