A teremtett világ védelmében:
Energiatakarosság a kertben (I.)
Azt hogy otthonunk téli fűtése, annak világítása, erőgépeink fogyasztása mibe kerül nem szükséges részleteznünk. Minden józan ember figyeli ma már a hóvégi energiaszámlát, még azok is, akiket a múltban ez nem érdekelt, mert másoké volt a felelősség. Falak, ablakok szigetelése, fűtés-, melegvízfogyasztás mérséklése ma napirenden vannak, vagy ahol még nincsenek, ott ezután lesznek!
Ugyanakkor kevesebben vannak azok, akik kertjükben is ugyanilyen következetes energiagazdálkodást folytatnak, noha a magyar gyakorlat is ismer két klasszikus példát: a tavaszi fóliázást és a nyári feletehordós fürdővízmelegítést.
Alábbiakban egy harmadik, most a télen elkezdhető, ritkábban alkalmazott, de több szempontból hasznos építményre hívjuk fel a figyelmet, ez pedig a kerti domboságy. Nem magyar és nem is nyugati találmány. A népes Indiában kis telkeken már évszázadok óta alkalmazzák.
A domboságy elve egyszerű: kertészkedés a komposzthalom tetején. Az energiahasznosítás két módon jön létre: A fontosabbik, hogy a komposztálási folyamatnál keletkező hő jobban érvényesül azáltal, hogy vegetáció során alulról melegíti a talajt, a másik, hogyha az ágyást megfelelő irányban tudtuk elhelyezni, a tavaszi és őszi nap sugarai számottevően előnyösebb szögben érik a talajt, mert domboldalra sütnek. Ezáltal az szintén könnyebben felmelegszik mint a sík talaj.
Készítési módja:
Először ősszel egy ásónyom mélyen leásunk
Azután durva gallyakat bokornyesedéket teszünk az árok aljára, majd egyre finomabbra forgácsolt kerti hulladékot. Közé olykor egy-két lapát kerti földet valamint egy-két marék meszet szórunk a bomlás gyorsabb beindulása érdekében.
|
|
A durva gallyakra közel 1 m magasan őszi lombot, éretlen komposztot, majd a végén érett komposztot hantolunk.
A felsö komposztréteget végül kerti földdel fedjük be.
Tavaszra leülepedett elsőéves és másodéves domboságy
|
Ha már vetéstől alkalmaztunk hosszanti vízbarázdákat (kép), valamint kellően öntöztük a továbbiakban a veteményt, hamarosan a zöldség óriási példányait szüretelhetjük:
Itt a spenót is saláta-nagyságúra nőhet...
|
Ilyen 5-6 kilogrammos puhahúsú karalábék nőhetnek még másodéves domboságyon is (fajta: 'Superschmeltz').
|
A domboságy további előnyei:
- A komposztált organikus anyagok tápereje természetesen közvetlen érvényesül.
- Nem kell a télen fölöslegesen organikus anyagokat elégetni, minden növényi eredetü anyag a kertböl (ami nem beteg és nem festett!), felhasználható, még karvastagságú fatörzsdarabok is.
- Nem szennyezzük a környezetet fölösleges füstöléssel
A domboságy elkészítése ősszel illetve a télelőn általában több hétig tart, ahogyan éppen adódik a sok kerti hulladék. Ilyenkor általában bőven van eső, de ha nem lenne, a különböző rétegeket nedvesítsük meg, mert egy száraz halom nem komposztálódik.
Nyári meleg időjárásban a domboságynál fokozottan fennáll a kiszáradás veszélye. Vetéskor hosszanti barázdákkal, később talajtakaró fűkaszálékkal őrizhetjük meg a talaj nedvességét.
Három év alatt a domboságy szerkezete szinte teljesen komposztálódik, leapad és további hőnyereségre nem számíthatunk. Marad azonban a helyén egy mélyszerkezetű, ásást alig igénylő ideális kerti parcella. Akinek elegendő komposztálandó anyag áll rendelkezésére, minden télen készíthet egy-egy új domboságyat.