De mi is az a "hálózati számítógép"?
Röviden: egy olyan minimális számú alkatrészböl szerkesztett számítógép, mely nem csak az információt, de a müködtetéséhez szükséges programokat is csak bekapcsoláskor, tehát "frissen" hívja le a hálózatról. Egy hálózati számítógép használatakor nem szükséges minden 'fogyasztónak' óriási tárolóberendezésekkel rendelkezni és sokoldalú operációs rendszert müködtetni. A rendszer mindíg csak azokat a programokat és csak olyan terjedelemben hívja le, amennyiben azokat az adott feladat megkívánja. Gyakorlati elöny továbbá, hogy a felhasználónak nem kell a programok idönkinti aktualizálásáról sem gondoskodni, azt a szolgáltató (szervert üzemeltetö) cég vagy intézmény központilag végzi el. Használat után a programok a felhasználó számára tárolatlanul eltünnek. Az NC-programok -az elképzelések szerint- kompakt, u.n. 'applet' modulokban, 'JAVA' programozó nyelven írva kerülnek tárolásra a szolgáltató (szerver) gépén. A felhasználó 'kliens'-gépek ezután kisebb memóriával beérik és a gyakorlatban nélkülözni tudják a merevlemez meghajtót.
De lássuk mi történik eközben a másik táborban a PC-k, tehát a mai személyi számítógépek frontján:
Valóban igaz, hogy a nagyobbnál nagyobb programok mozgatásukra egyre gyorsabb processzorokat és nagyobb tárolóegységeket igényelnek, de mindkettö technológiája folyamatosan fejlödik és fizikai határok az elsö tíz esztendöben nem mutatkoznak a láthatáron.
A merevlemez tárolók bájt-onkinti ára az elmúlt 10 esztendöben 40-ed részére esett, így a 'programgyüjtögetök' egyelöre még sok terjedelmes program tárolására lesznek képesek megfizethetö áron. Kapacitásuk pedig a 3,5 hüvelykes kivitelben mára elérték a 4 GB, 5,25 hüvelykes kivitelben pedig a 20 gigabájt-os nagyságrendet. Néhány évvel ezelött még ennek ezredrésze, 20 MB volt az ipari standárd...]
Egy másik érv a hálózati számítógép használata mellett, annak lehetséges alacsonyabb ára.. Ez elvben igaz, de kérdés, hogy a merevlemez meghajtó árának megtakarítása mennyire releváns, amikor is sok számítógép fogyasztóí árát más alkatrészek mint pl. a monitor határozza meg, nem utolsósorban pl. a jövöben egyre fontosabbá váló hordozható számítógépeknél. A kisebb befektetéssel azonkívül szemben áll egy magasabb hálózati igénybevétel illetve költségesebb hálózati bérlet (nem is beszélve a már most jelentkezö hálózati torlódásokról). A konkurencia hatására a hálózatok költségei a jövöben természetesen lényegesen csökkenni fognak. De amit a NC-k használata igényel az nem az ISDN-féle telefonbekötések, azok aligha lesznek elegendök. Amire a hálózati számítógépek esetében gondolni kell azok pl. a 10 Mb/s sebességü hálózatok. Ezek ma a gyakorlatban csak egy-egy vállaton belüli Ethernet hálózat esetében és néhány egyetemi hálózat esetében adottak, máshol viszont egyelöre alig.
Az viszont kétségtelen, hogy a TV-kábelhálózatok, valamint az u.n. ADSL technikára átállított telefonhálózatok felzárkózhatnak hasonló kapacitásig, de ez még sok fejlesztést igényel és föleg ma még nem realistás. Utóbbi nagykapacitású hálózatok fö igénylöi ma még kevésbé a türelmetlen WEB-böngészök mint inkább a zenét és játékfilmeket lehívni kívánók köréböl kerülnek ki.
Ott tehát, ahol a vállalatokon belül a számítógépeket föleg csak levelezésre használják, valóban túlméretezett a mai PC. Sok vállalatnál és intézménynél azonkívül egy nagyteljesítményü belsö kommunikációs hálózat amúgy is adott. Az ilyen helyzetekben egy 'mini-internet', egy központi szolgáltatóval és több hálózati számítógéppel valóban gazdaságosan müködtethetö. Az amerikai számítógépipar ennek az alkalmazásnak a közelmúltban az "INTRANET" nevet adta.
Egy harmadik, a fentieknél sokkal fontosabb érvnek tünik a hálózati számítógép használata mellett annak beigért egyszerübb kezelhetösége. Akik gépüket pl. otthonukban csak egyetlen feladatra, mármint WEB-böngészésre akarják használni -és ez egy széles felhasználói réteg lehet- azoknál a mainál sokkal egyszerübb kezelhetöség elengedhetetlen. Az Internet széleskörü elterjedésének a mai PC-k bonyolult müködtetése még valóban útjában áll. Kérdés, hogy a NC esetében a kezelés egyszerüsítését a gyakorlatban mennyire lehet majd érvényesíteni.
De a világ egyre kisebb lesz. A DVD szabványosításánál már nem csak a különbözö technikai megoldásokat, de a zenemü- és filmkiadók érdekeit, söt az új DVD-ROM verzió lehetöségei miatt a számítógépipar érdekeit is figyelembe kellett venni. Az új szabványnak azonkívül 'lefelé-kompatibilisnak' kellett maradni a meglévö CD-állomány érdekében. Az új lejátszók tehát a mai audio-CD illetve CD-ROM lemezeket ezután is képesek lesznek lejátszani, de fordítva természetesen már nem.
Az ez évi Hannover-i CeBIT kiállításon Philips az új DVD-ROM lejátszók árát 1997-töl 300.- DM körül jelölte meg. A DVD-ROM a hírek szerint elöbb jelenik majd meg a piacon mint a drágább DVD-Video, mármint a digitális filmeket tartalmazó lemez illetve a hozzájuk tartozó lejátszó. Ennek oka, hogy a megállapodás a filmiparral a szerzöi jogok terén még mindíg nem jött létre.
[Kevéssel a CeBIT után Microsoft-fönök Bill Gates bejelentette, hogy a Toshiba céggel közösen egy 500.- dolláros árkategóriába esö személyi számítógépet terveznek kifejleszteni (tehát nem hálózati számítógépet!) melybe ezért az árért már az új DVD-ROM lejátszó lesz beépítve. Egyszóval igéretekben nincs hiány...]
Esnek a D-RAM-árak!
A közelmúltban a megnövekedett számítógép-eladások idején, egyéb alaktrészektöl eltéröen, a félvezetö memóriák ára alig csökkent.
Nyugati országokban a népszerü Pentiumos gépek ma többnyire 8 megabájtos munkamemórial találnak vevöre. Tulajdonosuk azonban otthon hamar rárön, hogy talán jobb lett volna egy gyors pentium helyett inkább további 8 MB-t a gépbe tenni... a gyakorlatban a programok mozgatásánál ez nagyobb idönyereséget jelentett volna. Utólagos memoriabövítésre a D-RAM-ok magas ára miatt a gyakorlatban azután alig kerülhetett sor.
A mai gyors árcsökkensek fö oka a vártnál mégis kisebb ezévi piac. Egy másik ok, hogy több gyártónál sikeresen beindúlt a 64 Mbites memóriák sorozatgyártása és a 128 Mbites D-RAM-oké is már küszöbön áll.
Fenti hír minden kispénztárcájú számítógéptulajdonosnak muzsikaként kell, hogy fülébe csengjen. Sokan betehetnek végre még egy-két megabájtotot cammogó gépükbe!
vissza a tartalomjegyzékhez