"Öseinket felhozád...

...Kárpát szent bércére
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának
Árpád hös magzatjai
Felvirágozának."[Himnusz]


A honfoglaló magyarok életmódja (I.rész)

A honfoglaló magyarok életmódjáról a legtöbbet korabeli írott forrásokból és régészeti kutatásokból tudhatunk meg.
Milyen kultúrát képviselt tulajdonképpen a honfoglaláskori magyarság? Hiszen fél-nomád életmódjukat magukkal hozták az új hazába is.
Meglepö módon igen fejlett kultúrát találunk öseinknél. Érdekességként említhetjük meg, hogy pl. borotválkoztak, fürödtek, fehérnemüt viseltek, betegszobáikat fertötlenítették. Ismerték a helyhez kötött életmódot is. A földmüvesség, kézmüvesség, építészet ismeröi voltak már mielött elfoglalták a Kárpát medencét.

A magyarság életmódjáról sokat árulnak el a feltárt sírokban talált különbözö szerszámok, fegyverek, díszítö kellékek (ékszerek), háztartási eszközök.















Gazdag magyar katonai vezetö sírleletei Galgócon: kétélü kard, díszes tarsolyfedö
[Nemzeti Múzeum]

A honfoglalók lakása a jurta volt. Ez egy köralakú, nemezböl készült sátor, amelynek átméröje 4-5 méter, középen tüzhellyel, amely egész nap égett. A bejárattal szemben a tüzhely mögött volt a családfö helye. A családfötöl jobbra esö része a férfiaké, a balra esö része a nöké és a gyerekeké volt. A díszhely, a vendéghely közvetlenül a családfö jobbján volt található.

Honfoglaláskori jurta a bejárattal és mellette egy díszesen felszerelt lóval [Nemzeti Múzeum]

A jurta rácsos falát díszes szönyeggel borították. Felállításuk mintegy 10 percet igényelt, ezt a munkát az asszonyok végezték el. A jurtában való lakásmód egyáltalán nem volt kezdetlegesebb az épített házakénál.

Honfoglaláskori ásatásokból földkunyhókat is tártak föl régészeink, így pl. Pentelén. Ezek a földbe ásott házak nem voltak nagyok, 2-3 x 3-4 méteresek. Ebben fütöttek, föztek. A mai nyári földes konyhák elödeinek is mondhatnánk (Erdély).
A honfoglaláskori falvakra azonban nem a földkunyhók voltak jellemzök. A Felgyön végzett ásatások alapján kimutatható ugyanis, hogy a föld felé emelt épületek mint a vertfalú házak, téglaházak, boronaházak, jurták alkották a magyar falvak képét. Sokfajta házaikkal inkább a mai falvak korai megfelöinek mondhatók.


A honfoglalók viseletét leginkább a korabeli párhuzamok és a sírleletek alapján állíthatjuk magunk elé.
Magas, merev nyakú inget, balra áthajtott és övvel megszorított kaftánt viseltek, amely alól kilátszott a buggyos bugyogó és a fémveretes, díszes, puhatalpú csizma. Övükön díszes tarsoly függött. Tarsolyukban hordták a tüzcsiholó acélt, a kovát és a taplót. A tarsolyfedö lemezek a honfoglaláskori ötvösség legszebb müvészi alkotásai közé tartoznak.
Csúcsos süveget hordtak, amelynek lehajtható széle prémes volt és börböl vagy nemezböl (vert gyapjúszálakból) készült.
Hajukat hátul vagy két oldalt befonták és a lecsüngö varkocsokba karikákat és szalagokat füztek.




Honfoglaláskori jurta belülröl egy harcos magyar vitézzel. [Nemzeti Múzeum]

Milyennek látták öseinket a honfoglalás korában más népek? Erröl írott arab feljegyzés maradt fenn a honfoglalást követö elsö századból.
Ibn Rószteh és Gardézi így ír rólunk: "...Amikor a magyarok Kercsbe érnek az elébük menö bizánciakkal vásárt tartanak... Ezek (a magyarok) szemrevaló és szép küsejü emberek, nagy testüek, vagyonosak és szembetünöen gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak."


[Folytatjuk az 1996/III. számban]

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a 96/II címoldalára
vissza a bejárathoz