A CSERKÉSZÉLET az ÚMÉ negyedéves Internet-kiadvány állandó rovata: XI. évf. 3 sz. 2006. szeptember  Beszámoló a Csongrád-i 1956-os Cserkésznagytábor tapasztalatairól Mint ahogy a címben is elhangzik, a szerzett, és már az előbbi évekből is "elraktározódott" tábori tapasztalatokról szeretnék most néhány szót szólni. Mint az Északbácskai Cserkészkörzet Ügyvezető elnöke, és a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség tisztje, először is a hálánkat szeretném kifejezni a Magyar Cserkészszövetség vezetőinek, hogy a cserkészeinket mindig, és mindenhol a legnagyobb szeretettel fogadják. Most is ezt tapasztaltam -tapasztaltuk meg Csongrádon az 553.sz. Szent Imre herceg cserkészcsapat részéről, akik 2006. augusztus 6. és 12. között vendégül látták fiataljainkat. Természetesen számunkra ez már nem meglepő dolog, hiszen Dr. Vekerdy Sándor csapatparancsnokkal, Száraz András táborparancsnokkal, Márta nénivel, Zolival, Klárival, Danival, és sorolhatnám még végtelenül, a barátokat, (elnézést is kérek azoktól, akiket most külön nem említettem a hely szüke miatt) vagyis az egész csapattal, sőt Csongrád polgáraival is, már évek óta szoros kapcsolatunk van. Bármikor is hoz össze bennünket a sors, mindig a baráti érzés legmélyebb megnyilvánulásával találkozunk. Ezt akár általánosíthatnám is a Magyar Cserkészszövetség minden csapatára, de ennek most nincs itt a helye.  Most elsősorban az idei Csongrád-i 56-os Nagytáborról emlékezzünk! Ideje 2006. augusztus 6 -12. között, helye pedig eredeti tervek szerint az első csongrádi Honismereti Cserkésztábor helyén a Mámai kompháznál, a Rákóczi szabadságharc egyik csongrádi színhelyén volt. Itt szervezte meg Dr. Vekerdy Sándor, Sanyi bácsi a Honismereti táborsorozat első állomását még 2000-ben. Azóta minden évben találkozunk, és együtt bejártuk már Kárpátalját, Erdélyt, Felvidéket és Délvidéket. Sorban az idei már a hetedik Honismereti tábor volt. Időközben az Északbácskai Cserkészkörzet megkezdte a Rákóczi táborsorozatát,amelyre szintén meghívta a csongrádi cserkészeket is. Ahol mi megfordultunk, azokat a vidékeket szintén csatoltuk a meghívottakhoz, így kötve össze a szétszakított ifjainkat. Táboraink a történelmi vonatkozások, a történelmi helyek megismerése mellett, igyekeznek a magyar nemzet fiataljait összehozni, megismerve egymás életstílusát, szokásait, hétköznapi problémáit. Amikor a csongrádi táborról beszélek, ezt, ez a tábor is teljes mértékben teljesítette. Habár az eső elmosta az eredeti táborhelyet, és emiatt kénytelenek voltak a szervezők azt a Köröstorokra áthelyezni, mégis sikerült a programot egészében teljesíteni. Hiszen ezen a területen is zajlottak nagy csaták a múltban. Mivel a tábor több sorozat összevonásából született, egyúttal 56-os 1848-as és Rákóczi vonatkozásai is voltak. Altáboronként is így épült fel a tábor, vagyis három altáborba tömörültek a csapatok, és így az Északbácskai Cserkészeknek jutott az a feladat, hogy a Rákóczi altábort megszervezze. A tábor programja is ebben a szellemben folyt. Amikor a Rákóczi nap következett, előző éjjel "csendes kurucok" lepték meg a tábort és mire a cserkészek felébredtek minden sátoron, minden fán, épületen, ajtón és kapun a Nagy Fejedelem arcképe, címere és kiáltványa díszelgett. Külön kihívást jelentett (és ez egy valóban újonnan szerzett tapasztalat), hogy mivel lakott területen volt a tábor, a szervezők nem kaptak tűzgyújtási engedélyt. Már-már úgy látszott, hogy a mindennapi tábortüzes esték csorbulni fognak emiatt. Ismerjük az "esős programok" tábortüzeit, ám most a cserkészek kimondottan azt a feladatot kapták, hogy legyen is, meg ne is; égjen is meg ne is. Sőt az esőre gondolva egyben hordozható legyen a tűz, mégis alakjában, nagyságában változzon, minden nap formálódjon az, a meghatározott program szerint. A cserkészek rögtönzése felülmúlt miden várakozást, mert volt aztán minden féle -fajta tábortűz: gúla (a történelmi napokra), pásztor, (a népi hagyományápoló napokra) és oltár tábortűz (a lelki napokra az irodalmi estre). Persze a hatóság sem köthetett bele, mivel betartottuk a szabályokat. A tábornyitó cserkészmisével kezdődött a szervező cserkészcsapat tagja és tiszteletbeli elnöke, Ft. Gyulay Endre megyéspüspök úr celebrálásával a Szent Rókus kápolnában, majd a nyitóbeszédek következtek a templomkertben, a megjelent városi vezetőség és érdeklődő hívek előtt. Itt Száraz András táborparancsnok tolmácsolta Dr. Mádl Ferenc volt köztársasági elnők , fő védnök üdvözlő szavait. Ezek után a cserkészek visszasétáltak a táborba ahol az ünnepélyes zászlófelvonás után ismét Gyulay Endre volt MCSSZ elnök szólt a cserkészetről, kiemelve annak jellemnevelő és magyarságtudat megőrző erejét. Előadásokból ki kell emelni Dr. Katona Tamás történész előadását 1848-ról, amely előadás szintén új élménnyel gazdagított bennünket, mivel annyira izgalmasan, és érdekesen adta elő az akkori eseményeket, füszerezve frappáns villámtréfákkal, hogy felnőttet, fiatalt egyaránt lenyűgözött. Szintén nagyon érdekes volt Dr. Debreczeni László nyugalmazott főorvos, cserkésztiszt előadása a pécsi forradalomról, az azt követő megtorlásokról, személyes kálváriáját mesélve el nekünk. Dr. Péter László történész, cserkésztiszt az 56-os forradalom előzményeiről, annak szegedi kitöréséről szólt. Prof. Sibalszky Zoltán a Kárpát-medencében a honfoglalás után kialakult nemzetiségekről, a köztük kitört felkelésekről, szabadságharcokról tartott színes előadást. Licsicsányi István ny. törzstiszt, helytörténész a Csongrádtérségi Rákóczi harcokról, míg Dr. Hegedűs Antal történész , az Északbácskai Cserkészkörzet megalapítója és tisztje, a szerbek szerepéről beszélt a Rákóczi szabadságharcban. A programban még, mint honismereti kirándulások szerepeltek a Szent Korona, a Parlament, a Terror Háza és az Ópusztaszeri Nemzeti Park meglátogatása is. A tábort jelenlétükkel megtisztelték : Dr. Roszmusz András a Magyar Cserkészszövetség leköszönő elnöke, Arató László cserkésztiszt a "Táborkereszt" főszerkesztője, Csermely László cst. országos Felügyelő Bizottság elnöke, Dr. Ferencz Mária cst. az országos cserkészlevéltár és múzeum vezetője. Gaál Sándor a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, és a határontúli cserkészcsapatok vezetői. Nagy sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az eddigi közös táborok állandó résztvevői a zágrábi Zrinyi Miklós cserkészcsapat tagjai a vezetőjük Likó János cst. betegsége miatt kimaradtak, (jobbulást kívánunk Neked János!), mint ahogyan hazai nagytáboruk miatt a felvidéki cserkészek is. Nagyon szerettünk volna itt Csongrádon találkozni még a szentesi cserkészekkel is, hisz ők is hivatalosak voltak, és ők is velünk voltak az első táboroktól, valamint a délmagyarországi kerület csapataival, vezetőivel ugyan úgy, mint pl. Szombathely képviselőivel is akik támogatták a mi eljövetelünket. Szertnénk ha a remény abban éltetne minket, hogy mindazokkal akik elmaradtak az idei csongrádi táborból, azokkal jövőre ismét találkozhatunk egészségben és barátságban. Köszönjük a vendéglátást, a programot a tartalmas előadásokkal, és a baráti könnyeket, amellyel kikísértek bennünket! Szabadka, 2006 augusztus 31. Oláh István cst.  Testvércsapattal közösen... Sok csapatnál hagyománya van a közös nyári cserkésztáboroknak. Nem csak azért, mert "...a cserkész minden cserkészt testvérének tekint", hanem egyszerűen, mert változatosságot visz a csapatéletbe. Azonkívül a tábort megszervezni ilyenkor legtöbbször csak az egyik csapatnak kell.... a másik vendég, ők meg legközelebb szervezik a tábort. Egy további előny -főleg kisebb csapatoknál- hogy az egyes korosztályok elegen vannak ahhoz, hogy megfelelő, program lehessen számukra. Képünk a székesfehérvári és az egri (Bornemissza) csapat 2006-os nyári táborán készült. A MAGYAR SZOLIDARITÁS TÜZE 
Cserkészélet kiadványunk legutóbbi, 42. számában mi is közzétettük a Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség felhívását az augusztus 20-i Szent István napi magyar cserkész emléktüzek gyújtására a föld körül.A kezdeményezés már több éve, egyre sikeresebben kapcsolja össze nemzeti ünnepnapunkon az otthon és a nagyvilágban élő magyarokat. A visszajelzések olyan bátorítóak és számosak, hogy érdemes azokat a HMÖM honlapján végigolvasni:
vissza a tartalomjegyzékhez
|
