Tudtad-e már...? (17)


Magyar utazók és felfedezők (5. rész)






1. Tudtad-e, hogy a XX. századi sivatagkutatás nemzetközi hírű úttörője gróf Almásy László Ede volt?

Nemesi család sarjaként született 1895. augusztus 22-én, Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria). Iskoláit Kőszegen végezte el. Korán megnyilatkozott vonzodása a gépkocsik és a repülők iránt. Műszaki tanulmányait Angliában végezte. Az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia repülőtisztjeként szolgált. 1926-ban a grazi Steyr autógyár alkalmazottjaként jutott el Afrikába, ahol a gyár új típusú személygépkocsijának próbáit végezte el, 2700 km-t tett meg ezalatt. Kairóban maradt ekkor, és egymásután szervezte meg az autós expedíciókat a Nilus-menti országokba. Később repülős iskolát létesített, mellyel ő teremtette meg az egyiptomi sportrepülés alapjait.

Igazi tudományos működése a feltáratlan Libiai-sivataghoz kötödik. Addigi útjai inkább egyedülálló sportteljesítmények voltak.
Első expedícióját 1929-ben vezette. A híres ősi karavánút egy darabját (Darb el-Arbain) fedezte fel újra.
A következő évek tervei között szerepelt a legendás Zazura oázis felkutatása, de 1931-ben gróf Zichy Nádorral útban Egyiptom felé, Szíria felett repülőgépük viharba került és lezuhant.

1932-ben indult nagyszabású expedíciója, a sivatag belsejében található fennsík, a Gilf-Kebir (Nagy Fal) területére. Útitársai Kemal el Din herceg és a fiatal angol arisztokrata, Sir Robert Clayton voltak. Expedíciójukban nem csak gépkocsit, de sportrepülőgépet is használtak. Igy sikerült a titokzatos völgyek közül kettő helyzetét meghatározni. A két útitárs váratlan halála miatt azonban a völgyekbe nem jutottak el.

1933-ban sikerült neki-egy benszülött útmutatása szerint- megtalálni a harmadik völgyet, az akáciák völgyét a Wadi Tak-t, ( a másik kettőt Lady Dorothy Clayton özvegy szervezésében, vetélytársa Patrick Clayton fedezte fel). Igy a legenda a három völgyről valósággá vált.

Másik sikere a Libiai-sivatag déli részén fekvő 1900 méter magas Uvainat-hegység barlangjainak megtalálása volt. Ezeket a barlangokat őskori sziklaképek díszítették. Felfedezését megmutatta Leo Frobeniusnak, az ismert afrika kutatónak, aki később saját felfedezéseként adta közre.

A továbbiakban nagy jelentőségű volt még Egyiptom és Szudán sivatagi területeinek feltérképezése.

Amikor kitört a II. világháború távoznia kellett Afrikából, mert felajánlott segítségét sem az angolok sem az olaszok nem fogadták el. Igy tért vissza Budapestre, ahol 1940-ben mint a magyar légierő tartalékos főhadnagyát, a német hadsereghez vezényelték. Sivatagi felderítőként több sikeres, titkos akciót hajtott végre, mint katona, és nem mint ügynök. Hiába próbálták náciként megrágalmazni, a fogházban elszenvedett kínzások és szenvedések néhány hónapja után a Népbíróság mégis felmentette a háborús bűnök vádja alól.

1947-ben angol segítséggel visszament Egyiptomba, de kutatómunka helyett, luxusautók behozatalával kellett foglalkoznia.
1951-ben, Salzburgban hunyt el, korábbi afrikai fertőzése követekeztében. Sírján arabul ez áll: "A sivatag atyja". Hamvai a salzburgi köztemetőben nyugszanak.

Számos könyve látott napvilágot: Autóval Szudánba (Bp.,1927); Az ismeretlen Szahara (Bp.,1934); Levegőben, homokon (Bp.,1937); Rommel seregénél Líbiában (Bp.,1943).

Almásy gazdag és kalandos életének megörökítése a kilenceres Oscar-díjjal kitüntetett "Az angol beteg" című amerikai játékfilmben marad emlékezetes.
Egy szerelmi történetbe ágyazott életút kapcsán kapunk képet Almásy gróf felfedezéseiről, kutatásairól, a háború előtti Egyiptomról. Igazi képet ugyan nem ad a kutatóról, mert számos vonatkozásban nem fedi a valóságot. De fennmaradt róla egy igazi bemutatás, az 1929-es expedícióról forgatott némafilm is.

Személye iránt ma sem csökkent az érdeklődés, mi magyarok büszkén vallhatjuk magunkénak, ennek a nem mindennapi utazónak és felfedezőnek a teljesítményeit és őrizhetjük gazdag emlékét.


2. Tudtad-e, hogy az első magyar női utazó és felfedező Sass Flóra (1842-1916) volt?

A szép, erdélyi születésű leány tragikus gyermekkorral kezdte életét. Szüleit és testvéreit 1849.január 8-án Nagyenyeden román felkelők megölték, és ő is csak úgy tudott megmenekülni, hogy román szolgálójuk magáénak vallotta őt. Ezután került nevelőszülőkhöz, egy örmény házaspárhoz. A Tinjan családfőnek a szabadságharcban való részvétele miatt bújdosnia kellett, és így kerültek el Vidinbe. Mintegy tíz esztendő történéseit nem ismerjük, mivel arról nincsen híradás a Flóra által fennmaradt kéziratban. Vidinben talált rá a rabszolgapiacon, Samuel White Baker -a fiatal, 16 éves szépséges Flórára -, aki felszabadította és magához vette őt. 1860-ban feleségül is vette. Baker igazi és hűséges társa lett Flóra, az angol Nilus-kutató munkájában pedig biztos támasza.

Sikerült felfedezniök a Nilus második forrástavát, amit Albert- tónak neveztek el. Ugyanitt a tó előtt egy vízesést is felfedeztek, melyet Murchison- vízesésnek hívnak.

Sass Flóra a kalandos, egyáltalán nem veszélytelen expedíciók során, bátor fellépésével többször volt férje megmentője. A bennszülöttek szépsége, fehér bőre és hosszú szőke haja miatt "Hajnalcsillagnak" nevezték el.
A Londonba visszatért párt az angol társadalom nagy elismeréssel fogadta.
Flóra feljegyzéseket készített útjaikról, de azt nem szánta leközlésre. A napló csak 1972-ben jelent meg, a dédunoka, Anne Baker jóvoltából.




vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra