Tudtad-e már...? (15)MAGYAR TUDÓSOK ÉS EREDMÉNYEIK A NAGYVILÁGBAN (8)  Tudtadt-e, hogy a világ legelső kormányozható, merev fémből készült léghajóját Schwarz Dávid magyar újító készítette? 
Schwarz Dávid 1850. dec.7-én született Keszthelyen, ahol elemi iskoláit végezte, majd kereskedőtanonc lett. Fakereskedéssel foglalkozott előbb Keszthelyen, majd Szlavóniában, Kudinán. Ezt a foglalkozását feladta, amikor örökséghez jutott (40 éves volt ekkor), és álma megvalósításához kezdhetett. Autodidakta módon elsajátította a fizika és a mechanika alaptörvényeit, és két évig dolgozott megfeszített munkában egy kormányozható, kőnnyü fémből összeállítható, szivar alakú léghajó tervének kidolgozásában. Terveit bemutatta Bécsben a hadügyminiszternek, de semmiféle támogatást nem kapott. Oroszország érdeklődött iránta, és Péterváron dolgozott a léghajó kivitelezésén. Amikor lejárt a felszállási határidő, annak eredménytelensége miatt, beszüntették a kincstári támogatást.
1895-ben Berlinbe ment, és ott folytatta munkáját. Megismerkedett Berg Károllyal, akinek aluminium-feldolgozó üzeme volt. Új léghajót épített aluminium-lemezekből és merevítő rácsokkal összeállított kormányozható gépet. Az 1896.okt.9-re kitüzött próbafelszállás azonban ereménytelen volt, mert a felhajtó erőt szolgáltató hidrogén minősége elégtelennek bizonyult.A sikeres felszállást 1897.nov.3-án már csak özvegye láthatta, mert Schwarz Dávid 1897.jan.13-án Bécsben hirtelen meghalt. A berlini próbabemutatón jelen volt Ferdinánd Zeppelin gróf is (német katonatiszt), aki az özvegytől megvásárolta a léghajó szabadalmait, és saját léghajóépítő üzemet hozott létre. Igy fonódott össze a léghajó neve Zeppelinével, és vált közismertté a világon. Az első zeppelin léghajó - amelyen Karinthy Frigyes is utazott - 1931.márc.29-én érkezett Magyarországra, és a csepeli repülőtéren szállt le. Később az 1930-as évek végén kiszorították a nagytestű repülőszivarokat, a gyorsabb, biztonságosabb utasszállító repülőgépek. Mégis büszkén vallhatjuk, hogy az úttörő munkát a kormányozható, fémszerkezetű léghajók építésében elsőként a világon Schwarz Dávid végezte el. Tiszteletére emléktáblát helyeztek el szülőházán, és utca őrzi a nevét. 1967 óta látható mellszobra a budapesti Közlekedési Múzeum előtt. Tudtad-e, hogy az első igazán használható, széles körben elterjedt golyóstoll feltalálása egy magyar újító nevéhez füződik, Bíró László Józseféhez? Bíró László József 1899. szept. 29-én született Budapesten. Kezdetben orvosi pályára készült, de félbeszakította egyetemi tanulmányait. Rendkívül színes egyéniségét és sokoldaluságát bizonyítja, hogy különböző pályákon próbálta ki tehetségét. Volt grafológus, autóversenyző, vámügyintéző, de foglakozott a szobrászattal, valamint találmányokkal is. Mint újságíró 1932-1934 között a kortárs magyar művészet folyóiratának a Hongrie-Magyarország-Hungary címűnek lett a főszerkesztője, de munkatársa volt az Előre című hetilapnak is. Legfőbb találmánya éppen újságírói pályájához kapcsolódik. 1975-ben megjelent "Csendes forradalom" című önéletrajzi regényében többek között így vallott: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron." 
1938-ban megcsináltatta első golyóstoll modelljét, amelyet 1938.ápr.25-én jelentett be a Magyar Királyi Szabadalmi Bizottságánál, "Töltőtoll" néven. 1938.nov.23-án egy újabb szabadalmat jelentett be "Pépes halmazállapotú tinta és a hozzátartozó töltőtoll címmel." Munkájában segítőtársai is akadtak. Igy fivére György és barátja Gellért Imre, akik a megfelelő sűrűségű festékkel végzett kísérletekben működtek közre. Fő támogatója volt anyagilag is Goy Andor, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében. 1938-ban már szerződést kötött Bíró László Józseffel.A tökéletesítési kísérletek folytatása már külföldön történt meg, mivel Bíró László 1939-ben Párizsba ment, majd utána Argentinába emigrált. 1940-től Bíró László önnállóan kísérletezett tovább, és golyóstoll szabadalmát 1943.jún.10-én Argentinában kapta meg. Ezt "Eterpennek" nevezték el. A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötödött össze, angol nyelvterületen biro-pen, franciául biron-nak keresztelve el. Bíró Lászlónak másjellegű újításai is voltak. Többek között kidolgozott egy automatikus sebességváltót, amit a General Motors megvásárolt tőle, de csupán azért, hogy mint konkurenciát kiiktassa. Az 1930-as években olyan mosógépet népszerűsített, amelynek működtetéséhez a konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát. Bíró László József Argentinában vált igazán elismertté. Tiszteletére születésének napját szeptember 29-ét tették meg az argentin feltalálók napjává. Ott is hunyt el Buenos Airesben 1985.nov.24-én. vissza a tartalomjegyzékhez
|