A kisember "internet-vevöje"
Utólag könnyen mondható, hogy az ötlet már régen a 'levegöben lógott', csak valakinek meg kellett azt valósítani. Úgy látszik a világhírű Apple cégnek kellett elöször személyzeti karcsúsítást véghezvinni ahhoz, hogy a számítógép-újítások terén élenjáró szakemberei szétszéledjenek és más munkaköröket is megtermékenyítsenek. Közülük néhányan a szórakoztató elektronikát fejlesztö cégek laboratóriumaiba kerültek melyekröl ismert, hogy kevesebbet értenek számítógépek fejlesztéséhez, de annál többet olcsó hang- és képfeldolgozó készülékek tervezéséhez és piacra viteléhez.
Két ilyen világcég, a Philips és a Sony a közelmúltban bejelentette elsö "WebTV"-ként fémjelzett termékeik kifejlesztését. Ezek várhatóan piaci megjelenésüktöl kezdve olcsók, megbízhatóak és könnyen kezelhetök lesznek. A TV-készülékhez és telefonhoz csatlakoztatandó adapter-dobozok (set-top box-ok) a sziliciumvölgybeli WebTV-Networks online-szolgáltató közvetítésével müködnek. (Ezt a fiatal céget az Apple három volt szakembere hozta létre).
A készülék tehát Internet-használatkor a TV-antennától független. Házitelefon bemenete és video- azaz szoba-TV-re illeszthetö kimenete, csatlakozása van. Az adapterdoboz, melyre egy nyomtatógép is rákapcsolható, 112 Mhz-es processzorral és 33,6 kb/s-es modemmel müködik. Görgetögombos távirányítóval kezelve, a szoba-TV képernyöjén lehet vele az Internet-információt követni.
E kiadványunk megjelenésével egy idöben az Egyesült Államokban fenti 'set-top-box'-ok már megvásárolhatól. A Philips-Magnavox készülékek 329.- dollárba, a Sony készüléke pedig 349.- dollárba kerül. A drótnélküli billentyüzetért külön 100.- dollár felárat kérnek. A WebTV-Network szolgáltatása korlátlan on-line óraszám mellet havi 20 dollárba kerül, ami összehasonlítható más on-line szolgáltatás bérletével.
Fenti rendszer kifejlesztéséhez néhány alapvetö müszaki diót kellett feltörni. Ezekhez tartozik t.k. a nem egymáshoz illö video-standárdok áthidalása a TV és PC között. Biztos, hogy egy átlagos szines-TV képernyöjének a felbontása elmarad sok mai monitor felbontása mögött, de marad más kompromisszum is és kérdés, hogy hogyan válaszol majd ezekre a piac.
Az árcsökkentés továbbá azért vált lehetségessé, mert interaktivitás ide vagy oda, a legtöbb felhasználó -föleg munkaidö után- csak fogyasztja az információt, de nem szerkeszt maga is ilyet. A gép kivitele és tartalma tehát a személyi számítógéphez viszonyítva egyszerübb lehet. A TV adja a monitort, a 'video-kártyát' és a 'hang-kártyát'. A félvezetö-tárolók mai árai lehetövé teszik az operációs- és böngészöprogramok helyi tárolását mechanikus meghajtók, tehát floppy és merevlemez nélkül. A lehívott Web-oldalak tárolása pedig csak korlátozott mértékben lesz lehetséges.
Egyidejüleg el kell fogadni a tényt, hogy sem az operációs rendszer, sem a böngészöprogram nem az ismert szoftver-gyártó cégek sorozataiból kerülnek ki, így rutinos böngészöknek lesz mit megszokni... (ábra).
Az által, hogy a WebTV nem egy önálló, szolgáltatótól független termék, hanem csak a 'WebTV-Network' hálózatán keresztül müködik, természetesen egy bizonyos kiszolgáltatottság áll elö. Fenti szolgáltató tehát egyelöre monopolhelyzetet élvez, ami a fogyasztó szempontjából biztosan nem elönyös. Biztató viszont napjainkban az ilyen húr nem feszíthetö akár meddig. Példa erre a Microsoft Network kisérelte. Néhány hónap alatt a piac 'szétfürészelte' és kénytelen volt beállni az átlagszolgáltatók sorába.
Maga a WebTV-rendszer a hálózati számítógépek koncepciójához áll közel. Ha tehát a közönség a koncepciót elfogadja, egy-két év múlva a csatlakozó-dobozokat ("set top box") új TV készülékekbe már eleve beépítik, ugyanúgy mint manapság a Teletext-dekodereket.
[Elsö visszajelzések (Wall Street Journal 96 október végén) a WebTV rendkívül kedvezö piaci fogadtatásáról számolnak be.]
Fenti cégcsoportosulás mellett természetesen más cégek is terveznek TV-PC kombinációkat. 1996 májusában a Zenith jelentette be terveit, miszerint egy 990.- dolláros TV-készülékébe analog modem, egy 3500.- dolláros készülékébe pedig ezen felül ethernet-kábelmodem is be lesz már építve. Egy másik ilyen bejelentés az amerikai NORCOSS cégtöl (Mitsubishi leányvállalattól) származik. 1997-re egy Diamond-Web-System TV-vevökészüléket igérnek 1-méteres képernyövel és beépített Internet-dekoderrel. A mikroprocesszor ebben a Motorola MP-801-lapka lesz, azaz egy egyszerüsített Power-PC. A képernyö felbontásáról még nem hoztak nyilvánosságra adatokat, de feltételezhetö egy lépés az Internet-oldalak, a mai TV-k lehetöségeinél tökéletesebb, megjelenítésére. Kevéssel a fenti bejelentések után a Sharp, Sanyo és Samsung adták hírül, hogy szintén terveznek ez év végén, vagy a következö év elején beépített internet-dekoderes TV-készülékeket éspedig a 1000.- dolláros árkategóriában, végül a szintén 500.- dolláros árkategóriába esö Appel által kifejlesztett Pippin is piacra kerül.
A legtöbb itt felsorolt terméket kezdetben az USA- valamint a távolkeleti, piacra szánják. Európai változatuk megjelenése -ha a termék sikeres- egy évvel késöbbre tehetö. Az Egyesült Államokban gyártott WebTV csatlakozódobozok exportengedéje köröl ugyan még vita van, mert az adatátvitel biztonságát ezekben 128-bites kulcs biztosítja, a törvény szerint viszont csak 40 bites (a Clinton kormány tervei szerint 56 bites kódolású), rendszereket szabad Amerikából exportálni. 'Súlyosabb' kódolások esetében a kulcsokat az igazságügy minisztériumban kell letétbe helyezni és a vevöket névszerint bejegyezni...
A 'telefonos TV-k' történetéhez tartozik az is, hogy az európai piacon 25 évvel ezelött már volt néhány TV-készülék kapható telefon-bemenettel, az akkori "Viewdata" (a Teletext-hez hasonló) interaktív informácó vételére. A projekt akkor fiaskó lett. Két okból: egyrészt, mert az akkor még monopolhelyzetben müködö telefontársaságok azt kérhettek a tartalom-szolgáltatásért amit akartak (és kértek is...), másrészt, mert a csak szövegszerü információ soha nem hódította meg a piacot és nem lehet azt összehasonlítani a mai Világháló (mozgó-) képet, hangot igérö lehetöségeivel.
De vannak elemzök (Dataquest) akik ma is fenntartással vannak fenti termékek várható sikerét illetöleg, mégha az árküszöböt sikerül is lenyomni. Mint már Quo vadis informatica sorozatunkban többször kifejtettük, az átlagember estére "egygombos" informálást, szórakoztatást vár. A mai számítógép + Internet még messze jár ettöl, a TV-távirányítókon pedig már ma is túl sok a gomb! Az Internet (inter-) aktivitást feltételez, de a nézö legszivesebben passziv...
SIPC
Az SIPC (Simple Interactive Personal Computer) egy új rövidítés a rövidítésekben már eddig sem szükölködö informatikai nyelvjárásban. Szerzöi a Microsoft-dinasztia köreiben keresendök. A szoftver-cég, mely sokáig állította, hogy nem tervez a hardver, területére lépni, immár második ilyen termék alapjait készül lefektetni a hardver-gyártó Intel, Compac, HP valamint a Toshiba cégekkel közösen (az elsöröl elözö kiadványunkban írtunk).
De miröl is van a "SIPC" esetében szó? Arról, hogy minden elemzö jelzi, hogy a számítógépek mai robbanásszerü terjedése megtorpanni készül. Mint tudjuk két okból: egyrészt az árküszöb miatt (erre adnak talán majd válasz fent említett termékcsaládok), másrészt, és ez a fontosabb, az ergonomiai küszöb, tehát a mai számítógépek gyakorlati kezelhetetlensége miatt.
A mindennapi gyakorlat bizonyítja, hogy pl. egy videorrögzítöt egy átlag családban legfeljebb egy személy tud kezelni, sokszor még az sem tökéletesen. A személyi számítógépnek pedig már az üzembehelyezése is komplikált és hosszadalmas. Lehet ugyan, hogy az átlag fogyasztónak van ráérö ideje, türelme biztosan nincs!
Az SIPC-gép elsö ismertetö jele éppen ezért az "OnNow"-módozat lesz, tehát az azonnali üzemképesség. Másik tulajdonsága pedig a periféria-készülékeknek a mai szabványoktól eltérö "univerzális" csatlakozási módja lesz, külön kissebességü és nagysebességü csatlakozó új szabvánnyokkal (...ami természetesen több mint optimizmus).
A közeljövöt megcélozva Microsoft közzétett három gépspecifikációt PC-97 név alatt 'Basic", "Entertainment" és "Workstation" kivitelben. E gépek 90-150 MHz-es pentium-processzorokkal müködnek 16-32 megbabájtos munkamemóriák mellett és "OnNow" kivitelben kerülnek majd a piacra.
Megfigyelök megjegyzik, hogy a SIPC-szabvány szerint müködö gépek aligha fognak az 1000.- dollár alatti árkategóriába esni, igy a közelmúltban elörejelzett olcsóbb koncepciók felöl jelentös konkurencia várható.
[A hálózati számítógépek elsö üzemi sikereit érzékelve 96 október végén Microsoft mégis bejelentett egy intranet számítógépet... és ezzel rácáfolt addig hirdetett szemléletére...]
Molekuláris elektronika
Egyre többet hallattnak magukról a molekuláris elektronikával foglalkozó laboratóriumok. A Siemens lapkafejlesztés fönöke Wieder 2005-re jósolja a szakma olyan mértékü fejlödését, hogy kb. 300 Pentium processzoral egyenértékü kapacitást tudnak integrálni egy lapkára. Ennek elöfeltétele néhány atom nagyságrendü struktúrák megvalósítása a szilíciumlapkán. Fenti processzorkapacitás különben megfelel a világ ma legnagyobb számítógépének, a Cray-2 kapacitásának.
Bit-ek és Bájt-ok:
56 kb/s hibrid modemek: Az elmúlt fél esztendöben látványosan estek a 14,4 és 28,8 kb/s analog modemek árai, volt ahol több mint 40-50%-ot. Ennek egyik okára most derült fény, amikor a modem-lapkák piacát uraló Rockwell cég bejelentette új, 56 kb/s sebességü lapkák kifejlesztését. Ezt követöen a legtöbb modemgyártó (Hayes, Boca, Diamond, Zoom) közölte, hogy még ezévben tervezi az új Rockwell lapka-készletet alkalmazó modemek kibocsátását.Szakértök figyelmeztetnek, hogy a fenti sebesség csak egy irányban érhetö el, szimmetrikus felhasználásnál (telefon, video-konferencia, stb.) csak 14,4 és 33,6 kb/s közötti sebesség várható. 'Bélyegnagyságú' kisfilmek lehívására viszont már egy elsö lépés lehet. Az alkalmazott technika hibrid, mert analog és digitális elemeket is tartalmaz. Lényeges továbbá a nagy sebesség eléréséhez jóminöségü telefonközpont digitális egyéni csatlakozás szükséges.
Kevéssel a fenti bejelentés után az U.S. Robotics modemgyártó cég egy valamelyest eltérö 56 kb/s-es technológia kifejlesztését tette közzé. Akiknek ma Robotics modemjük van, jövö évtöl egy "update" formájában ingyen hozzájuthatnak a magasabb modem-sebességhez. A két 56 kb/s-es modemtechnológia sajnos nem kompatibilis, nehéz dolga lesz tehát a nemzetközi szabványügyi hivatalnak (ITU).
A modem-csata hevére jellemzö, hogy a fentieknél még 'veszélyesebb' csodafegyverek is bevetés elött állnak: 1996 novemberében Motorola gyors processzorokra alapozott szoftver- modemet jelentett be elöször 33,6 kb/s, majd egy késöbbi 'frissítés' során 54 kb/s kivitelben. Igaz, hogy 155 MHz-es Pentium gép kell hozzá, de ez a folyamat is elindúlt és bizonyára lesz még folytatása.
Az új modemtechnológiák komoly vetélytársai lesznek az ISDN technológiáknak. Nyerök a csatában a felhasználók lesznek: Nyugat-Európában pl. máris látványosan esnek az ISDN-csatlakozások költségei...
10-16 x gyorsabb CD-ROM meghajtók:A közelmúltban egymást követöen a Philips, a Pinnacle Micro, valamint a Pioneer cégek bejelentették 10-x-es, a Kodak pedig egy 16 x-os sebességü CD-ROM-meghajtó kifejlesztését. Az így elérhetö 10-20 Mb/s adatáviteli sebességek elönyösen fogják befolyásolni a CD-ROM további alkalmazását.
Optikai író-olvasó rendszerek sebessége általában elmarad a mágneses merevlemez sebessége mögött. Elsösorban azért, mert elöbbieknél a mozgatandó 'fejek' tömege lényegesen meghaladja a mágneses fejek tömegét. Gyors mozgatásuk tehát hatékonyabb szervo-berendezéseket igényel.
Adatkommunikáció az energia-hálózaton Az adathálózatokra specializált Novell cég adatkommunikációt fejleszt lakossági villamosenergia-hálózatokon keresztül. A kábeltelevíziós rendszerekhez hasonlóan, ez esetben az 50/60 Hz-es 'vivöhullámra' modulálnak egy jelt, mely az adatokat tartalmazza. A számítógépek tehát a lakóházi konnektorokon keresztül kapják és küldik az adatokat. A rendszer 1,5...2,0 Mb/s átviteli sebességre képes. A módszerrel egyelöre müszaki berendezések távirányítását kívánják megoldani.