Quo Vadis Informatica?  (35)



A Quo Vadis Informatica a negyedéves ÚMÉ Internet-kiadvány állandó rovata: IX. évf. 3. sz. 2004. szeptember

Használjuk a Világhálót kultúrált magyar levelezésre!

Rohanó, lélektelen világunkban úgy tűnik az Internet még segít is nekünk a rohanásban, a lelketlenségben. Abban, hogy mindenről tudjunk, mindenütt ott legyünk, magunknak mindenünk meg legyen, lehetőleg itt és most és azonnal! A minket körülvevő Teremtés értékeit alig tiszteljük, inkább csak használjuk, felhasználjuk, elhasználjuk. Ritkán alkotunk mi magunk is valami maradandót, vagy ha igen, legtöbbször csak jó fizetség ellenében.
Pedig a Teremtő megengedte, hogy mi is formáljuk magunk körül a világ arculatát, faragjunk maradandót csontból, kőből, fából, díszítsük virággal környezetünket, oltsunk "vadócba rózsát..." ahogyan a költő mondja, "...hogy szebb legyen a föld!" Az a föld, amelyet csak kölcsön kaptunk és melyet mi magunk, az élet habzsolása közben útban vagyunk visszafordíthatatlanul tönkretenni.

Aki az Internet fejlődését távolabbról figyeli hamar rájön, hogy a technikai haladás óriási, lehetőségeink sok területen megsokszorosodtak. Könnyebb lenne most pl. a másik ember gondjára, bajára odafigyelni, de hányszor figyelünk továbbra is leginkább csak magunk közvetlen érdekeire. Távolba láthatnánk, de csak az orrunk elé nézünk.

Ami legegyszerűbb emberi kommunikációnkat, a levélváltást illeti, észre se vesszük, hogy a 'géplevél' mennyire banálisra zsugorította hagyományos emberi kapcsolatainknak ezt a formáját. Sokszor még nem is köszönünk egymásnak. Kultúránkat, nevelésünket leadtuk a ruhatárban és csak a "lényegre" figyelünk.

Az Internet korszak elején - anyanyelvünk érdekében - évekig kellett küzdenünk azért, hogy magyar levélírók gépük magyar betükészletét használják az egyszerűbb, ékezet nélküli angol betűkészlet helyett... (ÚMÉ-kiadványunkban annak idején ezért gyakran felemeltük szavunkat.) Ez a hanyag szokás mára hála Istennek nagyrészt a múlté. Az iskolákban -a számítógép ismeretekkel együtt- már tanítják a magyar gépírást, megfelelően beállított betűkészlettel a gépeken...
Más terület korszakunkban továbbra is reformálandó maradt, ez pedig a számítógépek használatával járó magyartalan kifejezések áradata, amin egy kis odafigyeléssel szintén lehet változtatni, igaz nem egyszerű gombnyomással. Ezt szolgálja t.k. Internet Értelmező Kisszótár rovatunk is.



"KÁRPÁTI"   levélformátum

Most egy következő fordulóra gondolunk. Emlegetjük, hogy mi magyarok kultúrális nagyhatalom voltunk sőt még vagyunk is, jó lenne ezt a címet jövőben is kiérdemelni. Mi lenne, ha a géplevelek mai rideg korszakában levélváltásunkba kultúrát, értékközvetítést vinnénk, s ezáltal egy kis lelket, egy kis emberséget. Ha eszközeink és programjaink többnyire nem is magyar eredetűek, amit mi azokkal létrehozunk az tőlünk származik, a tartalomért mi vagyunk felelősek.
Arra gondoltunk, -hogy ahol ez lehetséges-, bővítsük ki gépleveleink szűkebb mondanivalóját két egyszerűen csatolható, értéket hordozó elemmel, tehát, hogy levelünket kultúrálisan is gyarapodva küldjük útjára.
Az egyik kiegészítés egy-egy értékes -ha lehet a levél témájával összefüggő-, bölcs gondolat vagy mottó a levél tartalmának kiegészítésére. Többnyire nem is tőlünk származik, egyetemes.

A másik, egy-egy értéket közvetítő kis kép, ikon, azaz egyfajta 'személyes bélyeg'.
[Utóbbinál gondoljunk arra is, hogy a hagyományosan szép magyar bélyegek használata -pontosan a géplevelek előretörése miatt- zsugorodóban van, ami kultúrális veszteség.]

Mindkét itt javasolt levél-kiegészítésnek egyszerűen hozzáadhatónak, a levélbe beépíthetőnek kell lenni, különben illúzió elterjedésükre számítani.

Itt röviden leírt, 'KÁRPÁTI' levélformátumnak nevezett javaslatunk egyébként csak egy példa, mely egy kisérletsorozat nyomán alakult ki, és figyelembe veszi mai levelezőprogramjaink lehetőségeit (HTML kódolás használata levélben).

Keretek között...

Minden e-postán levelező kortársunk ismeri a tolakodó reklámokat, az erőszakos, mozgó hirdetéseket, az 'ingyenes' levelező rendszerek pedig saját magukat reklámozzák, miközben címeinkhez akarnak hozzájutni, mert az is áru.

Az itt javasolt levélformátumban legszembetűnőbb a keretek közé zárt mondanivaló. A mezők behatárolása könnyíti az eligazodást, az egyes mezők üzenetei nem zavarják egymást és önmagukban is értéket képviselnek. Aki nem hiszi, próbálja meg ugyanezt keretek nélkül elmondani....:
- 'bélyegszöveggel' ellátott kép
- mondás/verssor/mottó
- levéltörzs
- címek


kép vagy rajz
képaláírás  (bélyegszöveg)





saját levélcím, honlapcím
Mondás, verssor, mottó


Levéltörzs



Levelező programok (Outlook, Mozilla, Netscape)

Mennyiben képesek mai levelező-programjaink keretbe zárt leveleket szerkeszteni? A legtöbb képes erre, de ez nem mindegyiknél egyszerű.

A népszerű Outlook Express levelező program (melyet ingyen kap a Windows felhasználó) közvetlenül nem tud keretet szerkeszteni. Használata mégis lehetséges, előre tárolt levélminták bemásolásával (lásd az itt közölt levélmintákat). Az *.elm kódolású mintalevelekre kattintva azok megjelennek az Outlook levelezőben és ott tovább szerkeszthetők, azaz a levél megírható és elküldhető. A mintaképek és szövegek egyenkint törölhetők és sajátokkal, helyettesíthetők.
A nem ingyenes Outlook Professional mindennemű keretet tud szerkeszteni, de ennek a sokoldalú programnak a használa gyakorlatot igényel. Természetesen lehet vele mintaleveleket is szerkeszteni.

Legkönnyebben szerkeszthető az itt javasolt levélformátum az ingyenes Mozilla és a Netscape levelező programokkal. Ez a két rokon program egyszerűen méretezhető keretek (table) és betétek (inserts) levélbe iktatására képes.

Gyakorlott webszerkesztők természetesen más alakzatot is használhatnak. Fontos, hogy a levél az ismert hétköznapi levéláradatban már első pillantásra kiemelkedjen és kellemes változatosságot jelentsen.

Képek: Leveleink fogadásakor először a bélyegnagyságú színes kép vonja magára a figyelmet, érdemes ezt a 'hozzáadott értéket' tehát jól megválasztani. Tartalmilag ábrázoljon olyat, ami mögött valamilyen emberi vagy természeti érték húzódik meg, sőt a legjobb, ha annak terjedelmes családjára 'bélyegsorozatára' hívjuk fel a figyelmet. Példaként előkészíthetünk magunknak egy sorozatot Kárpát-Medence-i világörökségeinkről, (2004-ben 11 volt elismerve) melyekről egyenkint akár több felvételt is gyűjthetünk és melyekkel az idők során mások ismereteit is gyarapíthatjuk. De bélyegsorozatok tucatjait állíthatjuk magunknak össze.

Szerény, nem tolakodó, nem mozgó, nem agresszívan szikrázó reklámképpel bosszantjuk az olvasót! Sokkal inkább egy-egy csendes, de sokatmondó képpel szerzünk örömöt. Mert ki nem örül pl. egy új bélyegsorozat jólsikerült egyedeinek, ábrázoljon az valamilyen természetadta, vagy emberfaragta értéket. Gondolhatunk itt gazdag népművészetünkre, festményeinkre, árpádkori vagy mai templomainkra, védett növényeinkre, kerti vagy szobai virágjainkra stb. stb. Mindegyiknek hosszú sorát válogathatjuk először magunknak össze, majd szerezhetünk azokkal másoknak is örömet.


'Bélyeg'-sorozataink egy-egy képviselője.
A választékunkat korlátlanul bővíthetjük
A képek természetesen nem adódnak maguktól (vagy nem megfelelő méretben). Gyűjtenünk kell tehát azokat valahol megtetsző (és másolható) képekből, de eredetibb, ha saját felvételeinkből válogatunk. A képek hosszú sorát témák szerint csoportosítva előre tárolhatjuk egyfajta bélyegmappában.
Gyorsítja későbbi használatukat, ha képeinket egy grafikus programmal már tárolás előtt méretre szabjuk. Igaz, ez nem feltétlen szükséges, mert az itt javasolt levelező programok ezt a képek behívásakor is megtehetik. A kép több okból ne legyen túl nagy, de nem is túl kisméretű. Kisérleteinkben a 110x150 és a 150x200 képpontos méret tűnt legalkalmasabbnak, álló vagy fekvő változatban. Nagyobb képek átvitele túl sokáig tart, kisebb képek a méretcsökkentés során túl sokat veszítenek felismerhetőségükből. [Ideális lenne, ha az ikonok mögül, kattintással, a képek azonos, de nagyméretű változata jönne elő. De ezek átvitele hosszadalmasabb és tárhely igényük nagyobb lenne, ezért ezt nem is javasoljuk.]

A 'bélyeg'-sorozatok témája lehet pl:

* Világörökségeink....
* Árpádkori templomaink...
* Címerek (családi és más), zászlók, stb...
* A Kárpát-medence várai...
* Szobrászaink és műveik...
* Festőink és műveik...
* Magyar népviseletek...
* Jellegzetes magyar tájegységek...
* Védett növények a Kárpát-Medencében...
* Hálás kerti virágjaink...
* Szobai virágjaink (csendélet) ...
* Régi, szép bélyegsorozatok...
* stb. stb. stb.










Méretcsökkentés: Néhány megjegyzést kell tennünk a kis képek minőségét illetőleg. Ritkán állnak azok ebben a méretben (115x150... 150x200 képpont) rendelkezésünkre. Legtöbbször vagy ki kell vágnunk részleteket nagyobb képekből, vagy méretcsökkentést kell eszközölnünk. Mindkét művelet egy egyszerű grafikus programmal megtehető. A méretcsökkentés legegyszerűbb módja a "resampling" azaz a csökkentett számú mintavétel, vagyis képpontok kihagyása. Sok apró részletet, pl. szöveget ábrázoló képeknél ez élvezhetetlen ikonokhoz vezethet. Ha ilyet tapasztalunk, célszerű az ilyen képeket valamilyen igényesebb (több számolást igénylő) algoritmussal kicsinyíteni. Egyik ilyen az u.n. "Bell" algoritmus. Jobb grafikus programokban ezek megtalálhatók. A közismert körömnagyságú (thumbnails) képekből álló albumokat is ilyen algoritmusokkal szerkesztik. Az általunk javasolt képméretek nagyobbak mint a szokásos 'körömméretű' képeké, mert nem csak felismerhetősége, de mondanivalója is fontos. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy igazi papírbélyegeink nagyfelbontású nyomással készülnek, melyek mögött képernyőink felbontása elmarad.

Mondások: Második kiegészítésben egy-egy rövid, bölcs, elgondolkoztató mondással (mottóval) gazdagíthatjuk leveleinket. Van aki a levele végére valamilyen szellemességet ír, ezt persze ezután is megteheti. Itt azonban inkább arra gondolunk, - amint az irodalmi mottóknál szokás -, hogy a levelünk törzse fölé írjuk egy gondolatot vagy mondást és szerzőjének nevét. Ideális, ha ezek a levél tartalmához kapcsolódnak, de számtalan bölcs, örök etikai érvényű, vagy nagy emberi tapasztalatból származó gondolatokra gondolunk.
Ezek a gondolatok vagy mondások származhatnak a Bibliából, mai vagy ókori bölcselőktől, díszesen fogalmazó költőinktől, de természetesen saját tapasztalat-kosarunkból is. Cserkész fiatalok gyakran merítenek gróf Teleki Pálnak az élet sok területére kiterjedő bölcs mondásaiból (www.cserkesz.hu vagy www.KMCSSZ.org. Táboraikban szokás, imával és egy-egy ilyen jelszóval kezdeni a napot.

Mappák: Célszerű úgy a képeket mint a mondásokat egy-egy külön mappában előre elkészítve tárolni, ahonnan (az insert paranccsal) levélkeretünkbe könnyen beolvashatók.
Néhány levélminta *.eml kódolásban, egy ZIP küldeményben összefoglalva, itt található: levélminták. Ezek beolvasásával és az említett két kiegészítés saját izlésünk szerinti behelyettesítésével máris megszerkesztettük első, értékében gyarapított levelünket.
Háttér: A háttérképet -ami lehet pl. egy ismétlődő kis GIF kép, a background paranccsal hívjuk be levelünkbe. Amennyiben csak egy egyszínű sima hátteret kívánunk, azt a background color paranccsal választjuk ki.

A színes vonalak, (mintáinkban egy piros és egy zöld) ugyanolyan elóre elkészített 'képek' mint a fotók. Beolvasásukkor kívánt helyükre utasítjuk azokat (pl. az align paranccsal). A Mozilla és Netscape levelező programokkal a vonalakat behíváskor méretre szabhajuk.

Mindegyik levelező programmal először meg kell barátkoznunk és furfangjait meg kell ismernünk. Szánjunk erre néhány napot és küldjünk próbaleveleket saját címünkre. Ez a (html-) levélszerkesztés egyébként a saját honlap készítésnek is első lépése lehet.

Kísérleteink fenti 'Kárpáti' levelekkel bizonyítják, hogy a megszólítottak azokat örömmel veszik, szívesebben olvassák és válaszolják meg, mint egy-egy lélektelen géplevelet...

Nem valók ezek a levelek természetesen üzleti levelezésre vagy arra az esetre, ha pl. csak egy telefonszámot kérünk meg barátunktól. De azért egy szép képpel még utóbbi esetben is meglephetjük őt, köszönetül. Hiszen -nagy rohanásunkban- már lassan megköszönni is elfelejtjük mások szívességét...

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a bejárathoz