SZÁZ ÉVE HALT MEG LOTZ KÁROLY FESTŐMŰVÉSZ ( 1833 - 1904 )
Az apai ágon német származású festő, aki művészi tehetségét Magyarországon bontakoztatta ki és egyben kamatoztatta is, mivel édesapja halála után a család visszatelepült Vácra. Tehetsége a rajzolásban már hatéves korában megmutatkozott.
Ötösfogat
Az 1848-as szabadságharc eseményeinek hatására a fiatal serdülő állandóan rajzolt: lovakat, katonákat, elesetteket. Bár előbb szobrász akart lenni, de végülis - több fiatal festőtársához hasonlóan - Pest után Bécsbe ment tanulni. K. Rahl tanítványaként segédkezett, az ő megbízatásainál, a falfestészetben.
Ennek ellenére első munkáit 1854-től az Alföld-romantikája ihlette. Sorban alkotja meg zsánerképeit a délibábos táj idilli képeit.
Már pályájának csúcsán van, amikor megfesti egyik legnépszerűbb képét, az " Alkonyatot "-ot. ( 1870. Magyar Nemzeti Galéria )
Igazi tehetsége és közismertsége leginkább a nagyméretű történelmi freskók megalkotásában domborodott ki. Felsorolni is nehéz lenne összes falképeit, de az elsők között volt a pesti Vigadó magyar mondavilágból alkotott falképe ( 1864 ) , amelyre ketten kaptak megbízást, a szintén híres Than Mórral közösen. Ugyancsak ők festették meg a Nemzeti Múzeum lépcsőházának falidíszeit is. Ezeken a képeken még erősen tükröződik vissza a bécsi iskola hatása.
Alkonyat
Ekkortájt jelennek meg Arany János és Petőfi Sándor verseihez készült illusztrációi, nyomat formájában.
Lotz Károly művészi pályájának elejétől fogva sikeres és elismert festő volt. ( Ellentétben Madarász Viktorral vagy Székely Bertalannal ).
Az 1860-as években Olaszországban és Párizsban is megfordult. Sorra kapta a feladatokat és a kitüntetéseket. Sőt világkiállítási díjat is kapott.
Tagja lesz a Képzőművészeti Tanácsnak, tanít művészképző intézményekben.
1881-ben freskó kartonjaival megnyeri a történelmi festészeti pályázatot, amelyet a ferencvárosi templom megrendelésére adott be. Pályájának csúcsán már ki tudta alakítani saját önálló stílusát, azt a stílust, amelyet a nagyszerű rajztudás, a finom színvilág és elegancia jellemzett.
Tihanyi apátsági templom: Szentháromság
Csodálatos grandiózusos mennyezetképével az Operaházban ( 1884 ) remekművet alkotott. A hatalmas csillárt körülvevő Olympos ábrázolása már reneszánsz harmóniát sugároz ragyogó, világos színekkel.
Szintén 1884-ben készíti el a Keleti Pályaudvar allegórikus képeit. 1892-1893-ban pedig a Mátyás templom freskóit alkotta meg.
Lotz Kornélia feket ruhában
Emellett portréi és mitológiai képei is egyaránt kiválóak. Sok portrét készített fogadott leányairól. Ezek közül a leghíresebb a "Kornélia fekete ruhában " című portréja, amelyért 1896-ban állami aranyérmet kapott. A képek lírai megfogalmazésa és sajátos színvilága teszik remekművekké azokat.
A millenneumi nagy építkezések idején újra sok megbízást kapott. Az Országház lépcsőháza, a pesti Bazilika mozaikjainak tervei, a Kúria nagycsarnoka stb. olyan megterhelést jelentettek gyenge fizikumára, hogy régi szívbetegsége, dicsőségének teljességében 1904-ben, kiragadta őt az élők sorából.
Ezt a sokoldalú, tehetséges művészt nem kábította el az állandó folytonos siker, megmaradt mindvégig szerény, alkotó embernek. Gazdag fantáziáját, csodálatos munkabírását és nagyszerű tehetségét szabadon tudta kamatoztatni.
Évfordulók (18)
