A teremtett világ védelmében:

A BÜKK-i Nemzeti Park


A Nemzeti Parkok dokumentálása a Világhálón szélesebb körben folyik. Egyik példája ennek a amerikai (de reklámmentes!) Nature Net honlapja, mely a értékes természetismereti tartalmat közvetít.

A Kárpáti Nemzeti Parkok Szövetségével is együttműködve, Magyarország eddig kilenc tájegységet nyilvánított Nemzeti Parkká: Hortobágy, Kiskúnság, Bükk, Aggtelek, Fertő-Hanság, Balaton, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, valamint a Kőrös-Maros vidéke. Ezek elsődleges célja az eredeti növénytani, állattani, földtani, tájképi értékek védelme illetve a biológiai sokféleség megőrzése. Ugyanakkor ezek értékeinek bemutatása, de egyszersmind a természet csodás harmóniájának ismerete kihat mindennapi értékrendünkre.
Legutóbbi kiadványunkban az árvalányhajt ringató Kiskúnsági Nemzeti Parkról szóltunk röviden. Ez alkalommal a Bükk-i Nemzeti Park néhány ritkaságára hívja fel a figyelmet a Bükk egyik kiváló ismeröje Őrsi Tibor.

A Bükk Hegység

A Bükk Magyarország északi részén húzódó középhegység tagja, a Mátra és a Zempléni-hegység között helyezkedik el. A mai Magyarország egyik legszebb és legváltozatosabb hegyvidéke. Míg az ország legmagasabb kiemelkedése a Kékes (1015 m) a szomszédos Mátrában van, a Bükk egész tömegét véve, a központjában emelkedő 600-959 méteres kiterjedt fennsíkja miatt átlagosan mégis magasabb. Nyugati részén az Istállós-kő (959 m) és a Bálvány (956 m) nem sokkal marad el a Kékes mögött. A fennsík területe kb. 2500 négyzetkilométer.

A Bükköt a jellegzetes mészkő mellett sokféle egyéb kőzet építi föl (agyagpala, dolomit, porfirit, diabáz, gabbró, illetve a peremvidékeken andezit, riolit, homokkő, tufa).

A hegység középső részén emelkedik ki a Bükk-fennsík. Hossza nyugat-kelet irányban 18-20 km, szélessége 6-7 km. Peremén ülnek a híres Bükk-i kövek, melyek közül a leglátványosabbak a déli oldalon található Bél-kő, Őr-kő, Pes-kő, Tar-kő, Három-kő.

    Ezeknek a helyenkint 200 méter magas függőleges sziklafalaknak tetejéről lenyügöző a kilátás. A Bükk-i fennsík déli peremén található az egyik legszebb ilyen bükk-i kő a Pes-kő (860 m).[Foto: Őrsi Tibor]


A fennsíkon víznyelő jelenségeket figyelhetünk meg (víznyelő, dolina, zsomboly). A Bükk-fennsík körül 500-700 méter magas, alacsonyabbra 'zökkent' területek helyezkednek el. Ezeket mély eróziós völgyek szabdalják és pompás bükkösök borítják. A legkülső övezetben 300-500 m magas előhegyek találhatók, melyeket elsösorban tölgyesek borítanak.

Források:A mészkőfennsík elnyeli a csapadékvizet ami azután több száz méterrel lejjebb bukkan elő a földből (2. kép). Bükki jellegzetességek az időszakos karsztforrások, amelyek hóolvadás vagy jelentős esőzések után indulnak meg és néhány hétig ontják vizüket.

Hóolvadás vagy kiadós esőzések után időszakos karsztforrások indulnak meg, ezek egyike a Felsőtárkány felől megközelíthető Vörös-kő forrás[Fotó: Őrsi Tibor]


Barlangok:A kőzetbe jutó csapadékvíz az idök folyamán barlangokat alakít ki. A bükkben mintegy 500 (!) barlangról tudnunk. A Bükk éghajlata a tengerszínt feletti magasságának megfelelően hővösebb és csapadékosabb. Különösen szembetűnik ez télen, amikor is itt jóval tovább tart a hótakaró, ami kedvez a téli sportolóknak.
A fennsíkon található töbrökben derült, szélcsendes, erős kisugárzású éjszakákon nyáron is előfordulhat fagy.


A változatos természeti viszonyok, a rendkívül gazdag növény- és állatvilág megismerése és megőrzése érdekében hozták létre a Bükk-i Nemzeti Parkot.

A délre néző sziklás hegyoldalak védett virága a kora tavasszal nyíló leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). [Foto: Őrsi Tibor]


vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a 96/III címoldalra
vissza a bejárathoz