Ópusztaszer 1996
"A magyarság hit, élmény és öntudat kérdése..."
Keresztúry Dezső
Nemzeti Történeti Emlékparkunk
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark helyszíne honfoglaláskori történelmünk mondavilágához kapcsolódik. Az egyik legrégebbi feljegyzést Anonymusnál, III. Béla király jegyzőjénél olvashatjuk a Gesta Hungarórumban. Maga a "Szeri" kifejezés abból ered, hogy ott ejtették szerét a vezérek meg a főemberek az ország dolgának. Ezt a területet ezután Ond vezér kapta meg. Az emlékpark közepén feltárt középkori monostor kegyurai magukat Ond vezér leszármazottainak tartották.
Szer honfoglaláskori településen a XI. században egy kis templom épült. A következő két és fél évszázad alatt ez egy óriási, bazilika stílusú, háromhajós templommá alakult. Ennek a bazilikának az alapjait látjuk ma a helyreállított romkertben. Mellette ma is folynak még az ásatások.
A Feszty körkép
A Millecentenárium évében a Nemzeti Emlékpark legjelentősebb látványossága kétségtelenül a Feszty Körkép. Az 1640 négyzetméteres festmény a köralakú kiállítási csarnok felső részében látható. Az épület más részeiben több kisebb terjedelmű kiállítás kapott helyet. Ezek között van a körkép születésének története is.
Feszty Árpádnak többedmagával festett óriási műve 1894-ben készült el és eredetileg Budapesten, a mai Szépművészeti múzeum helyén álló épületben kapott helyet. A II. világháborút és az utána következő időszakot a festmény szinte csak foszlányokban vészelte át. 1992 óta dolgozott helyreállításán egy lengyel restaurátor csoport, és a remekművet aprólékos munkával ismét életre keltették.
A festmény lehívása az Internetről (a Magyar Cserkész Szövetség honlapjáról) nagysága miatt időt vesz igénybe:
Szines/részlet 550 kB
Feket-fehér/teljes
1,01 MB
Ugyanarról a honalpról Munkácsy és Kálti a honfoglalást ábrázoló festményei is lehívhatók.
Az erdő és az ember
A szeri puszta képében már messziről feltűnik az a fából ácsolt jurtacsoport, mely az Erdő és az ember kiállátást rejti magában. Az együttes Csete György alkotása, amely számtalan fafaragást, szebbnél szebb, változatos, sok eredeti faanyagot felhasználó illetve beépítő egyéni stílusú művészi munka.
Az épületek ősi magyar építészeti technikával, hajlított faszerkezettel készített modern magyar mestermunkák.
Az erdő és az ember kiállítás szervesen illeszkedik a Nemzeti Park fontos mondanivalójába a természet megbecsülésébe és védelemébe.
Az Alföld erdeinek, növényeinek és élővilágának bemutatása ilyen környezetben minden látogató számára egyaránt nyújt információt és élményt.
Dombtetőn áll az Erdők temploma és ehhez illeszkedik a tizenkét kupolás pavilon-együttes. A kéttornyú ökuménikus kápolna harangjai a környék uradalmi majorjaiból és iskoláiból kerültek ide.
A templomot magyar és szkíta szimbólumok díszítik. Az üvegkupolákat úgyszintén.
A kápolna fakeresztje mögött fehér zászló, azon latin betükkel és rovásírással a Miatyánk. A keresztfába vésve pedig rovásírással a Himnusz elsö sora.
A kereszttel szemben népi ihletésű ritka szép Szűz Mária tűzzománc.
