Quo Vadis Informatica?  (43)




A Quo Vadis Informatica a negyedéves   ÚMÉ   Internet-kiadvány állandó rovata: XI. évfolyam, 2006/3  (őszi) szám

25 éves a PC

Kevés műszaki eszköz terjedt el olyan gyorsan a világon mint a "személyi számítógép", a "Personal Computer", a "PC". Nyugateurópai otthonokban ma már több országban 60%-os a penetráció és sok lakásban már több mint egy gép található, főleg ahol diákkorú fiatalok is élnek. A magyarországi közéletben használatuk látványosan terjed és projektek mint pl. a 'Sulinet' is hozzájárulnak a fiatalok közti elterjedéséhez. A személyi számítógép ugyan árfekvése és ergonomiája miatt kezdettől fog az otthoni használatot célozta meg, mégis közel 10 évig tartott míg ott jelentős alkalmazásra tett szert. Elsősorban új alkalmazásoknak (szoftver) kellett előbb megjelenni, mert amíg csak levélírásra lehetett otthon a számítógépet használni, addig annak a hagyományos írógéppel kellett felvenni a versenyt, miközben a számítógépes levélíráshoz még egy nyomtatót is be kellett szerzni.

Noha 1977-ben már megjelent az első híres, megfizethető és gyorsan népszerűsödő Apple II számítógép, mégis, - az IBM-cég hírneve miatt - az 1981 augusztus 21-én eladásra kerülő első IBM-PC volt a továbbiakban az ipari referencia. Azzal kellett később minden klónjának kompatibilisnek, kicserélhetőnek lenni, hogy az jelentős szerephez juthasson a piacon.
Műszakilag az első IBM-PC nem sokkal tért el az Apple gépektől. A központi processzor a 16 bites Intel 8088 volt, 4,77 MHz-es ütemben működtetve ugyanúgy mint a 8 bit széles rendszerbusz. Kezdetben a programok nagyméretű, 5,25 hüvelyekes (160 KB-s) 'floppykról' kerültek a gépbe és onnan a 16-64 KB a félvezető alapú gyors 64-256 kB-es RAM központi tárolóba. A ma általánosan használatos merevlemez - elsősorban ára miatt - csak később került a gépbe. A számítógépek belső felépítése kezdettől fogva cserélhető áramkörökre volt alapozva későbbi bővítések céljából. Ez a koncepció mai 'totony'-gépekben is még mindig megtalálható.

A központi processzorok, táregységek, stb. egymásutánban lettek gyorsabbak, nagyobb kapacitásúak míglen áruk alig emelkedett. Ugyanakkor mindenféle üzemi, grafikai, oktató szoftver jelent meg a gépekhez.

1984 január 24-én az Apple cégtől megjelent az első "egér" mint a felhasználói parancsokat bevivő eszköz, és elkezdte diadalútját a mai vezetéknélküli, stb. kivitelezési formáiig.

IBM élenjáró volt később a hordozható, LCD képernyős gépek kifejlesztésben is. Első, kisméretű fekete-fehér LCD képernyős (és csillagászati árú) gépei minden szakember és felhasználó csodálatát váltották ki. Mára a táskagépek használata természetes lett, ára rohamosan csökken míg a képernyőket színes, 'szélesvásznú' LCD változat váltotta fel, a régi floppykat a hordozható gépekben leváltották a DVD rögzítők, az egeret pedig az érintőfelület.

De nem csak a számítógépek változtak, változtak a gyártási körülmények is. A sors iróniája, hogy pontosan az IBM-PC 25 éves jubileumával egyidőben a cég az összes személyi számítógépeinek gyártását áthelyezte Kínába illetve eladta ottani gyárait kínai befektetőknek...

Sic transit gloria mundi...


A YouTube és a Videa

Alig egy esztendeje fogadja és közvetíti a YouTube ingyenes video-szerver műkedvelő filmesek termékeit, és máris nem kevesebb mint 1,65 milliárd dollárt(!) fizetett a rendszerért a közismert Google kereső-szoftver óriás.
A szerződés részleteit nem ismerjük, nyilván nem csak a szabadalmakról és három korábban PayPal-t tervező (Chad Hurley, Steve Chen és Jawed Karim) tehetséges, ötletgazdag fiatal programozó szakemberről van szó, hanem elsősorban a nézők tömegét vonzó, az USA-ban befutott, videomegosztó honlapról.

A fél évvel később a T-Online szolgáltató által életre hívott, hasonló "videa.hu" találkozóhely még nem olyan közismert, mint az előbbi, de szintén rohamosan fejlődik, és ki tudja...

Mindkettő az ingyenes tárhelyszolgáltatás elvén működik, anélkül, hogy első pillanatra észrevehető lenne a háttérben megférkőző reklám. Ellentétben az ingyenes kereskedelmi TV-nél megszokott, az adást megelőző reklám helyett, ezen videomegosztóknál nincs bevezető reklám. Az később vagy a filmből derül ki, vagy a hozzá megadott webcímen található, melyre, ha a video valakainek tetszik, hamar rákattint az illető.
Azonkívül vannak természetesen reklámcél nélkül feltöltött kisvideok, sokszor tréfásak, de sajnos legtöbbször kritikán aluli tartalommal (Ehhez tudni kell, hogy az USA-ban szinte minden TV kereskedelmi alapon működik, és ezáltal a TV mint kultúrált információforrás és szórakozás messze elmarad az európai mögött.)

2006 októberében nem kevesebb mint napi 100 000 látogatóval és 60 000 feltöltéssel dicsekedhetettek a YouTube, Broadcast Yourself honlap kezdeményezői. A szerzők pénzt eddig alig kerestek rendszerük működtetésével, csak néhány szponzorjuk akadt az első évben.
A honlap használata ingyenes és - első pillantásra - reklámmentes. A jövőben feltehető, hogy a kisvideok szerzői is, Google is -miután a látogatók tömegét megszerezték- lassan elkezdenek vagy a videók tartalmán keresztül, vagy a fentemlített honlaplátogatásokon keresztül, a rendszert üzletileg kihasználni.
Egy ravasz lehetőség máris felütötte a fejét: cégek, vagy érdekcsoportok, műkedvelő videonak álcázott, de hivatásos reklámirodákban megrendelt videokat töltenek fel burkolt üzleti, vagy más (pl. fajgyűlölő) mondanivalóval. Kérdés, hogy mekkora a nézők tűrőképessége...
YouTube állítja, hogy a kisfilmek közlés előtt egy (erőszak/szex) szűrésen mennek át.

A magyar videa.hu eddig kevesebb sex és más ordító idétlenséget közöl és van egy "kifogásolható" visszajelzési lehetőség is. Azonkívül a magyar kisvideo szerzők lényegesen több önkritikával rendelkeznek mint az amerikaiak. De sajnos itt is elég szemétrevaló video akad a feltöltött anyag között. Jogilag máig nincs tisztázva, a videomegosztás esetében meddig terjed a szolgáltató felelőssége.

Sokat emlegetik előnyként a felhasználói "Community" azaz csoportulás elvét, de ez a gyakorlatban eddig még alig fedezhető fel (esetleg a magukat mutogató hobbyzenészeké lehetne egy ilyen csoportosulás). Elképzelhető, hogy például egy természetvédő video nyomán, összeáll egy ilyen, azonos érdeklődésű csoportosulás. Ideális esetben a felhasználók csoportosulásai képviselhetnének egy-egy aktív tudásközösségeket és együttesen dolgozhatnának a közös tudás érdekében (mint pl. a Wikipedia weblexikonnál), aminek azután közösen vehetnék hasznát. De figyelve a ma feltöltött videokat, azok közelebb állnak fiatalkorú amerikaiak meghökkentően éretlen idétlenkedéseihez, mint valami máshoz. Nem hisszük, hogy Google ezért fizetett volna ilyen nagy összeget a rendszerért.

Google, mely maga is fenntart egy hasonló, ingyenes, de műszakilag jobbminőségű, ezidáig nem túl sikeres video-megosztó szolgáltatást (Video Google), biztosan tudta, hogy miért fizet a YouTube-ért. Nyilván nagy jövőt látnak a kezdeményezésben, talán még a jövőbeli televíziózás házatáján is, de a terveiket a nyilvánosság előtt nem fedték fel. Egyik lehetőség, hogy a sokezer videoszerkesztő munkája, illetve a soktízezres feltöltés 'ingyenes' tartalomszolgáltatást jelent. A gyakorlat pedig bizonyította, hogy a látogatók tömege sokszor még a szemétnek bizonyoló videóra is először rákattint...

Az ismeretes, hogy Google ajánlatát megelőzve, USA-beli TV óriások mint pl. a CBS és mások, először pert indítottak a programjaikból átvett video-anyag újraközlése miatt YouTube ellen, később azonban -felismerve a lehetőségeket- egyezkedni kezdtek a YouTube csapatával. A mostani csatát - drága pénzen - végül Google nyerte meg. Ugyanakkor az USA-ban is, és Európában is van a YouTube-on kívül még más hasonló kezdeményezés is.

Hogyan működik a mai YouTube?

A mai rendszer szerint mindenki, akinek van egy kisterjedelmű, maximum 10 perces, lehetőleg hanggal is ellátott video felvétele bármilyen formátumban (AVI, WMV, MPEG, QuickTime) aránylag egyszerű bejelentkezés után felteheti azt a YouTube video-szerverére. A rendszer a feltöltött videot először önműködően átfejti a YouTube szabványra, ami elsősorban Flash Video video-folyamokat jelent. melyek mint minden 'video hívásra' rendszernél azonnal megjelénő és pergő videot jelent.
Az a továbbiakban bárki számára megtekinthető, bejelentkezés és letöltések nélkül, feltéve, hogy az Adobe Flash-Video lejátszóprogram már telepítve van számítógépén). A rendszer tehát lényegében egy interaktív video hívásra szolgáltatás, lehetőségei továbbá a nézők általi minősítés, pontozás továbbküldés, stb. Közlik a kisvideo látogatóinak a számát. A "továbbküldés" azt jelenti, hogy a video a YouTube serverén marad, de ott bárki által és bármikor megtekinthető. Saját gépünkre átmásolni A Flash Video (*.flv) folyamokat egyszerűen, mint pl. egy *.wmv állományt nem lehet, de több ezt a célt szolgáló program is van már a weben. Az interaktív a lehetőségek minden bemutatókocka alatt olvashatók (lásd a kezelőfelületet alábbi felvételünkön).

Műszaki részlet, hogy a különböző kódolásban beküldött videókat a rendszer a WebTV szolgáltatásból ismert, hatékony (Adobe) 'Flash Video' (*.flv) folyamra kódolja át és így jeleníti azt meg. A képek felbontása nem haladhatja meg a 320 x 240 képpontot. Ha a feltöltött video ennél jobb minőségű, a rendszer azt erre a ma gyengének nevezhető minőségre fejti át.

A néző számára a video tehát soha nem élő adás (live), hanem 'video hívásra', úgy mint az az u.n. "WebTV" rendszernél ismert.
[Élő digitális közvetítés problémája ugyanis, hogy sokezer néző esetén a forrásnak rendkívül szélessávúnak kell lenni (pl. 10000 x 2 Mbit/sec = 20 Gbit/sec). Ez csak az u.n. p2p eljárások követésével kerülhető el, melyeknél a lehívó számítógépek egyben szolgáltatóként is működnek (amíg azok be vannak kapcsolva) és több másik kliens gépét videoval tudják ellátni.... A mai rendszernél a kiválasztott címképre kattintás után a videofolyam hamar elindul.]

Egy kiválasztott YouTube kisvideo nézete, a kép alatt megadva az interaktív lehetőségeket

Mint írtuk, a mai YouTube videok képminősége egyszerűen gyenge, illetőleg még sok tennivaló akad ezen a téren, de -mint ismeretes- a disco-korosztályú fiatalokat ez mitsem zavarja.... A legtöbbször angolnyelvű kisfilmek tartalma egyenlőre -kevés kivétellel- mint mondtuk kritikán aluli, és inkább fiatalkorú amerikaiak idétlenkedése mint értelmes vagy akár művészi tartalomnak mondható, de a napi 100 000 látogatói számból úgy tűnik ez kevés embert zavar.

Minden esetre érdemes lesz a jövőben a YouTube,a Videa és hasonló, gyorsan népszerűsödő, és a napi gyakorlatban műszakilag máris bevált rendszerekre olykor egy-egy pillantást vetni....

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a bejárathoz