Tudtad-e már...? (5)


Magyar feltalálók és eredményeik a nagyvilágban



Más népek kultúrájával összehasonlítva minden elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy a kultúra és a tudomány területén lélekszámra vetítve nagyhatalomnak számítunk.
A múlt és a jelen között annak a kedvező változásnak lehetünk tanui, hogy míg az elmúlt századokban nyelvünk egyedisége folytán egyáltalán nem, vagy csak késéssel váltak ismertté eredményeink, addig napjainkban az egységesülő kommunikáció révén ez már szinte egyidejűleg megtörténik. Mindezt elősegíti természetesen a világnyelvként elfogadott angol nyelven történő publikálás.

Tudtad-e, hogy a telefonközpontot és a telefonhírmondót Puskás Tivadar (1844-1893) találta fel?

Puskás egy ideig Edison munkatársaként is dolgozott, és az ő ötlete volt a telefonközpont bevezetése (1877). Az ilyen rendszerben az egyes előfizetők csak a központtal állnak közvetlen összeköttetésben. A központ kapcsolótábláján kötik azután össze az egyik telefontulajdonos vezetékét egy másik előfizetőével. Puskás 1878-ban Bostonban megvalósította az első ilyen telefonközpontot. Majd 1879-ben a párizsi világkiállításon bemutatta találmányát, és az itt aratott siker nyomán kapott megbízást Párizs telefonközpontjának létrehozására. A budapesti telefonközpont (a világon negyedikként) 1881 május 1-én kezdte meg működését.
1893 február 15-én szólalt meg a világon először a telefonhírmondó, ez a vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, mely naponta már műsort is közvetített. Zseniális találmánya sikerútját már nem élhette meg, mert fiatalon, 1893 máricus 16-án 49 éves korában meghalt, magával víve sok-sok tervét, amelyeket -mint az előzőt is- elsősorban a magyarságnak szánta. Az ő "Beszélő Újságja" adta hírül halálhírét.

Tudtad-e, hogy a dinamó első felfedezése Dr. Jedlik Ányos István fizikus nevéhez fűződik (1800-1895)?

kézi meghajtású dinamó
Szerzetes pap volt, aki már 1829-ben megszerkesztette azt az elektromos motort, "amelyben elektromos árammal azaz annak mágneses erejével, közvetlen forgó mozgást létesített".
1861-ben pedig elkészítette az első dinamót! Sajnos találmányát nem közölte a világgal (magyar sors), így nem az ő nevéhez kapcsolják a dinamó feltalálásának korszakalkotó eredményét, hanem Werner von Siemenséhez (1816-1892), aki műszaki katonaként saját gyárában fejlesztette ki azt, de csak 1866-ban!

Tudod-e, hogy ki volt Pázmándi Kempelen Farkas?

beszélőgép

A zseniális magyar feltaláló a technika szinte valamennyi területén működött. 1743 január 23-án született Pozsonyban, udvari tanácsosi rangot szerzett a magyar királyi udvari kancellárián, és 1804 március 26-án halt meg Bécsben.
1788-ban beszélő gépet szerkesztett (képünk), amelyet a londoni Kings College múzeuma őriz. Ezen kisérleteiről 1791-ben Bécsben jelent meg németül és franciául egy tanulmánya, az első úttörő munka a hangtanról.
Bácskában ő szervezte meg a posztógyártást, de ő vezette a budai Várszínház építését, építtette a pozsonyi hajóhidat, tökéletesítette a gőzgépet, megszerkesztette a gőzturbina ősét, a schönbrunni szökőkutakat pedig az ő vízemelő gépe segítségével építették meg.
Elsőként szerkesztett írógépet vakok számára, és később az ő elképzelése alapján létesítette Valentin Haüyn a vakok első intézetét Párizsban.

Világhírnevét mégis elsősorban az 1769-ben feltalált sakkozógépével alapozta meg (címképünk). Gépével beutazta egész Európát és mindenhol bámulatba ejtette az embereket. A gép leírása megjelent a Leipziger Magazin für Naturkunde, Mathematik und Oekonomie című folyóiratban (1784).
Sajnos a gép nem maradt meg, mert állítólag 1854-ben Philadelphiában elégett.

Tudtad-e, hogy Einstein relativitás elméletét báró Eötvös Loránd (1848-1919) kisérleti megállapítására építette fel?

Eötvös már 1908-ban közzétette német szaklapokban gravitációs méréseinek eredményét. És bebizonyította, hogy "minden test egyforma sebességgel esik az űrben". Ezen munkásságáért 1909-ben a Göttingen-i egyetem Benecke díját nyerte el, amelyet számos díszdoktori cím követett.
Eötvös első torziós ingája
1913-ban a német Physikalische Zeitschrift című tudományos folyóiratban maga Einstein közölt egy tanulmányt "A gravitációs elmélet jelenlegi helyzete" címmel. Itt többek között azt mondta: "Meg kell itt jegyeznünk, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát, arányosságát, Eötvös egy számunkra nagyon fontos vizsgálattal, nagy pontossággal igazolta" (szabad fordítás).
Eötvös az 1908-ban közzétett méréseket az általa kifejlesztett és később róla elnevezett "Eötvös torziós ingával" végezte. Ezen kisérleteivel igazolta, hogy "a tömegvonzás nagysága a test anyagától független". Méréseinek eredménye lett, a modern fizika legjelentősebb felfedezésének az általános relativitás elméletnek az igazolása.
Eötvös sohasem szabadalmaztatta ingáját, abból a humánus gondolkodásból fakadóan, hogy az szolgálja az egész emberiséget.
Az ő ingája segítségével határolták be a venezuleai és texasi olajmezőket, az iraki és iráni olaj-lelőhelyeket. Neki köszönhette az ország, hogy az olajmezők felfedezésével a két világháború között olaj-exportáló ország lettünk.
Ma pedig az űrbeli viszonyok szerint módosított változataival űrhajókon végeznek azzal nyersanyag feltáró programokat.
1913-ban számos tudós őt javasolta Nobel-díjra, de mégsem kapta meg. Tudósi és emberi nagyságából ez semmit nem vonhatott le. 1948-ban születésének 100. évfordulóján a Londoni Science Museumban rendeztek egy emlékkiállítást "A legnagyobb magyar tudós" címmel.
A báró Eötvös Lóránd Tudományegyetem új épülete a Dunaparton
Tudtad-e, hogy a televízió európai atyja Mihály Dénes (1894-1953) fizikus volt?

Mint fiatal műegyetemi hallgató már 1917-ben két szabadalmat jelentett be a távolbalátás területén.
1919 júliusábaan sikerült neki kisebb tárgyak képének azonnali átvitele. Találmányával a "Telehor"-nak nevezett készülékével több kilométerre továbbított állóképeket.
A Telehor egy későbbi kivitelezése
Az első világháború elvesztése következményeként kísérletei megszakadtak. 1924-ben Berlinben jelent meg "Az elektromos távolbalátás és a Telehor" című könyve, amellyel olyan sikert aratott, hogy fölajánlották neki a német posta AEG kisérleti állomását munkájának folytatásához.
Európában ebben az időben több televíziós rendszer is született. Például a skót John Logie Baird-é és a német Carolus rendszeré. Angliában 1926-ban mutattak be televíziós képeket mozgó tárgyakról, de amikor végleges döntésre került sor, a különböző televíziós rendszerek között, akkor Mihály Dénes Telehor nevű rendszerét fogadták el. 1928-ban már rendszeres adást sugároztak a Berlin-Witzleben adóállomásról. A Telehor készüléket ma a Deutsches Museumban őrzik (Münchenben).

Mihály Dénes nem fogyott ki alkotó, zseniális ötleteiből. A phonokerék megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját. Később, 1933-ban E.H.Traub fizikussal együttműködve már egy korszerűbb televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített.
Ez volt az a képet 240 sorra (!) felbontó televíziós készülék, melynek képét akár 2,5 x 3 méteres nagyságban is ki lehetett vetíteni. Képünk a Telehor egy későbbi változatát mutatja bal oldalon a képfelbontó, jobb oldalon a hang résszel.

Egyéni sorsa szomorúnak mondható. Anyagi gondjait sohasem tudta kiheverni igazán. Hitler uralma idején internálták, mert üldözötteket rejtegetett. Házasságuk gyermektelen maradt, amit sohasem tudott feldolgozni. Élete végén, betegen is, de dolgozott tovább. Süketnémák számára abc kidolgozásán munkálkodott. Végül 1953-ban tüdőbajban halt meg.

Irodalom:
Péter László: "Magyar értékek- magyar érdekességek" (1975)
Magyar Larousse Enciklopédia (1994)
Itt jegyzendő meg, hogy Mihály Dénes neve nem szerepel az enciklopédiában?!
Cúth János: A magyarságtudat kézikönyve (1999)


vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra