A teremtett világ védelmében:Kertészkedés mérgek nélkül (14)  Ebben a sorozatunkban - válogatásszerűen - leírásokat közlünk napjaink szobanövényeiről, kerti virág-, zöldség- és gyümölcsfajtáiról, azok kedvtelés színtű termesztéséről, figyelembe véve mai lakások és kiskertek adta lehetőségeket. Kertjeink méretei néha alig haladják meg az arasznyi 'zöldet', vagy akár egy erkély méreteit, mégis alkalmasak lehetnek arra, hogy onnan közte-közte szobánkba virág, a konyhánkba saját zöldség és egy kis gyümölcs kerüljön. A szűkebb lehetőségek gondosabb odafigyelésre kényszerítenek és a növényi élet jobb megértésére. A legtöbb növény esetében a szaporítás módját is leírjuk és azt néhány képpel szemléltetjük. Talán sikerül ezáltal a természet számtalan csodája közül egy kevésnek személyes megtapasztalójává válnunk, és ezen kertészgyakorlat által is közelebb jutnunk a teremtett világ értékeléséhez és védelméhez.
Ki nem veszi észre a természet nyárutón kezdődő pazar szineváltozását, amikor már a nappalok is érezhetően kezdenek rövidülni, de még közte-közte jólesően melegít a délutáni napsütés - és még van néhány hét van az első fagyokig, a lombhullásig?Akit látással adományozott meg a Teremtő és módjában áll leglább szobaablakából kertekre, erdős-bokros ligetekre tekinteni - és ami még szebb élmény oda kisétálni -, észreveszi ezt az évente megismétlődő természeti csodát. Az Alkotó előveszi ilyenkor legszínesebb palettáját és átfesti csodálatos művét a beérett szereplők színeire, legyen az lomb, gyümölcs, vagy akár az időközben felcseperedett madárfiókák tollazata.... Arra nem gondol mindenki, hogy ennek a szépségnek egy része télire szobánkba vihető és szárazvirágként ott tovább díszítheti otthonunkat. Tucatjával jelennek meg ilyenkor a tartósnak igérkező, a begyűjthető szárazvirágnak alkalmas növényrészek, bogyóstermésű vesszők, díszes lombozatok, szépségükkel üzenvén, hogy díszíteni szeretnék otthnunkat addig, amíg a télutón nem vihetjük szobánkba hajtatni egyik-másik bokor elsö rügyező vesszőit (pl. mogyorót, forzíciát, japáncseresznyét), melyek már a télutón gondoskodnak a természetadta szobadíszek folyamatossságáról. Alábbiakban az ősz néhány begyűjtésre érdemes csodái közül válogatunk. Buzogány: 
Gyermekkorunk kedvelt növénye volt a "buzogány" mint 'harci eszköz', mely végülis mégsem okozott sebet egyik harcoson sem... Jóval később ismerték fel szárazvirág-kötők díszítő értékét lakások, épületek 'öntözhetetlen' sarkaiban, többnyire más, rövidebbszárú szárazvirágok díszfüvek társaságába csoportosítva. A buzogány a nádasok virágképződményeinek elszáradt maradványa... levágása nem is olyan könnyü, hiszen magunk is könnyen vízbe léphetünk, befagyott tónál ez könnyebb, de érdemes ott is vigyázni. Önmagában igénytelen növénynek az egyszerü sásnak a virágzása után keletkezik.... Természetes környezete állóvizek sekélymélységű partszakasza, de egy kis odafigyeléssel kertünk mélyebben, nedvesen tartott részén is megél. Szőlővesszők 
Különösen egyes piros és kéktermésű szőlőfajták lombjba öltözködik az őszre csodálatos színekbe. Igaz, hogy a szőlő lombjait az első fagyoknál elveszíti, de díszes vesszővégeiket, melyeket a téli metszés során amúgy is levágnánk, még az ősszel lemetszve még néhány hétig szobai virágvázánkat díszíthetik, esetleg egy csábítóan szép fürt szőlőt is hagyhatunk azon. (A vesszővel lemetszés egyébként régebbenn a szőlőtárolás egyik módja volt). Tölgyfalombok: 
Aki ősszel kirándul, gyalog, kerékpáron vagy autóval és tölgyesek mentén halad el, azt óvhatatlanul elbűvöli a tölgyesek napnak kitett lombozatának színpompája. A legtöbb esetben nem raboljuk a természetet, ha a fák néhány lelógó ágát lemetsszük, erdőszéleken gyakran burjánzik a feltörő új fácskáktól a táj, köztük különösen szépen színesedő egyedekkel. Ha ilyenkor körültekintően válogatunk a díszes vesszővégekból, talán még meg is köszöni a tulajdonos a kis bozótirtást...
Vázában a színes tülgyfalombok lassan egységesen barnára színeződnek, de nem hullanak le és még barnára színeződve is megtartják díszítő értéküket.Hortenzia színesen megszáradó rózsái: 
Nem minden fajtára ugyan, de legtöbbjükre jellemző, hogy ősszel virágzó egyedeit először vázában virágoztatva, majd fokozatosan lombtalanítva, végül vízellásukat lassan beszűntetve vázájukban hosszú ideig tovább díszlenek. Piros, lila, kékeslila virágrózsái színüket a tavaszig többnyire szárazon is megtartják. 4-5 ilyen virágrózsa egy vázában, - esetleg egy-két hosszúszárú szárazvirággal kiegészítve - de a nélkül is- egész télen át díszthetik asztalunkat. A hortenziáról már bővebben írtunk sorozatunk egy korábbi számában: Pampasfu (cortaderia sellona) Végül szóljunk néhány szót a selymesen gyapjas, főleg szárazvirág-tulajdonságaiért termesztett cortadeira selolona-ról, a "pampas"-fűről. 
A Délamerikából származó óriásdíszfű kétségtelenül leglátványosabb őszi szépsége lehet kertünknek, főleg, ha bokra napos helyen, magányosan, szolitérként emelkedhet ki környezetéből. Önmagában nem igényes növény, a laza homoktalajokat jobban kedveli mint a nehéz agyagot, de utóbbit is elviseli, ha nagyméretű ültetőgödrét megfelelő föld és komposzkeverékkel készítettük elő. Érdemes -ha tehetjük- tenyészedényben előnevelt szaporítványát ültetni, mely azután korábban fordul 'termőre'. Kezdetben csak 2-3 magasszárú pamaccsal örvendeztet meg, néhány éven belül azonban akár 10-15-tel is, miközben kedvező körülmények között akár 3-4 m magasra is megnő. Ünnepi fehér pamacsai az első oszi esőket jól elviselik, de ha kint hagyjuk azokat télire is, lassan megszürkülnek és a széltől könnyen letörnek. Ugyanakkor ne túl korán vágjuk le virágágait hanem csak akkor, amikor tollazata teljesen kinyílott. 
Nem mindenkinek az izlése ugyan, de eredeti fehér fajtája mellett rózsaszín változata is ismert és beszerezhető. Szobai földi vázákban utóbbiak úgy tűnhetnek, mintha festve lennének... és téves társaságbe kerültek.Gondozása: A pampasfű téli fagyra közöpesen érzékeny. Legtöbb esetben elegendő, ha elágazó 'szoknyáját' télire összekötjük, hogy felülről védve legyen, oldalról pedig körülrakjuk a tövet fenyőágakkal. Szaporítása: legegyszerűbben tőosztással történik. Leválasztott, legalább egy szárcsonkkal rendelkező szaporítványait lebiztosabb kezdetben virágföldes tenyészedényben öntözve és táplálva nevelni, míg egy év után, végleges helyükre nem ültethetjük azokat. Igy a következő évben már virágoznak. Minden tanácsadás mellett azonban a leghasznosabb nyílt szemmel járni a természetben és észrevenni abban minden évszaknak ezernyi szépségét. Teljesen egyedi kompozíciókatt állíthatunk azokból össze sokszor saját magunk meglepetésére. Sőt érdemes olykor gyermekeinket is hagyni önállóan kisérletezni... nem csak a buzogánnyal! Sokszor izlésesebb kompozíciót állítanak össze mint a felnőttek! vissza
a tartalomjegyzékhez |