A teremtett világ védelmében:Kertészkedés mérgek nélkül (14)  Ebben a sorozatunkban - válogatásszerűen - leírásokat közlünk napjaink szobanövényeiről, kerti virág-, zöldség- és gyümölcsfajtáiról, azok kedvtelés színtű termesztéséről, figyelembe véve mai lakások és kiskertek adta lehetőségeket. Kertjeink méretei néha alig haladják meg az arasznyi 'zöldet', vagy akár egy erkély méreteit, mégis alkalmasak lehetnek arra, hogy onnan közte-közte szobánkba virág, a konyhánkba saját zöldség és egy kis gyümölcs kerüljön. A szűkebb lehetőségek gondosabb odafigyelésre kényszerítenek és a növényi élet jobb megértésére. A legtöbb növény esetében a szaporítás módját is leírjuk és azt néhány képpel szemléltetjük. Talán sikerül ezáltal a természet számtalan csodája közül egy kevésnek személyes megtapasztalójává válnunk, és ezen kertészgyakorlat által is közelebb jutnunk a teremtett világ értékeléséhez és védelméhez.
Strelitzia (papagájvirág) 
Délafrikából származó pálmaféle, a banán-félék (musaceae) családjába tartozik. Európai nevét a német Strelitz-ből származó nemesassznytól, Charlotte von Mecklenburg-Strelitz-től kapta. Népies nevén külföldön "paradicsommadár-" virágként, magyar nyelvterületen "papagájvirágként" ismert. A szakirodalom ma öt fajtáját tartja számon, közülük leggyakoribb az embermagasságig megnövő Stretzia Regninae (képeink). Annál magasabbra, famagasságúra megnőhet a Strelitzia Nicolai.Az Egyenlítőtől északra t.k. a Kanári szigeteken és Madeirán bűvöli el virágja szépségével a túristák csapatait, főleg ott, ahol természetes körülmények között tömeges virágzásban látható. Teneriffából sok növény kerül kivitelre szerte Európába. Egy rokon fajtája Törökország néhány különleges éghajlatú völgyében is előfordul, de ettől északra inkább csak üvegházi kertészetekben és egykori főúri pálmaházakban gyakori. Pedig szobanövényként is nevelhető, ha megfelelő hőmérsékletű, világos helyet tudunk számára biztosítani. Mérsékelt égövünkben nyáron a szabadba telepíthető. Szereti a sok fényt, de a közvetlen forró nap elől védeni kell. Ősszel ismét tartósan meleg helyre visszük. Ha a fagyokig kint felejtettük, menthetetlenül elpusztult. Virágjának szépségét nem kell magyarázni. Aszimmetrikus felépítésével, narancs bóbitájával, sötét, kardszerű 'csőrével' a természet egyik legszebb virágkötészeti remekműve. Látványát annyival lehet még kiegészíteni, hogy természetes hazájában (Dél-Afrikában) a kolibrik feje-csőre kiválóan illeszkednek a virág alakzatához és képesek azt megtermékenyíteni, amit ott rendszeresen meg is tesznek. Virágzása idején vízszíntesre hajló burokleveléből egymás után akár tíz narancsszínű bóbita is fejlődhet, így tartósan díszlik. Kedvelt, hosszúnyelű vágóvirág. 
A Strelitzia Reginae az európai tél idején, világos helyen, szeptembertől májusig folyamatosan, vagy két hullámban- (koratavasszal és és koraősszel) virágzik. Legmegfelelőbb életkörülmények ehhez világos hely és szobahőmérséklet. 10 fok alatt fejlődése leáll, de a növény komolyabban csak 5 fok alatt károsodik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy világos szobában, lépcsőházban, de főleg fűtött verandákon telel kedvező körülmények között.Termesztése sok türelmet kíván. Nem virágzó, 1-2 éves szaporítványai ritkán ugyan, de még megfizethető áron beszerezhetők. Azután azonban még legalább két évig türelemmel kell lennünk, míg megjelennek rajta az első virágok. Virágzó strelitziákat - áruk miatt - kertészetekben ritkán látunk. Legtöbb példányuk csak 3-4 éves korban kezd virágozni, csak a hibríd fajták teszik ezt korábban. Fejlett korban tövenkint 5 virágszárat is nevelhet. (Szomszédunk túristaként a Kanári szigeteken virágzó strelitziát vásárolt. Csak otthon vette észre, hogy a virágja nem a fiatal növényen fejlődött, hanem csak száránál fogva lett a cserépföldbe dugva...). Harmatosan zöld, sima, húsos levele - mely a banánlevélhez hasonlít - már virág nélkül is díszítő értékű és virágkötészetben is hasznosítani szokták. Szárított változatban különleges alakúra formálható. Legkésőbb három évenkint nagyobb edénybe kell átültetni még akkor is, ha gyökérzete a beszorulást szinte 'kedveli'. Jól áteresztő, tápdús virágföld talajba ültetjük, melyhez valamilyen formában agyagot, pl. agyagsörétet keverünk. A növekedés időszakában -a nyár közepétől rendszeresen és bőven öntözzük és tápoldatban részesítjük. Sok vizet és tápanyagot kíván, de rövidebb öntözéskiesést is elvisel. Szeptembertől májusig számíthatunk virágjaira, majd ezt követően, május-júniusban pihentetjük. Ilyenkor ritkábban öntözzük és nem tápoldatozzuk. 
'Felnőtt' korban műanyag tenyészedények helyett jobban megfelel a növénynek egy hordószerű faedény, amit azután pálmánk - mely akár 50 évig is elél- bő virághozammal hálál meg. Szaporításának leggyakoribb módja a tőosztás. Ezt azonban egymásbaakadt gyökérzet esetén óvatosan kell megtennünk, mert minden gyökérsértés visszaesést jelent a virághozamban. Tőosztás előnye, hogy a leválasztott egyedek hamarább fordulnak termőre, továbbá az, hogy az eredeti növénnyel azonos szaporítványakat kapunk. Nagyobbszámú szaporítványt magvetéssel olcsóbban állíthatunk elő, de ez a virágkertész türelmét még inkább próbára teszi. Magja a keléshez teljes sötétséget, 18-24 C fok hőmérsékletet és akár két hónapot is igényelhet. Nevelése virágzó korig pedig akár hat-hét évig is eltarthat. Igazi kártevői nincsenek, száraz körülmények között esetleg pajzstetü támadhatja meg, melyeket akár lekaparással is eltávolzíthatunk. A strelitzia a hálás, kevés gondot okozó növények közé tartozik.
vissza a tartalomjegyzékhez (44. sz.) |