Tudtad-e már...? (11)


MAGYAR TUDÓSOK ÉS EREDMÉNYEIK A NAGYVILÁGBAN (4)



Tudtad -e, hogy a helikopter feltalálója a magyar Asbóth Oszkár volt?

Asbóth 1891. március 31-én született Pankotán. Tanulmányait Aradon végezte. A fiatal Asbóth remekül rajzolt, először festőművésznek majd repülőgép-vezetőnek készült. Nagy hatással voltak rá a Wright testvérek ( 1904-ben már ketten repültek egy gépen ). Nekilátott a repülőgép tervezéshez és építéséhez. Párizsból hozatott légcsavarokat, fémhuzalokat-és alkatrészeket.

Az I. világháború kitörésekor került a Bécs melletti fischamendi repülőgépgyárba, ahol sikerrel alkotta meg az Asbóth-légcsavart. Itt került kapcsolatba -katona szolgálatos társaival-, mint Petróczy Istvánnal, Kármán Tódorral és Zurovetz Vilmossal. Ők közösen szerkesztették meg a benzinmotorral hajtott, kötött helikoptert. Ennek stabilitását azonban nem sikerült megoldaniuk.

Mintegy tízévnyi kísérletezés után Asbóth elkészítette 120 lóerős, 9 hengeres helikopterét, ami helyből merőlegesen tudott felemelkedni.
1928. szeptember 9-én sikerült a világon elsőként - Kispest határában, a Cseri-telepen - az "AH 1" -jelzésű helikopter magasba emelkedése. A gép már vízszintes irányban is kormányozható volt. Ezzel a géppel utána számos, eredményes repülést hajtottak végre.
Asbóth ezután még több helikoptert épített meg, amelyek egyre tökéletesebbek lettek. Itthon viszont különösebb érdeklődést nem mutattak iránta, és így elfogadott egy londoni meghívást.
Ottani munkáját azonban minden eszközzel akadályozták, a spanyol Cierva-gépek érdekeltjei. Aachenben és Berlinben hasonló volt a helyzete, így visszatért Londonba, ahol megalapította az "Asbóth Helikopters Ltd-t." Helikoptereinek gyártási jogát viszont elorozta egy másik cég, a Blackburn Aircraft, ezért úgy döntött, hogy Franciaországba megy. A küzdelem itt sem ért véget, útja Németország, megint Anglia, majd újra Németország lett.

A II. világháború után hazatért, ahol sikerrel megépített egy légcsavaros hajót. 1956-ban jelent meg "Az első helikopter" című könyve, amelyben összegezte munkásságát.
Több kitüntetést kapott: a Paul Tissandier-díjat, a Magyar Repülő Szövetség díszoklevelét és más egyebeket. A Kossuth-díj átvételét már nem élhette meg, mert 1960. február 27-én elhunyt.
Pesti lakásának utcája az ő nevét viseli.
A sors nem volt igazán méltányos a repüléstörténet e zseniális magyar feltalálója iránt.

Tudtad-e, hogy a szurperszonikus gépek kifejlesztésében egy magyar származású mérnöknek volt elévülhetetlen szerepe?

A neve Kármán Tódor, a híres magyar pedagógus Kármán Mór fia, aki Budapesten született 1881-ben és Aachenben halt meg 1963-ban. Gépészmérnöki diplomáját a budapesti Műegyetemen szerezte. Bánki Donát kutató és feltaláló mellett tanársegéd lett az egyetemen, majd mérnökként a Ganz Rt.-nél dolgozott.
Az I. világháború alatt katonai szolgálati idejét az osztrák-magyar léghajó és repülőgyárban, Fischmand töltötte. Magyar munkatársaival fejlesztette ki a világ első forgószárnyas katonai repülőeszközét, a PKZ-típusú helikoptert.



Kármán Tódor kitüntetést vesz át
Kennedy elnöktől
Később Aachenbe került, ahol az egyetemen oktatott, majd Californiába ment, ahol a mechanika és aerodinamika professzora lett. A Guggenheim-laboratóriumban bekapcsolódott a rakétakutatásba. Ő volt az első, aki a hangsebességen felüli repülés erőhatásait és a géppel szemben támasztott követelményeket megállapította. Saját maga tervezte meg a szuperszonikus gépek szárnyának méreteit. Emellett több nagy rakéta, és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt vezető szerepe.

Az ő nevéhez füződik a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia megalapítása. Temérdek érdemrendet kapott: az amerikaiak mellett angol, belga, francia kitüntetéseket vehetett át. Tábornoki rangot kapott, s így lehetett tagja a " Légierők Tanácsadó Bizottságának".
Tudományos művei 1956-ban négy kötetben jelentek meg.
1962-ben a budapesti Műegyetem díszdoktorává avatta.
1963-ban Kennedy elnöktől vehette át az elsőként ajándékozott amerikai Nemzeti Érdemrendet.
Munkássága elismeréseként a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla.
Hírességét alátámasztandó érdekesség, hogy ő volt Kossuth Lajos után a második magyar, akinek az arcképe amerikai bélyegen megjelent. Ezt születésének 100. évfordulóján adták ki. A bélyegen egy űrhajó-rakéta látható, és a bélyeg szelvényen munkásságát méltatandó elismerésként, az " űrkorszak építésze " megjelölés szerepel.

Az Oktatási Minisztérium 2000-ben Kármán Tódor -díjat alapított.

Tudtad-e, hogy a világon az első színes televizíós kép elektronikus továbbítása Goldmark Péter Károly nevéhez füződik?

Goldmark Péter Károly a híres család mérnök tagjaként 1906.dec.6-án Budapesten született és 1977. dec. 7-én Port Chesterben halt meg. Amikor szülei Bécsbe költöztek ( 14 éves volt ekkor ), ő már ott érettségizett le. Berlinben végezte egyetemi tanulmányait, majd 1933-ban az USA-ba ment.
A Columbia Broadcasting System kutató mérnöke lett, pár év után pedig a kísérleti laboratórium vezetőjévé nevezték ki. Itt kezdett foglalkozni a színes tévétechnika kifejlesztésével. Az ő zseniálisan megalkotott rendszere bizonyult a legtökéletesebbnek úgy, hogy a későbbi színes televizíós rendszerek, mint a francia SECAM és a német PAL-nak az alapjául szolgált.

1940. szeptember 4-én mutatták be a nagyközönségnek az első színes mozgóképeket.
Goldmarknak ezután még számos találmánya született: a mikrobarázdás sztereolemez megalkotása ( 1948 ), egy mini orvosi televizíó a belső szervek vizsgálatára, majd a kábeltévé rendszerek műholdakkal való csatlakozásának megoldása.
Az elektronikus videó felvevőkészülék találmányával tette fel a koronát gazdag életmunkásságára.



Első színes TV-kép a CBS-nél
1954 - 1972 -ig a CBS igazgatója ( telekommunikációs konszern ) volt. Tudományos munkásságáért a legmagasabb tudományos kitüntetést vehette át Carter elnöktől.
1977-ben hunyt el, egy autó baleset következtében.

A híres-neves Goldmark familia tagjai még harmad generációsként is, Amerikában, büszkén hívatkoznak magyar származásukra. A Goldmark fívérek még élő tagjai: Goldmark János a kiváló zenész és zeneesztéta New Yorkban, Goldmark Ferenc közgazdász, aki a New York-i National Foreign Trade Council kereskedelmi központ európai képviselője lett. Méltán lehetünk mi is büszkék rájuk.

(Folytatjuk)

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra