Amióta néhány évvel ezelött magyar szakember tartott elöadást a wageningeni egyetemen az akácfával kapcsolatos magyarországi tapasztalatokról azóta foglakoznak ott is tüzetesebben ezzel az európai alternatívával. 
Europa évente 3-4 milló hektárnyi trópusi esöerdö faanyagát használja fel ipari célokra, míg a világ keményfa fogyasztása összesen évi 10-20 millió hektárra tehetö. Elmondhatjuk, hogy a mai Magyarország területének 1-2-szeresét irtja ki az emberiség évröl évre ebböl a pótolhatatlan természeti kincsböl. He ez ilyen mértékben folytatódik, akkor az ezredforduló szomorú mérföldkö lesz: eltünik földünkröl az esöerdöknek hihetetlenül gazdag ökorendszere!
A trópusi erdök pusztulásának a fakitermelésen kívül egy másik kézenfekvö oka az ott lakó, többnyire nagyon szegény néprétegek termöföld igénye. Az erdök helyén nyert földek ráadásul még rendkivül rossz hatásfokkal is lesznek felhasználva. A kiirtott, majd felégetett erdök helyén a földréteg ugyanis nagyon sekély, termöképessége néhány év alatt kimerül. A telepesek ezután ismét új föld után néznek aminek újabb erdök esnek áldozatul. A kitermelt faanyag azután aránylag alacsony áron kerül Európába, nehéz európai termelésböl származó keményfának ezekkal az árakkal versenyezni. Elsöszámú megoldás lenne természetesen az import betiltása valamint a közvélemény megnyerése az ilyen faanyag kerülésére, de ehhez egyrészt jó alternatívákra van szükség itt Európában, másrészt mezögazdasági hatásfoknövelésre a trópusokban.
Európában kevés az iparilag használható keményfa. Az itt termö (puha-) fenyöfajták tartósítása különbözö impregnáló szerekkel és festékanyagokkal ugyan részben megoldható, de ez a 'megoldás' ismét csak a természet kárára történik, mert végül is azt terhelik a felhasznált természetellenes vegyi anyagok.
Ugyanakkor az európai mezögazdaság és álattenyésztés a gépesített és vegyszerezett technológiák nyomán számos hagyományos termékböl krónikus túltermelést eredményez (vajhegyek, húshegyek, bortavak, stb.).
Ebben az anakronisztikus helyzetben akartak elöre lépni a Wageningen-i kertészeti egyetem erdészeti karának szakemberei. A 90-es évek elejétöl európai keményfatermelés alternativáit kutatják és figyelik azokat gyakorlati körülmények között. Nem egyedül, mivel a fatelepítésnek ma más rendeltetetése is van mint csak az ipari nyersanyag elöállítása. Területfejlesztési és más intézményekkel közös projekteket hoztak létre, melyek hátterében olyan ökológiai szempontok is szerepelnek mint a CO2-lekötés, stb. (Erömüvek üzemelöi -bizonyos határokon belül- választhatnak, hogy szüröberendezésekkel vagy erdötelepítéssel vonják ki a levegöböl az általuk termelt széndioxidot).
Fenti erdösítési terv ma ott tart, hogy számos holland gazdaember feladta egy-egy monokultúrában termelt hagyományos mezögazdasági termék (túl-)termelését és erdészeti munkához, fatelepítéshez kezdett. A legtöbb kezdeményezés ma még nem áll saját lábon, bizonyos állami támogatásban részesülnek, de a végcél a gazdaságos erdötelepítés. A tény maga pedig, hogy fiatal gazdaemberek rászánják magukat, hogy az ösidök óta termelt termékek helyett ilyen kisérletekbe vágjanak, jellemzö jövöbenézö gondolkodásukra.
Amióta néhány évvel ezelött magyar szakember tartott elöadást a wageningeni egyetemen az akácfával kapcsolatos magyarországi tapasztalatokról azóta foglakoznak ott is tüzetesebben ezzel az európai alternatívával.
Mint ismeretes az akácfa eredeti hazája Amerika, ahonnan csak a 17. században került Európába, majd Franciaországon keresztül Magyarországra. A magyar éghajlatban különösen jól érzi magát, azóta letagadhatatlanul hozzánött a magyar tájhoz. Bajban is lennének a magyar szölösgazdák, ha nem lenne elegendö akácfakaró tökéiket megtámasztani.. Magyarországon ma közel 300.000 ha telepített akácerdö található.
Erdészeti szakértök szemével nézve a 'robinia pseudoacacianak' a következö elönyei vannak:
Ha pedig a méhészek szemével figyeljük az akácfát, virágmézét nem csak a máramarosi medvebocsok szeretik.
Hollandiában a fenti projektek keretében eddig több mint 60.000 akáccsemetét ültettek mezögazdaságból kivont területekre. Az akáccsemeték zömét Magyarországról hozatták. Az elsö ültetvények fejlödése határozottan pozitív irányba mutat, így a kisérleteket folytatják.
Aki pedig napjainkban az Interneten néz utána a 'robinia pseudoacacia' név alatt mi található a nagyvilágban, hamarosan a Nyírségben találja magát...
vissza a 96/I címoldalára