A teremtett világ védelmében:
A BÜKK-i Nemzeti Park
A Nemzeti Parkok dokumentálása a Világhálón szélesebb körben folyik. Egyik példája ennek a amerikai (de reklámmentes!) Nature Net honlapja, mely a értékes természetismereti tartalmat közvetít.
A Kárpáti Nemzeti Parkok Szövetségével is együttműködve, Magyarország eddig kilenc tájegységet nyilvánított Nemzeti Parkká: Hortobágy, Kiskúnság, Bükk, Aggtelek, Fertő-Hanság, Balaton, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, valamint a Kőrös-Maros vidéke. Ezek elsődleges célja az eredeti növénytani, állattani, földtani, tájképi értékek védelme illetve a biológiai sokféleség megőrzése. Ugyanakkor ezek értékeinek bemutatása, de egyszersmind a természet csodás harmóniájának ismerete kihat mindennapi értékrendünkre.
Legutóbbi kiadványunkban az árvalányhajt ringató Kiskúnsági Nemzeti Parkról szóltunk röviden. Ez alkalommal a Bükk-i Nemzeti Park néhány ritkaságára hívja fel a figyelmet a Bükk egyik kiváló ismeröje Őrsi Tibor.
A Bükk Hegység
A Bükk Magyarország északi részén húzódó középhegység tagja, a Mátra és a Zempléni-hegység között helyezkedik el. A mai Magyarország egyik legszebb és legváltozatosabb hegyvidéke. Míg az ország legmagasabb kiemelkedése a Kékes (1015 m) a szomszédos Mátrában van, a Bükk egész tömegét véve, a központjában emelkedő 600-959 méteres kiterjedt fennsíkja miatt átlagosan mégis magasabb. Nyugati részén az Istállós-kő (959 m) és a Bálvány (956 m) nem sokkal marad el a Kékes mögött. A fennsík területe kb. 2500 négyzetkilométer.
A Bükköt a jellegzetes mészkő mellett sokféle egyéb kőzet építi föl (agyagpala, dolomit, porfirit, diabáz, gabbró, illetve a peremvidékeken andezit, riolit, homokkő, tufa).
A hegység középső részén emelkedik ki a Bükk-fennsík. Hossza nyugat-kelet irányban 18-20 km, szélessége 6-7 km. Peremén ülnek a híres Bükk-i kövek, melyek közül a leglátványosabbak a déli oldalon található Bél-kő, Őr-kő, Pes-kő, Tar-kő, Három-kő.
|
Ezeknek a helyenkint 200 méter magas függőleges sziklafalaknak tetejéről lenyügöző a kilátás. A Bükk-i fennsík déli peremén található az egyik legszebb ilyen bükk-i kő a Pes-kő (860 m).[Foto: Őrsi Tibor] |
A fennsíkon víznyelő jelenségeket figyelhetünk meg (víznyelő, dolina, zsomboly). A Bükk-fennsík körül 500-700 méter magas, alacsonyabbra 'zökkent' területek helyezkednek el. Ezeket mély eróziós völgyek szabdalják és pompás bükkösök borítják. A legkülső övezetben 300-500 m magas előhegyek találhatók, melyeket elsösorban tölgyesek borítanak.
Források:A mészkőfennsík elnyeli a csapadékvizet ami azután több száz méterrel lejjebb bukkan elő a földből (2. kép). Bükki jellegzetességek az időszakos karsztforrások, amelyek hóolvadás vagy jelentős esőzések után indulnak meg és néhány hétig ontják vizüket.
|
Hóolvadás vagy kiadós esőzések után időszakos karsztforrások indulnak meg, ezek egyike a Felsőtárkány felől megközelíthető Vörös-kő forrás[Fotó: Őrsi Tibor]
|
Barlangok:A kőzetbe jutó csapadékvíz az idök folyamán barlangokat alakít ki. A bükkben mintegy 500 (!) barlangról tudnunk. A Bükk éghajlata a tengerszínt feletti magasságának megfelelően hővösebb és csapadékosabb. Különösen szembetűnik ez télen, amikor is itt jóval tovább tart a hótakaró, ami kedvez a téli sportolóknak.
A fennsíkon található töbrökben derült, szélcsendes, erős kisugárzású éjszakákon nyáron is előfordulhat fagy.
A változatos természeti viszonyok, a rendkívül gazdag növény- és állatvilág megismerése és megőrzése érdekében hozták létre a Bükk-i Nemzeti Parkot.
A délre néző sziklás hegyoldalak védett virága a kora tavasszal nyíló leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). [Foto: Őrsi Tibor]