Flash Video: ígéretes tömörítési eljárás

Miután a közismert Adobe felvásárolta a Macromedia szoftver céget, birtokosa lett a Flash Video video-folyamokat létrehozó eljárásnak is. A kódolás eredetileg a WebTV (ma MSN TV) fejlesztői által kidolgozott video lejátszás, tetszés szerint lehívható internet videofolyamok pergetésére.

Az eljárást ma úgy élő video közvetítésnél mint video hívásra induló lejátszásnál alkalmazzák éspedig operációs rendszertől (platformtól) függetlenül.

Video állományok folyamszerű kódolására 2006-ban a legfontosabb vetélytársak voltak:
- QuickTime (Apple)
- Real Media (Real Networks)
- Windows Media (Microsoft)
- Flash video (Adobe/Macromedia)

Legújabb közöttük a Flash Video. Az aránylag kisméretű "flash-player" bedolgozóprogram (pl. Flash 9.0) segítségével ezek egy weboldalon belül bárhol és szinte azonnal pergethetők, tehát egy külön lejátszóablak (mint pl. a Windows Media Player) megjelenése nélkül.

Flash-Video egyik alkalmazása egy napilap internet kiadványánál, melynél a cikkek illusztrációi nem állóképek, hanem flash kódolású videok Utóbbiak esetleg többször is megtekinthetők

A "*.flv" kiterjesztéssel jelölt Flash-video állományok veszteséges tömörítéssel létrehozott videot jelentenek, úgy mint pl. az MPEG-1, de a flash-tömörítés 3-10 x hatékonyabb mint az MPEG-1 kódolás.
Az eljárás hátránya, hogy a kódolás egyelőre csak egy ipari (és nem nemetközi) szabvány, tehát nem úgy mint pl. az MPEG kódolások. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy egy ipari szabvány - gyakorlati sikerek nyomán - előbb-utóbb 'szabvánnyá' minősül.

A flash kódolás sikere kevésbé az USA-beli Web-TV szolgáltatás nyomán mint inkább a 2005-től népszerű video-megosztók alkalmazásain keresztül következett be (YouTube, Videa, Google-Video, stb.)

Utóbbi alkalmazásokban az ingyenesen hozzáférhető tárhely korlátai miatt csak alacsony felbontású video-anyag látható (a bemutatott clipek idétlen tartalma amúgy is alsóbbrendű szórakozás szintjére sűlyeszti ezeket). De ez nem jelenti a kódolás alkalmatlanságát pl. HDTV minőségű videora. Jelenleg nagyon jóminőségű HDTV Flash video látható itt:

http://www.flashvideofactory.com/test/demofullscreen123.html

Egy egyszerű Flash video kódoló program pl. a "Turbine Video Encoder 3" http://www.blue-pacific.com/products/turbinevideo/default.htm

A szolgáltatónál természetesen egy megfelelő kiszolgálógép működik, pl. a Flash Media Server 2. mely a video folyamban történő közléséről gondoskodik.
Ugyanakkor előkészülőben vannak programok, melyeknél a folyammá alakítás (streaming) a weboldal-szerkesztő (házi) számítógépén történik.

[Megjegyzés: fenti, gyorsan népszerűsödő Flash Video témakörére az ÚMÉ "Quo Vadis Informatica" sorozatában rövidesen visszatérünk.]

Rainbow Versatile Disk (RVD):

Ötletes, olcsó, és talán megvalósítható, terabyte nagyságrendű, egyszer írható memóriát mutatott be egy indiai diák 2006 novemberében.

A feltaláló Sainul Abideen által "Rainbow" (szivárvány) technológiának keresztelt, szinte hihetetlen eljárás teljes mértékben szakít az informatikában jó 50 éve bevett bináris platformmal. Ez abban nyilvánul meg, hogy a papírlapokon a régi lyukkártyáktól eltérően nem nullák és egyesek (lyukak és teli részek), hanem geometriai ábrák, illetve különféle színek hordozzák az információt.
Az információt hordozó nyomtatott (analóg) betűkkel kódolt szöveget ugyan nem kellene újból feltalálni, azt őskori rovásírásaink óta ismerjük. Újszerű, hogy a mai nyomtatók és lapolvasók felbontása ugrásszerűen megnövekedett és érdemes azok elméleti határainak utána számolni. A feltaláló javaslata szerint egy nagyfelbontással nyomtatott "Rainbow"-lapot egy egyszerű lapolvasóba (scanner) helyezve a telepített rainbow szoftver átalakít az olvasott adatok (formák, színek, árnyalatok) nyomán bináris információvá, amelyek a digitális adathordozókhoz hasonlóan tetszőleges tartalmakat hordozhatnak.

Mindezt az alig 24 éves Abideen egy prototípus lapolvasó és néhány demonstrációs céllal készült "papírlemez" segítségével illusztrálta: Az egyik, 26 cm2-es példányon 432, 17x12 cm-es könyvoldalt sikerült kódolva tárolni, míg egy másikról egy rövid, 45 másodperces videót játszott be az indiai diák. A papírlemezeket a DVD mintájára RVD (Rainbow Versatile Disc) névvel ruházta föl a feltaláló, ugyanakkor egy SIM kártya méretű, hordozható eszközökbe szánt "Rainbow Card" (műanyag) memóriakártya-prototípust is bemutatott, amelynek kapacitása elérheti akár az 5 GB-ot is.

Az igen ötletes találmány előnye a magasabb elméleti kapacitás mellett a viszonylagos olcsóság, egy papír- vagy műanyag lap ugyanis még mindig legalább tízszer olcsóbb, mint a CD és DVD lemezeknél használt speciális polikarbonát. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a papír jóval inkább környezetbarát anyag, illetve, hogy a jövendő szkenner-meghajtó is olcsóbb lehet a jelenlegi optikai megoldásoknál. Mindezek együttvéve komoly érvek a találmány mellett, különösen ha a szegényebb fejlődő térségek informatikai ellátottságának fejlesztését tekintjük.

Ami az elmúlt ősszel a szakértőket meglepte az az volt, hogy a fiatal technikus -még, ha laboratóriumi körülmények között is-, de egy működő, és nem csak elméleti rendszert muatott be.

Igaz, a bemutatók után hosszú volt a negatív kommentárok sora, mert aki nekifogott pontosabban kiszámolni a lehetőségeket nem is igen az elvet, mint inkább a gyakorlatban biztonsággal elérhető kapacitást kétségbe vonhatta. Ilyen egyszerű kommentárok is elhangzottak: ... és mi lesz, ha a papírlap az idő folyamán megsárgul...?

Biztos, hogy a szivárvány-memóriánál ma még több a kérdés mint a felelet, de az elv önmagában érdekes marad, és hány más találmány tűnt hihetetlennek az első felvetésnél. Ami ugyanakkor már ma biztos az az, hogy a szegény indiai diáknak még ugyancsak szüksége lesz még egy gazdag (maharadzsa?) nagybácsira... míg egy használható alternatívát képes kidolgozni a mai mágneses, optikai vagy akár félvezető alapú memóriákra.

Tartalomjegyzék  (45)
Címoldal  (45)
Bejárat