Ezerszázéves történelmünkből (45)Erdély aranykora Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemsége alatt (2.rész)  Bethlen Gábor diplomáciája Bethlen Gábor terveiről mégsem mondott le. Ferdinánd királyt azzal a kéréssel lepte meg, hogy adja feleségül hozzá leányát. Ő viszonzásul megkönnyíti a katolikusok helyzetét Erdélyben, segíti a királyt ellenségei ellen, és a császár zsoldosait beengedi a fontosabb várakba. Ennek ellentételezéséül ő lehessen Magyarország kormányzója, és Erdély területe egészen a Tátráig terjedjen Felsőmagyarországgal. Míg a császár-királlyal tárgyalt, közben németországi ellenfeleivel is egyezkedett. A többszöri leánykérésből nem lett semmi, de Bethlen Gábor 1623 őszén újból betört hadaival a Felvidékre, remélvén az egyesülést a német protestánsok hadvezérével, de ők a Katolikus Liga vezérétől de Tillytől megsemmisítő vereséget szenvedtek. Így maradt másodszor is magára Bethlen Gábor, és a bécsi békében (1624) lemondott két sziléziai hercegség birtokáról és a nikolsburgi béke szerinti megegyezés született. A harmadik próbálkozás a császár ellen több reménnyel kecsegtetett. Franciaország, a francia király kész volt egy szövetség megkötésére. Úgyszintén Anglia, Hollandia, Dánia meghívták Hágába, hogy csatlakozzon az ő szövetségükhöz. Amikor azonban a kivitelezésre került volna a sor, a szövetségesek cserben hagyták Bethlen Gábort. Ő maga is jobbnak látta, ha nem száll szembe a híres Wallenstein hadvezérrel, akihez csatlakozott Esterházy nádor is magyar hadával. Ismét béketárgyalásokat folytatott II.Ferdinánd királlyal, és 1626-ban Pozsonyban az 1624-i feltételek mellett kötelezte magát, hogy többé nem támad a császár ellen. II.Ferdinánd a törökkel is békét kötött 25 évre Szőnyön, és így helyre állott a béke az egész ország területén. Bethlen Gábor tervei új irányt vettek, amikor feleségül vette a brandenburgi választófejedelem húgát, Brandenburgi Katalint. Miután II.Ferdinánd ezután sem tartotta be a békekötések pontjait, Bethlen Gábor a házassága révén rokoni kapcsolatba került hős, svéd Gusztáv Adolf királlyal megegyezést kötött, hogy Svédország, Oroszország és Erdély szövetséget kötnek a császár ellen. Mire azonban elkezdődhetett volna egy katonai támadás, a fejedelem 1629-ben Gyulafehérváron elhalálozott. Bethlen Gábor gazdaságpolitikája A fejedelem idejében alakult ki Nyugaton az államgazdaság elve, a merkantilizmus. Ő hamar felismerte ennek előnyeit, és hatalmát nem az adózásra építette, hanem a fejedelmi hatáskör ésszerűbb kihasználására. Tovább fejlesztette a nemesfém bányászatot, külföldről jó szakembereket hívott be. A kereskedelmet fellendítette, jó pénzt veretett, és a sokirányú áruforgalmat úgy szabályozta, hogy letíltotta a legfontosabb árucikkek kivitelét- maga járt elő jó példával a felvásárlásukkal-, hogy kedvezőbb áron tudják eladni külföldön, amikor hiány lép fel azokból. A kultúra támogatása, virágzása Bethlen Gábor protestáns oldalon nem sajnálta a pénzt, iskolák, templomok létrehozására, támogatására. Gyulafehérváron főiskolát létesített, német földről jeles tudósokat hívott be. Nagyenyeden gimnáziumot létesített. A tovább tanulni vágyókat a kor legkiválóbb egyetemeire irányította. Így került sok református diák a hollandiai utrechti egyetemre, vagy Heidelbergbe, Londonba. De türelmes volt a többi vallásfelekezettel szemben is. Befogadta a jezsuitákat, nem üldözte a szombatosakat- sőt egyik kancellárja, Péchi Simon is az volt- sem az unitáriusokat. A jezsuita Káldi Györgynek ezer aranyat adományozott egy magyar nyelvű katolikus biblia kinyomtatásához. A szász lutheránusok egyházát is támogatta. Elsőként a világon biztosította a zsidók szabadságát, befogadta a spanyol üldözések elől menekülő zsidókat. Fejedelemsége alatt román érsekséget alapított Gyulafehérváron, és románra fordítatta le a Bibliát, melyet halála után I.Rákóczi György folytatott.
Ismét rendezte a székelyek szabadságát, amit a Báthoryak nyírbáltak meg. Békeszerető, megbocsátó ember volt, aki egyetlen más véleményen lévő nemest sem öletett meg, a Báthoryakkal ellentétben. Bátran állíthatjuk, hogy Bethlen Gábor-Erdély legnagyobb fejedelmének-, ha több hatatalmi eszköz állott volna rendelkezésére, akkor Európa államrendszereinek átalakulásában elsődleges szerepet kaphatott volna. Bethlen révén került Erdély és így Magyarország abba a helyzetbe, hogy az európai politika sem hagyhatta figyelmen kivül. A protestáns történelem meghatározó, számottevő vezére volt. Magyarsága, vallásossága arra késztette, hogy mindig az országa érdekeit szolgálja, és Istennek tetsző dolgokat hajtson végre. Halálos ágyán- amikor már beszélni sem tudott-feljegyzett jelmondata az utókor számára is maradandó útmutatás lett: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki sincsen, bizonyára nincsen!" I. Rákóczi György Bethlen Gábor fejedelem kívánsága szerint-halála után- feleségét Brandenburgi Katalint választották fejedelemmé. Hamarosan kitűnt, hogy ő könnyelmű életvitelével, és a katolikus vallásra való áttéréssel méltatlan erre a méltóságra. A rendek ezért Bethlen Istvánt, az elhunyt testvérét -aki kormányzói tisztséget töltött be- választották meg 1630-ban. 
Közben egy másik jelölt is volt, a dúsgazdag Rákóczi György, akinek pártjára Bethlen István fia és veje is átállottak. A hazafias érzelmű, de szerény Bethlen István, hogy megkímélje Erdélyt a belháborúskodástól, önként lemondott Rákóczi György javára, és még az évben megválasztották (1630) fejedelemnek.A török elismerte Rákóczit, de a királyi udvarban voltak ellenségei, többek között Esterházy nádor is. Pázmány Péter kardinális közbelépése akadályozta meg a belharc kitörését. 1631 tavaszán a Kassán létrejött szerződésben, Rákóczy György megígérte a királynak, hogy nem támad a Habsburgok ellen, és ellenségeit nem fogja támogatni. Rákóczi György a hithű kálvinista már türelmetlen és vakbuzgó volt elődjével ellentétben. Vagyonát olymódon gyarapította, hogy a szombatosok vezető főurait jószágvesztésre ítélte, s több más főurét is, amennyiben meggondolatlanul cselekedtek. Jó gazda módjára takarékos ember volt, a híres jó gazdasszony feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt, sokat áldoztak a protestáns egyházért, iskolaügyért.
A másik hadi támadást már Gusztáv Adolf svéd királlyal szövetségben hajtotta végre 1644-ben. Kiáltványt is adott ki, amelyben a megújúló és felerősödő protestáns üldözésekre hívatkozott. Míg a svéd seregek a Habsburg birodalom másik sarkában harcoltak, Rákóczí csapatainak sikerült a Keleti és Északmagyarországi részeket elfoglalni, Kassával együtt. Mégis kénytelen volt békét kötni 1645-ben, mert a porta tilalma megakadályozta a folytatásban. A Linzben (Felső-Ausztria) megkötött szerződés szabályozta a magyarországi protestánsok helyzetét, és a szabad vallásgyakorlatot megerősítette. Erdélyhez visszakerült az a hét vármegye, amit Bethlen Gábor kapott, sőt újabbak is hozzájöttek a Rákóczi család birtokához. Így vált a Rákóczi család az ország leghatalmasabb urává. Közben véget ért 1648-ban a 30 éves vallásháború, és megüresedett a lengyel trón. Megszerzését, Rákóczi Györgynek még ugyanazon évben bekövetkezett halála, akadályozta meg. Összegezésül elmondhatjuk, hogy a Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelmek által fémjelzett időszak Erdélyt és ezáltal Magyarországot visszaemelte az európai országok tudatába, és olyan gazdasági, kulturális fejlődést mutatott fel, mellyel kiérdemelte az "Erdély aranykora" jelzőt.
[Folytatjuk]
Tartalomjegyzék (45)
|
