"A szölövesszöket, amelyek bennem gyümölcsöt nem hoznak, lemetszi rólam, a gyümölcsözöket viszont megtisztítja, hogy még többet teremjenek." (Jn 15,2) |
Keresztes K. Sándor elnöki megnyitójából:
Ma a vasfüggöny leomlása után új kihívásokkal állunk szemben. Európa ma csak részben keresztény, a kultúrát ipari termékként kezeli. E folyamat egyik eredménye, hogy a megélt értékrend területén javarészt "Dallas..." Európája lett, hiszen a kultúra is globalizálódik.
Ebben a környezetben kell hiteles választ adnunk a magyar társadalomnak, üzennünk Európának, söt ha kell a tengeren túlra is, milyen keresztény és magyar kulturális értékek fejlesztésére érzünk hivatást. Mit érzünk sok évtized értékrend-elnyomó kommunista uralom után és mi a véleményünk az ez idö alatt "Dallas"-ig fejlödött nyugati értékrendröl.
Mivel ma nem rendelkezünk a IX. és X. század magyarságának erös identitástudatával söt egzisztenciális biztonságával sem, éppen ezért mint értelmiség és ezen belül mint katolikusok hivatottak vagyunk a megváltozott helyzet gyors felismerésére, az igazi keresztény és magyar értékforrások kiemelésére és a fejlödés érdekében korunk eszközeinek (oktatás, médiák) korszerü bevetésére.
Mint tudjuk, nagy a magyar társadalom elvárása az Egyház (pl. iskolái) iránt, de ezen túlmenöleg ugyancsak fontos a generációs, etnikai és társadalmi különbségeket feloldó közösségek továbbépítése is.
* A magyar kultúra és a keresztény értékek kapcsolatrendszerére jellemzö, hogy a magyarság ennek fejlödését a Kárpátmedencében élte meg. [Rahner: "Az ember maga alakítja környezetét a természet javainak továbbfejlesztése által.]
* Géza fejedelem 1000 évvel ezelött a nyugati kereszténységet választotta, de valójában csak a 13.században lett annak teljes értékü tagja (Mátyás király).
* Elsö magyar nyelvü irodalmi münek Janus Pannonius feljegyzései számítanak, aki maga horvát származású pösök volt.
* A 13.-század kultúrája a reformáció kultúrája volt.
* A 15.-század végén Nyugat-Európa missziós területté válik.
* Ujabb problémák adódtak II. József után, amikor fellángolt a nemzeti érzés a németesítés és nyugati befolyás ellen.
* A 18.-század végétöl dezintegrálódni kezd a Kárpátmedence több nemzetisége és önálló kultúrák alakulnak. Régen ezek az etnikumok közösen "Hungarumnak" vallották magukat.
* A barokk korban az egyházkultúra területén a francia mellett a magyar egyház ért el kimagasló eredményeket Európában.
* A kultúra egy közösségnek az összetartozását jelöli meg és egyben megkülönbözteti más közösségektöl.
* A Kereszténység azok közössége, akik hisznek Krisztusban aki hordozza az állandó kapcsolatot az Örökkévalósággal. Jézus egy kultúra részese lett, bele tartozott abba a kultúrába.
* A feltámadás után Jézus, amikor elküldi tanítványait téríteni (Szent Pál), nem akarja a világot judealizálni, hanem meghagyja görögnek, stb. Nem hoz kulturális forradalmat.
* Voltak vallások, melyek annyira a kultúrákhoz kötödtek, hogy azokkal együtt jöttek és mentek.
* A Keresztény Egyház új kultúrákhoz is hozzá tudott szólni és azon belül pl. a parasztsághoz ugyanúgy mint a lovagokhoz.
* Századunk elején voltak hívö magyar irodalmárok, akiket a liberalizmus kisértett meg, mint pl. Ady és Babits, de volt egy Pilinszky is (az Új Ember szerkesztöje), aki a kikerülhetetlen kereszténységet fogalmazta meg, amely mindenkit megszólít.
* Az elöadó a test-lélek-felfogásunk felülvizsgálatára buzdított, mert a szellem az ami emberré tesz.
* Megújulás a szellem által lehetséges, mert Isten szellem és nem lélek.
* [Magyar nyelvünkben sok más nyelvvel ellentétben a 'lélek' szót használjuk ott, ahol mások a 'szellem' szót tartják helyesnek (Sanctus Spiritus)].
* A mai egyházban Isten szelleme alulról indítja a megújulást, cselekszi gyümélcseit: "Csodáld meg Isten szellemének müveit gyermekeidben!"
* Kereszténységünk ezer éves, de nem mondhatjuk, hogy a keresztény szellemiség uralkodó nézet a mai Magyarországon. Múltunk ellenére kisebbségben vagyunk. A keresztény kultúrát vállaló emberek meggyözödése sem jelent még Jézusban való egyértelmü hitet. A kettö szétválhat.
* Ellenségeink 'atomizálni' szeretnék az embert és ezáltal gyökértelenné tenni. Hogy választ tudjunk adni a szellemi kihívásoknak, az idök jeleit felismerve a nevelésben nekünk gondosan elemzö gondolkodásmódot kell képviselnünk. Feladataink az oktatásban ezért fontosak, legyen az szakmai mühely vagy egyházi iskola. Eközben éljünk közösségeinkben korunk eszözeivel mint pl. az "Interregnum"-kapcsolattartás (=a Regnumisták kapcsolattartása az Interneten keresztül).
Magyar Pax Romana Fórum
Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom
Számos jel mutat arra, hogy az európai szellemiség és benne a magyar kultúra a korszakváltás válságjeleivel küszködik és válaszút előtt áll. Választ kíván az a kihívás, amit a kultúrát teremtő evangéliumi értékek, a válságba jutott nevelés, a környezetpusztító fogyasztói szokások, a kultúra hordozójának és közvetítőjének, az információtechnikának a forradalma és a médiának a földkerekségre kiterjedő hatása jelent a ma embere számára. Ezekhez a dilemmákhoz hazánkban- a többi közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan - hozzájárul mindaz a bizonytalanság és feszültség, ami a társadalmi és gazdasági átalakulást kíséri.
1. A Magyar Pax Romana Fórum előadói a jelenségeket elemezve Siófokon is rámutattak arra, hogy a magyar kultúra és a és az európai keresztény értékek ezer éven át tartó kölcsönhatásának korszakváltásai után alapvető szemlélet- és magatartásbeli változás követelménye előtt állunk.
A MPRF úgy keresett választ a kérdésekre, hogy tudatában van annak a fontos szerepnek, amit a kultúra a társadalom jövőjének alakításában jelent. A nyugat-európai és a szomszédos országok katolikus magyar értelmiségét is bevonva, a kultúra nem katolikus és nem keresztény szakértőit is megkérdezve fogalmazott meg szempontokat a helyes út kiválasztásához.
2. A kongresszus abból a megállapításból indult ki, hogy a magyar kultúra elválaszthatatlanul európai és keresztény. Sorsáért ezért magyarként és keresztényként egyaránt felelősek vagyunk.
Fel kell ismernünk és tudatosítanunk, hogy jövőnk építésének elengedhetetlen feltétele nemzeti identitásunk erőssége, ez viszont csak a nemzet életerős kultúrájából jöhet létre. Meggyengült nemzeti önazonosságunk erősítése mellett tudatosan ápolnunk kell kultúránknak azokat a sajátos értékeit, amelyek az egyesülő Európában a magyar kultúrát egyedivé, a nagyobb közösség számára is értékessé teszik.
A nemzet kultúrája között több forrásból táplálkozik. A magyar értelmiségnek és a társadalomnak fontos feladata, hogy munkálkodjék kultúrája nemzeti és európai összetevőinek egyensúlyán. A katolikus értelmiségnek is felelősséget kell vállalnia az arányokat illető konszenzus létrehozásában, a kultúrharc befejezésének előmozdításában, a kiegyezésre vezető párbeszéd megteremtésében.
3. Kultúránk sokszínűségének és egységének alapját és egyben garanciáját annak keresztény jellegében látjuk. Az ezredfordulón ezért a vallásos hit és az emberi szellem újfajta, kölcsönös ihletésére van szükség ahhoz, hogy célirányos válasz tudjunk adni a kihívásokra. Az Egyháznak, mindannyiunknak felelőssége a kereszténység inkulturációjának folyamatos megvalósítása, szem előtt tartva a földi javak és intézmények autonómiáját, a világi kultúrák által létrehozott értékek megőrzését. A szekularizációt tehát tényként elfogadjuk, de elutasítjuk a tévutakra vezető szekularizmust, a keresztény értékeknek a kirekesztését a kultúrából.
4. A kultúrán keresztül is megvalósuló evangelizációs és missziós tevékenység közösségeink feladata is. Folytatni kell tehát vallási és társadalmi közösségeink megerősítését, mert az általuk létrejövő társas kapcsolatok segítik a generációs, a műveltségbeli és etnikai különbségek áthidalását, a kulturális hagyományok átörökítését és megőrzését. A közösségépítésben fontos szerepet kell vállalnia a plébániáknak, amelyeknek egyre inkább közösségi házként is kell szolgálniuk a hitbeli és kulturális ismeretek terjesztését és a tájékoztatást. Különösen fontos a kisebbségi sorban élő testvéreinknél, hogy alapvető jogaikkal élve az egyházi életben is használhassák anyanyelvüket.
5. A keresztény kultúra nemcsak a hívők ügye és tulajdona. Nekünk, hitünket megvallóknak külön is felelősséget kell vállalnunk az oktatás és művelődés sorsáért, a szakmai műhelyektől kezdve a társadalmi közgondolkodás alakításán át egészen a felekezeti iskolarendszerekig. Az állam feladata, hogy finanszírozza, védje és építse a kultúrát és annak intézményeit, tekintetbe véve azonban annak sokszínűségét és tartalmi függetlenségét.
A család és a iskola, valamint a nemzedékek közötti ellentmondás feloldása változatlanul időszerű követelmény. Az eredményes nevelés feltétele a társas lelki kapcsolat amely az oktatáson túl a teljes értékű személyiség kibontakoztatásának, az emberi érettségnek a záloga. A nevelés ezért nem lehet semleges, hiszen az iskola és a nevelő nemcsak társadalmilag jóváhagyott ismereteket oktat, hanem értékeket is közvetít. De lehet és kell törekedni azok sokféleségének bemutatására.
6. A tudomány és a technika eszközei önmagukban - erkölcsi értelemben- értékmentesek. A mi felelősségünk és kötelességünk azonban, hogy a média és az informatika lehetőségeit kultúránk értékeinek megőrzésére és szétosztására jól használjuk fel. Ennek feltételeit az államnak garantálnia és támogatnia kell.
A Szentlélek segítségét kérjük ahhoz, hogy megértsük az "idők jeleit" és általa szellemben megújulva folytathassuk azt a munkát, amelyre II. János Pál pápa 1991 -ben valamennyiünket így buzdított:
"Fedezzétek föl magyar és keresztény gyökereiteket, és minden lehetőt tegyetek meg a szebb jövő építéséért. Ne hagyjátok elveszni az értékeknek azt a csodálatos örökségét, amelynek a világában egyet jelent a magyarság és a kereszténység s a keresztény Európához való tartozás."
Ebben a munkában számítunk protestáns testvérszervezeteinkre, a világban élő valamennyi magyar értelmiségire is. A magyar kultúra értékeinek gyarapítását is szem előtt tartva működünk együtt a nemzetközi Pax Romana mozgalommal az egyetemes keresztény és világi értékek kölcsönös közvetítése jegyében.
1996.április
A Magyar Pax Romana Fórum Elnöksége
vissza a tartalomjegyzékhez