A teremtett világ védelmében



Na végre...!

Dr Tóth Tihamér aligha olvashatta a Wall Street Journal közelmúltban megjelent cikkét, mert az ifjúságnak szánt "Ne Dohányozz!" címü könyvét már 75 évvel ezelött írta! Átlátott a kék füstön már akkor, amikor még ér- és szívkoszorú betegségek ugyanúgy mint a tüdörák okozóinak ismerete messze elmaradt mai ismereteink mögött, amikor még nem voltak szétzüllesztve családi fészkek, amikor még sok gyereket szültek az édesanyák és szaporodott népünk.

Biztos, a szociológiai hatások egész sorát lehet felsorakoztatni, hogy megmagyarázzuk bizonyítványunkat, kezdve a gyerekkori naív vagánykodástól, nöi emancipációt sugalló füstölésen keresztül egészen a gyökértelenségbe taszított kívülröl programozott rabszolgasorsunkig. Ránk magyarokra ez mind érvényes, akárcsak ennek eredménye is, miszerint szinte minden halálnemben vezetünk!

Egyidejüleg az is biztos, hogy gyengeségeinkböl ragyogóan megél a nemzetközi dohányipar és föleg gondoskodik arról, hogy ezután is megéljen. Etikai problémái úgy látszik nincsenek. Összefogással, kiváló ügyvédekkel és természetesen nagy pénzekkel távol lehet tartani az ellenséget ....addig amíg egyszer ki nem táncol valaki a sorból.!

Mint ismeretes, a világ dohányipara és ezen belül a dohányfeldolgozó ipar javarészt amerikai érdekeltségü. Oly kiváló ügyvédek védik a szakmát és oly nagy pénzeket fizetnek TV-riportereknek akik a kívánatosnál többet tudnak, söt nem egyszer rákkutatást és elvonóintézeteket is finansziroznak csak azért, hogy nyugalom legyen a piacon.

Kevesen tudják hogy a dohányipar keze (pénze) milyen messzire nyúlik. A Council of Tobacco Research, amelyet 5 dohányvállalat támogat, 1954 és 1994 között 234 millió dollárt osztott ki 1038 kutató között és szomorú, hogy nem egyszer éppen tanintézetekben is. Sok kutatónak eddig nem volt, söt van akinek még ma sincs etikai problémája az ilyen pénzek elfogadásával. De a SCIENCE 1996 április 26. száma már arról is tanuskodik, hogy nem minden amerikai tudós gondolkodik a "pecunia non olet" elve szerint. Élénk vita alakult ki a körül, hogy lehet-e pl. valóban független rákkutatást folytatni ilyen mecénások mellett. Két tudományos folyóirat idöközben már nem is publikál ilyen mecénások által támogatott tanulmányokat. Az amerikai közvélemény pedig eljutott arra a pontra, hogy elutasítsa tanintézmények mindennemü támogatását a dohányipar által.

Némi eredményt a társadalom józanabbik fele mára mégis csak elkönyvelhet. Úgy Amerikában mint Európában csökken az utóbbi években a felnöttkorú dohányzók száma (még ha az ifjúságra ez nem is vonatkozik).
Árnyoldala ennek a folyamatnak azonban az, hogy a dohánylobby a fentiek nyomán új piacok után kezdett nézni és mi volt kézenfekvöbb mint hogy Keletre illetve Távolkeletre fektessék ezután a hangsúlyt (értsd pl. a reklámaktivitás nagy részét). Ebbe természetesen mi magyarok is beleesünk.

A reklámot illetöleg pedig ugyanakkor ismert, hogy azokban a nyugati országokban, ahol a dohányreklámot már teljesen betiltották, egyedül ennek következtében is már 5-11%-os fogyasztáscsökkenést lehetett elérni. [Lengyelországban most hoztak cigaretta reklámtörvényt amely szerint tilos a cigarettareklám a rádióban és a TV-ben, az ifjúsági és gyermek kiadványokban, a mozikban, a kórházakban, iskolákban és sporteseményeken.]

A mai cigaretta-reklámokon ugyan kis betükkel rajta van az egészségügyi figyelmeztetés és nem egyszer a nikotintartalom is, de felette a kép valamilyen felszabadultság és mámor illúzióját kelti ahelyett hogy a teljes igazság állna ott. Ha a mai vádak bizonyosságot nyernek, akkor kb. ennek kellene ott olvashatónak lenni:

....Kedves dohányzó alattvalónk, fizess és szívjad csak bátran, mi meg azalatt gonduskodunk arról, hogy ne tudjad abbahagyni! [vagy az informatika nyelvén: a nikotinon keresztül agyadba programozzuk a következö cigaretta biológiai kényszerét!]

[El is tünt már közben jó ideje a szlógen, hogy a dohányzó ember szabad akaratából dohányzik!]

A nikotinfüggöséget természetesen ma a dohányipar sem tagadja. De nem tudta bíróság elött eddig senki sem sikerrel bizonyítani, hogy a szenvedélyküszöb, tehát a függöség foka nem-e lesz mesterségesen beállítva, tehát manipulálva. És pontosan ennek a lehetöségére derült most fény.

A Wall Street Journal hasábjain a legnagyobb amerikai dohánycég vezetöi, -mely cégnek különben magyar érdekeltségei is vannak- a minap elolvashatták egyik volt tudományos munkatársuk eskü alatt közzétett nyilatkozatát, mely szerint a cég a kábítóhatásnak tudatában volt, söt a kutatás fönöke óriási tudományos kihívásnak nevezte a különbözö összetételü dohánykeverékek farmakológiailag hatásos nikotinnivójának beállítását (magyarul manipulálását). A publikáció a Kongresszus szakbizottsága számára készült.


Azt, hogy a dohányosok maguk mennyire szeretnének szabadulni a rabszolgasorsuktól az alábbi amerikai felmérés bizonyítja:

...hát nem undorító?


De maradjunk a magyar helyzetnél (1996-os adatok):

Magyarországon 30.000 ember hal meg évente idö elött a dohányzásra visszavezethetö okokból!!!!!! A halálozások számának 52%-a szív- és érbetegségre, 22% daganatokra vezethetö vissza.

Magyarországon ma másfélszer annyian dohányoznak mint az európai átlag, a felnötteknek 1/3-a dohányzik.

A felvilágosításra és megelözésre szükséges összeg messze meghaladja a dohányárusításból származó adóbevételeket.


Három tévedésröl is szólni kell még:

1.) A nemdohányzó ember is veszélyeztetve van. Németországban évente 400 nemdohányzó ember hal meg bizonyítottan u.n. passziv dohányzás következtében. Ez lehet munkahelyen, szórakozóhelyen, középületben, családban, stb. A legtöbb nyugati ország középületeiben, várótermeiben a dohányzás már régen tilos. Természetesen még nem mindenütt.
Lengyelország most hozott ilyen rendeleteket: tilos 18 éven aluliak számára cigarettát árusítani, tilos dohányozni a munkahelyeken, a középületekben, a kórházakban, az iskolákban a sportcsanokokban kivéve az erre kijelölt külön helységekben.

2.) Olyan önámító ember is akad aki azzal érvel, hogy manapság már lehet érszükületet sebészetileg reparálni... Néha még lehet. De egyik jó ismerösünknél pl. már nem! Orvosai figyelmeztették, hogy ha operálják és ha nem, egyaránt életveszélyes. Erös dohányos volt. Munkássága idején a dohányiparnak is dolgozott... Most veszi fel érte a 13. fizetést!]

3.)Természetesen elöhozható a munkalehetöséggel való érvelés is. Kérdés, hogy kinek és mikor ad munkát a dohány. Hivatalosan ma Magyarországon 21-ezer embernek, de ebbe a termelökön, feldolgozókon, kereskedökön kívül még bele sem számították az orvosokat, kórházi személyzetet, temetkezési vállalatokat és legföképpen nem a hátramaradt családtagokat is, akiknek korán elhalt szerettüket kell pótolni. ..,de nekik már fizetés nélkül!


"Még a fák is sírnak...!"

De van a dohányzásnak egy egészen más, a környezetre szintén káros vetülete is, amelyröl csak kevesen tudnak: ez a nyersanyag elöállításánál szükséges tüzelö. Míg a dohánylevelek szárításhoz a legtöbb dohánytermö vidéken a nap melege elegendö, addig a fermentáláshoz magas höfok szükséges és a folyamat kb. egy hétig tart. A fermentálórendszerek szénnel, gázzal, olajjal vagy fával üzemelnek, de Afrikában, Dél-Amerikában és föleg Azsiában elsösorban fával. Míg tehát a dohánytermelés maga az itt amúgy is kevés termöföldnek veszi el egy részét, addig a feldolgozás a közeli erdök eltüzelésével történik.

Számok: A FAO (az Egyesült Nemzetek Élelmiszer- és Földmüvelésügyi szervezete) becslése szerint:

A dohánytermelést a föld sok részén a lakosság legszegényebb rétegei végzik, azon keveset keresve, mert a nyereség nagy része a feldolgozóiparnál marad. Önerejükböl újraerdösítésre a harmadik világ dohánytermelö vidékein, nem futja, ahhoz bevételüknek sokkal magasabbnak kellene lenni. Hozzá jön még, hogy a legszegényebb -és sokszor a legtanulatlanabb- emberek maguk is hajlamosak nyomorukat cigarettába ölni. Az amúgy is kis keresetüknek egy jelentös részét ök is pontosan a cigarettára költik.

A megoldást nem is tölük kell várni, hanem a még épeszü gazdag nyugati társadalomtól. Mert ugyanezeknél a szegény népeknél lehetne mást is termeltetni, így pl. gyorsannövö építkezési vagy máscélú biomasszát, amely végül is egyfajta kötött energiaexportot jelenthetne számukra.

Ezenkívül müveltségüket kellene ugrásszerüen növelni nem manipulált médiákon (pl. az Interneten?) keresztül, hogy saját sorsukat mielöbb maguk vehessék kézbe és átláthassanak a rájuk kényszerített kék füstön!


Utószó: Az emlékérmet a címoldalon Csóka Zsuzsa tervezte. A történelmi képek a Nemzeti múzeum millecentenáriumi kiállításán készültek. Mindennemü megjegyzést és korreszpondenciát e kiadvánnyal kapcsolatban a következö címre kérünk: nickl@iaehv.nl. A MILLECENTENARIUM 96/I száma ezután is lehívható.

vissza a címlapra
vissza a tartalomjegyzékhez