Tudtad-e már...? (14)

MAGYAR TUDÓSOK ÉS EREDMÉNYEIK A NAGYVILÁGBAN (7)






Tudtad-e, hogy Szebehelyi Győző (Szebehely Viktor) határozta meg a Holdon leszálló Apollo űrhajók pályáját?

A Budapesten 1921-ben született tudós 8 évig járt a budapesti Cisztercita Gimnáziumba, melynek szigorú neveléséért igen hálás ma is, szavai szerint: "hiszen megtanítottak a differenciál számításra is." (Tudva levő, hogy a kommunizmus alatt már kivették ezt a gimnáziumi tananyagból.)

1944-ben elektromérnöki diplomát szerzett a Budapesti Müszaki Egyetemen. Itt is doktorált "az égi mechanika háromtest-problémáiról írott disszertációval." 1947-ig tanársegédként, majd adjunktusként működött a B.M.E.-en.

1947-ben ösztöndíjasként került Amerikába a New York Egyetemre, ahol áramlástant tanított. Ugyanebben az évben amerikai állampolgár lett.
Munkahelyei voltak: 1947-1952 Virginiai State University, asszisztensként; 1952-1957 University of Maryland és George Washington University, vendégprofesszorként; 1962-1968 Yale University professzora, és 1968-tól University of Texas at Austin, professzoraként.

Szebehely Viktor professzort mint az égi mechanika egyik jelentős tudósát ismerik világszerte. Gazdag életművét 15 könyv és több mint 200 publikáció fémjelzi.
A "Theory of Orbits" (Academic Press, 1967) könyve alapmű lett a háromtest-problémára irányuló kutatások területén.

Számos nemzetközi konferencia szervezőjeként jelentős funkciókat töltött be, úgymint: a Nemzetközi Csillagászati Unió égi mechanikai bizottságának elnöke, a Celestial Mechanics Institute igazgatója, stb.

Az amerikai űrkutatásban végzett munkásságának elismeréséül 1978-ban elsőként kapta meg a D. Brouwer díjat.
1982-ben tagja lett az Egyesült Államok Mérnöki Akadémiájának.
1987-ben a Belga Királyi Akadémia Vanderlinden díjjal tüntette ki.

1974-ben először látogatott haza, Budapestre és látogatásai során, - amelyek 2-3 évenkénti rendszerességgel megismétlődtek - előadásokat tartott, valamint szakmai beszélgetéseket folytatott.

1981-1984-ben sikerült egy közös magyar-amerikai kutatási együttműködést megvalósítania a Magyar Tudományos Akadémia és a National Science Foundation támogatásával.

Az ELTE és University of Texas Press kiadásában "Dinamikus csillagászat" címmel két kötetben jelentették meg a kutatási eredményeket.
Az ELTE 1991. május 10-én tiszteletbeli doktorrá avatta Szebehely Viktor professzort.

A régi magyar felsőoktatás színvonalát dícséri és bizonyítja Szebehely Viktor tudós egész munkássága, és azon saját szavai is miszerint: "A nagyszerű az volt abban, amit Magyarországon kaptam, hogy az embernek a tudomány alapjait teljesen meg kell tanulnia."



Tudtad-e, hogy a Marsjáró űrrobot Dr. Bejczy Antal magyar mérnök nevéhez fűződik?

Az 1930-ban született (Ercsi) tudós, középiskoláit Kalocsán végezte a jezsuitáknál, éppen az utolsó érettségiző osztály diákjaként, még az iskola államosítása előtt. Saját vallomása szerint: "A neveléshez kettő kell: család és iskola, nekem mindkettő megvolt."
1953-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Itt dolgozott 1956-ig az egyetem villamosmérnöki karán. A szabadságharc alatt majdnem megölte őt egy orosz tank.
A forradalom után került Norvégiába, ahol Osloban reaktor-automatikából ledoktorált. Miután NATO ösztöndíjat nyert (1966), Amerikába ment, ahol a California Institute of Technology keretében különböző hajtóművek elméletével foglalkozott.
Amikor 1969-ben beindul a Mars-program, a Jet Propulsion Laboratorium (Lökhajtási Kutatólaboratórium)-ban mint "Senior Research Scientist", azaz kutatómérnökként dolgozik. 1972-től már telerobotikával foglalkozik, és 1978-tól lesz a NASA telerobot- fejlesztési programjának vezetője és technikai menedzsere.

Az 1997.dec.3-án Marsra juttatott űrszonda vitte magával azt a kis terepjárót, amelynek automatizálási munkálataiban Dr. Bejczy Antalnak nagy szerepe volt. Az ő irányításával elkészült Mars- űrrobot kivitelezési munkálataiban még két magyar is tevékenyen vett részt. A szintén Magyarországról kiment Pavlics Ferenc mérnök, aki a Mars-terepjárót készítette el. Vele kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ő volt 1972-ben a Hold-autó elkészítője is, de világraszóló sikerét a kommunista hatalom elhallgatta, és csak egy -ezen alkalomból kibocsátott magyar bélyegen- örökítette meg ezt a nagy eseményt.
A Mars-terepjáró sikerében osztozkodó harmadik magyar, a Magyarországon élő műegyetemi professzor, Greguss Pál.

Dr.Bejczy Antal sokáig dolgozott a St. Louis városban lévő Washington University "Systems Science and Mathematics" tanszékén is vendég professzorként, és a doktoranduszok kiképzésében működött közre.

Dr.Bejczy Antal mérnök, feltaláló termékeny munkásságának bizonyítékai: 6 robotikával kapcsolatos szabadalma, és 41 kitüntetéses újítása.
1991-ben kapta meg a NASA "Exceptional Service Award" keresztjét és oklevelét.
Egyik alapítója az IEEE (Elektromos és Elektronikus Mérnökök Társasága) keretén belül a Robotika és Automatizálás Egyesületnek, ahol ma kb. 7 ezer ember dolgozik. Egy alkalommal elnök is volt itt, ahol egyébként 14 évet tölt el. Megkapta az IEEE legmagasabb "Fellow" fokozatát is.
Gazdag tudományos munkássága eredményeként több mint 150 tudományos cikke jelent meg, és több mint 50 alkalommal volt már meghívott előadó a világ legkülönbözőbb pontjain. Emellett három nemzetközi robotikai konferenciának volt szervező elnöke is.

A 40 éve Amerikában élő tudós, ma már nyugdíjasként él Kaliforniában, de 1989 óta évente többször is hazajár, és még most is kap megbízásokat szakmai területén.


Tudtad-e, hogy a mikroprocesszorok megálmodója és kivitelezője egy magyar származású mérnök, Andrew S. Grove?

Gróf András István Budapesten született 1936-ban. Iskoláit először a Fasori Evangélikus Gimnáziumban kezdte, majd általános iskolája befejezése után a Madách Gimnáziumba került. Gyermekkora megpróbáltatásokkal volt terhes. Édesapját munkaszolgálatra vitték és hadifogságba esett, ahonnan 1945-ben tért haza. Andrist kiszöktette a budapesti gettóból egy baráti család és ők bújtatták.
Írói, újságírói álmairól le kellett tennie, mint osztályidegen származásúnak.
1955-ben a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészhallgatója lett.
1956-ban ment ki Amerikába. Itt lett az Andrisból Andy (Andrew) és a Grófból Grove.
New Yorkban a City Colleg-ben mérnöki oklevelet szerzett. Az 1960-as években Berkeley-ben 6 éven keresztül félvezető eszközöket tanított. Innen költözött Kaliforniába, ahol az INTEL mikroelektronikai vállalat alapítója, vezérigazgatója, s jelenlegi elnöke lett.

Ma a világ számítógépeinek 90%-ban INTEL (intelligens elektron) mikroprocesszor működik, amiket A.S.Grove tervezett, gyártott és adott el.

60 éves korában lemondott a vállalat vezetéséről. Ma a Stanfordi Egyetemen tanítja a csúcsteljesítményű vállalatvezetést. Új mikroprocesszork fejlesztésén dolgozik tovább. Véleménye szerint: "A mikroprocesszornak nem csak a sebessége érdekes, hanem más vonásai. Architektúrája, kommunikálása, az egyszerre kezelt változók száma... El kell érni, hogy a kifejlesztett új tulajdonság épp akkora legyen fontos, mire a mikroprocesszor megjelenik a piacon. Hát most ezzel töltöm az időm."

2000-ben ő kapta meg Amerikában az IEEE érmet (Elektromos és Elektronikus Mérnökök Társasága), a félvezető iparban végzett úttörő kutató és vezető tevékenységéért.

Gyermekei számára írt egy önéletrajzi könyvet A.S.Grove: Swimming across (a memoir) címmel. Ebben hamisítatlan magyar szóhasználattal és olykor humorral emlékezik vissza a gyökereire, ahonnan elindult - egy tehetséges elme és ember - sikeres életútja.

1956 óta nem járt Magyarországon.



vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra