Cserkészélet 3

"Közel 1200 cserkész táborozott a Cserkésztestériség Nagytáborban Ópusztaszeren"




Kárpát-medence Cserkésztestvériség Nagytábor

Egyedülálló cserkész-nagytábort rendezett a Magyar Cserkész Szövetség 1996 augusztus 10 és 20 között az Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark melletti pihenőerdőben. Itt gyűlt össze közel 1200 cserkész, mint a hazai és határokon túli magyar cserkészcsapatok küldöttjei. De a cserkész testvériség értelmében részt vett pl. a Keszi altáborban 64 erdélyi magyar cserkész mellett 14 kizárólag román-ajkú cserkész is. Az elején volt ugyan egy kis feszültség, de amint énekelni kezdtek, ez hamar feloldódott és vidáman élték együtt a tábori életet magyar testvéreikkel.
A Nagytábor több szempontból valóban a cserkészélet tükre volt és nem csak egy sokadik ifjúsági tábor. Mindenre kiterjedő hosszas előkészítés előzte azt meg, melyből Németh István cst vállalta az oroszlánrészt. A törzsekre felosztott nagytábor közös parancsnokai Nagy Ákos és Brauer Klára cserkésztisztek voltak.

Érdemes volt pl. már az érkezők 'járműveire' odafigyelni: érkeztek cserkészek gyalog (Vereckéről indúlva 470 kilométert gyalog tettek meg!), lóháton, szekéren, kerékpáron (1100 kilométert karikáztak!) de még csónakokkal is jöttek, a nem túl messze eső vizicserkész-tanyán partraszállva...! Hát lehet ezeknél környezetkímélőbb módon közlekedni?! De a természet egyébként is nagy megbecsülésben részesült. Megfigyelhető volt pl. az általános tisztaság, a növények, fák védelme, stb.
De a cserkészélet lényegét tükrözte életmódjuk sok más eleme is: a dohányzás kerülése, jótettek, mint pl. a véradás, szolgálatok ellátása t.k. a Nemzeti parkban. Hétköznapjaikban is hangsúlyt kapott természetesen a vallási élet, a személyes baráti kapcsolatok kiépítésének lehetősége, a vidám regős élet, stb.

A tábort augusztus 10.én szombaton hajnalban Lehmann István, Csongrád megye Közgyűlésének elnöke köszöntötte, majd Dr. Lukács János a Magyar Cserkész Szövetség elnöke megnyitotta az emléktábort. Ezt követte a vérszerződés, a táborlakók ugyanis hét törzsre, azaz altáborra voltak felosztva.

Minden látogatónak feltünt a fegyelmezett rend, a temérdek cserkészies tábori éptítmény: a tökéletesen körülárkolt sátraktól az örsi ebédlőkig, higiéniai berendezésekig, és természetesen a mozgalmas konyhakörzetekig... Eldobott papír vagy más hulladék nem csúfította a barátságos, fiatal erdőket.


Kapuk

Cserkész nagytáborok első benyomását a látogató számára mindíg a táborkapuk adják. Ime néhány felvétel a törzsek ügyességeiből:


Egyik talán legkorhűbb kapu a Jenő altábor kapuja volt, még a csodaszarvas sem hiányzott...


A kapuszerkezeten kívül nem kis munka volt az óriási Lehel kürtjét megfonni a Kürt altábor csapatának!












A Megyer "halászkapu"-nak a nagy munkában kifáradt építői feszülten várják a VT-minősítést...!



Na kérem, a Nyék altáborba most már senki nem jön be engedély nélkül...












Tábori híradás

A magyar cserkészek a híradás területén sohasem maradtak el... Nem csak Lehel kürtje, de egy becsületes rézkürt is üzemben volt... söt mi több egy teljesen felszerelt rövidhullámú rádióadó is szórta világszerte a tábor jóhírét.


A nagyvilág Internetre bekapcsolt cserkészei pedig a KMCSSZ levelező-rovatában szinte napról napra olvashattak a tábori eseményekről.


    A tábori "írott sajtó" pedig, a "Szeri LILIOM" minden táborozó és látogató cserkész kezébe került. Ez a tartalmas kiadvány már csak azért is fontos volt, mert egy ilyen óriási tábornál lehetetlen mindenkinek minden eseményen személyesen részt venni.




    Ime egy szemelvény az augusztus 10.-i számból:



Tábori hétköznapok

De jó, hogy egy hűvös erdőben van a tábor, még oda is tudunk figyelni az előadónkra...


Az étkezéseknek volt egy fénypontja: a lecsó!




És egy árnyoldala:... (figyelj a higiéniára...!)


Számcsata

Vigyázz, meghallják a haditervet...!

Vasárnap, augusztus 18.-án honfoglaló számcsata volt. Közel 1200 cserkész kúszott, mászott, izzadt, figyelt, hiszen minden bokorban zörgött valami... Barát vagy ellenség?


Regősélet

Ahol fiatalság van, ott a zene, tánc is természetes. A nagytábor számos pontján énekpróbák, zenetanulás folyt és természetesen készülődés a népi táncbemutatókra (hőség ide vagy oda...).

Citerán is megtanultunk játszani...



A Nagytábor cserkészei a közelben fekvö Nemzeti Emlékparkban különböző szolgálatokat láttak el: így az egynruhás mosoly-örség minden látogatónak szivesen adott felvilágosítást. A cserkészek szereplései között kétségtelenül a leglátványosabbak voltak fellépéseik zenével és tánccal a park dobogóján.




[A nagytábor kiállításairól az MC következő számában (1996/IV) adunk hírt.]

Csapat-bemutatkozás Erdélyből

Szabó Csongor csapatparancsnok írja (két vizsga között):

Jó munkát!

Néhány szót a csapatomról... Csapatunk 1990 áprilisában alakult kb. 50 taggal, azóta létszámunk már 100 felett van. Az életkort illetőleg kiscserkészektöl kezdve egészen az öregcserkészekig teljes a skála.
Évente szervezünk nagytáborokat általában más csapatokkal együtt. Az elsö a Háromkút-i táborunk volt mindezek közül talán a legnagyobb és talán a legsikeresebb is: kb. 10 csapat vett ezen részt.
Azután évente szerveztünk más-más helyeken, úszótáborokat, sitáborokat, stb.
Sajnos az alapitó tagok közül elég kevesen maradtunk, de pótoltuk őket másokkal, akiket komolyan érdekelt a dolog, mint pl. Biró Attila.
Tavaly kb.40 cserkésszel voltunk Magyarországon a székesfehérvári csapat meghivására. Ez egy valóban emlékezetes tábor volt. 1993-ban pedig 8-an vettek részt a Gödöllő-i Emléktáboron. Kb. ennyit irnék most, majd legközelebb bővebben (a szesszió után)

Jó Munkát!

csongi
Gyergyószentmiklós

Dunaszerdahelyi cserkészek a Berva völgyében

Július utolsó és augusztus első hetében Dunaszerdahelyről (a mai Szlovákiából) jött magyar cserkészek táboroztak a Berva patak völgyében a Bükk hegység lábánál. A Bagolyvárat körülvevő árnyas cserkészpark az egri csapatok birtoka, a benne lévő épületben a Bornemissza csapat ütötte fel újra főhadiszállását...

Számtalanszor volt itt az erdő már cserkészdaltól hangos, de ilyen különös vendégek mint a dunaszerdahelyi 38-as Szent István király és a 49-es Keresztelő Szent János csapat cserkészei itt eddig még ritkán énekeltek. Pedig tudnak! Szép tiszta magyarsággal. Sőt a közeli Eger vár történetét is jobban ismerték, mint számos közelebbről származó kisiskolás.

Az avatásra és a búcsútábortűzre számos vendég érkezett. Köztük Dr. Ringelhann György Eger város főpolgármestere, ft. Czakó István egri kanonok, a Bükki Nemzeti Park képviselője, valamint a Bornemissza csapat számos cserkésze illetve öregcserkésze.


Közlemény: Cserkészcsapatok, melyek táborozás céljából igénybe akarják venni a Bervavölgyi cserkészparkot érdeklődhetnek 212.sz. Bornemissza Cserkész Alapítvány címén: Dr Báthory László 3300 Eger, Szálloda u.4. I/2 illetve Permay Zoltán címén: Tel: 36/314-200.

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a 96/III címoldalra
vissza az ÚMÉ webtanya bejárathoz
archívum