Cserkészélet (46)
|
"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e?
Árpádok dicső szentjei virrasszatok
a magyar ifjúság felett,
hogy Krisztusé legyen a szivük és a hazáé az életük!"
Kiss Ernő (aradi vértanu)
|
A CSERKÉSZÉLET az ÚMÉ
negyedéves Internet-kiadvány állandó rovata: XII. évf. 2 sz. 2007. június
Készülődés a jubileumi Jamboreera Angliában
A táborhely - Chelsford- nem messze fekszik az angol
fővárostól, Londontól
|
100 évvel ezelőtt rendezte az angol katonatiszt Lord Baden Powel az első cserkésztábort néhány tucat fiúval Brownsee szigetén, közel Anglia déli partjához. Azóta a mozgalom világméretű lett és 4-évenkint nemzetközi nagytábor, "világjamboree", kerül megrendezésre mindig egy másik országban.
Magyarországon a jamboree 1933-ban volt, 30.000 résztvevőbel és óriási sikerrel. Erről Cserkészélet sorozatunk korábbi számaiban már beszámoltunk.
Az idén megrendezésre kerülő 21. jamboree-ra szintén több tízezer résztvevőt várnak a nagyvilágból. Magyarországról a vezetőkkel együtt kb. 500 cserkész fog részt venni ezen a páratlan élményen.
Valamennyi résztvevő a fent jobb oldalon látható kék jamboree jelvényt kapja, hogy cserkészingére varhassa. A magyarok kontingense ezenkívül saját jelvénnyel is készül erre a rendkívüli eseményre jól felismerhető "Hungarian Contingent" név alatt az apostoli kettőskereszttel.
Ezenkívül egy rendkívüli kabalát is visznek magukkal: rubik kockát, rajta a jamboree jelvényeivel.
Az angolul is tudó résztvevők válogatása és felkészítése hosszú hónapokon keresztül folyt, reméljük minden tekintetben megállják a helyüket.
Rendkívüli lehetősége a világtalálkozónak nem csak sok más cserkészet megismerése, de legfőképpen barátok szerzése is a nagyvilágban. Címek feljegyzése és szuvenír csencselés (change) mindennapos szokások az ilyen színes ifjúsági találkozón.
Az 50 évvel ezelőtti angliai Sutton Coldfield-i Jubilee Jamboree emlékeiből:
Ilyen méretű jamboree Angliában mint amilyen az idei lesz, utoljára 50 évvel ezelőtt volt, 1957-ben. Egy évvel tehát a magyar forradalom és felkelés után. 'Magyar cserkésznek' lenni a jamboreen nagy szó volt, hiszen a hazai kommunizmus tiltotta akkor a cserkészetet.
De Nyugaton 1945 óta már éltek menekült cserkészek, őhozzájuk csatlakoztak az 1956-ban menekültek. Alábbi képek az 50 évvel ezelőtti jamboreeról valók.
Az 1957-es jamboree közepén állt ez a földgömb,
bejelölvén azon, hogy honnan jöttek a cserkészek.
|
Mellékelt 1957-es jamboree jelvény máig sok magyar és más nemzetiségű öregcserkész ingét díszíti, akiket - magas koruknál fogva - még nem szólított azóta magához a Teremtő.
A menekült nemzetek zászlói:
balról az elsőt a magyar cserkész viszi
|
Négercserkész, dán cserkészek, árvalányhajos magyarok...
|
Kívülállók sokszor nem tudják, hogy a cserkészet nem egy 'egyesület' hanem egy életforma! Különösen érvényes volt ez mindig a magyarokra. Számtalan közülük nem csak ifjúkorban, de a sírig szolgálta a cserkészideált, mint alábbi két érteítésünkből is kitűnik.
Elhunyt az európai magyar cserkészet két neves vezetője:
Hazament Túry Feribá!
Hosszú, türelemmel viselt betegség után visszaadta lelkét Teremtőjének Túry Ferenc cscst, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség I. Kerületének volt és szeretett parancsnoka.
Feribá az erdélyi Zágon mellett született 1923. január 2-án. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd agráregyetemi diplomát szerzett. A kommunizmus legvadabb éveiben egy diákfelkelésben való részvétele miatt munkatáborra ítélték. 1956-ig raboskodott, majd amint kiszabadult nyugatra menekült. Felesége két gyermekével nem követték.
Hollandiában menekült diákként ösztöndíjat kapott új diploma szerzésére, de a cserkészmozgalomba való bekapcsolódását és az Európai Cserkészkerület vezetését (1960-tól 1970-ig) fontosabbnak tartotta.
Feribá parancsnoksága alatt sorra alakultak a Nyugat-Európa-i csapatok: Gráz, Bécs, München, Zürich, Stuttgart, Köln, Frankfurt, Párizs, Malmö, Stockholm, Brüsszel és a Hollandia-i országos csapat. Ezek elsősorban az 1945-ben és 1956-ban menekült magyar fiatalokból alakultak.
Képünk az 1966-os tavaszi tisztikonferencia résztvevőit mutatja a Burg Kastl-i gimnázium lépcsőjén.
Feribá fentről a második sor balszélén látható.
|
A fiatalok az akkori szegénység idején sokszor autóstoppal mentek cserkésztáborba. A táborszervezés pedig kolduló körutat jelentett. Feribá abban lényeges szerepet vállalt, az összes számbajövö támogatót végigkilincselve, kezdve az egyházaktól, a német és amerikai hadsereg illetékeseiig, hogy pénzt, tábori konyhát, sátrakat szerezzen a nyári nagytáborokhoz. Szerepe volt a Kastl melletti Bärenhof - Medvetanya - tágas udvarral rendelkező kiscserkészház megvásárlásában. Az ő fáradozásainak és pénzgyüjtési akciójának eredményeként vette azt meg a Kastl-i magyar gimnázium.
Annak közelében vásárolta meg később az Európai Cserkészkerület a "Hárshegy" cserkészpark területét, melyre később a "Farkas Ferenc" cserkésztanya épült.
Túry Feribá később a Burg Kastl-i tanári körhöz csatlakozot. Nyugdíjat később sem Hollandiában, sem Németországban nem kaphatott, míg végül - a rendszerváltozást követően - Magyarországra települt vissza, ahol magas koráig a Nagykőrös-i Tanárképző Főiskolán tanított.
Feribá temetési szertartása 2007. június 12-én volt a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium templomában. Hamvait a templom kolumbáriumában helyezték örök nyugalomra.
Feribá Isten veled. Jutalmazzon meg jó munkádért a Teremtő!
Elhunyt Dr. Galambos Ferenc, Iréneusz cscst bencés atya
Galambos Ferenc, Iréneusz (többnyire Irén-nek szólított) bencés szerzetes, közismert tanár és cserkészvezető 1920. október 21-én született Budapesten. 87 éves korban, szerzetesi életének 69. évében, 2007. április 2-án, a betegek szentségével megerősítve, a Pannonhalmi Bencés Főapátságon hazatért Mennyei Atyjához. Mint gimnáziumi tanár 1956-ban Győrből menekülni kényszerült. Az azt követő időkben -Várvidéki (burgenlandi) pasztorációs feledatok mellett a Nyugat-Európai cserkészéletben is több szerepet vállalt. Rendkívül széleskörű kultúrális és történelmi ismeretei voltak de elsősorban a magyar népzene és népdal volt a szakterülete. Ugyanakkor az újkori magyar énekes szentmisék dalaihoz is értett és része volt azok népszerűsítésében. Tábortűznél (de talán máskor is) reverendája alatt volt a furulyája és amikor már nem tudta hallgatni a fals éneklést, azonnal előszedte és helyére igazította a dalolást.
De nem csak furulyázni tudott, a cserkészkürthöz is értett. Ha ő fújta a takarodót, az szinte az ébresztőig tartott, annyi mondanivalója volt ebben a hangnemben is.
Örsvezetői továbbképző napok résztvevői a Kastl/Bärnhof-i tanyán 1966 őszén.
Dr. Galamos Irén atya fentről a harmadik sor jobb-közép oldalán (papi ruhában) látható.
|
1967-68-ban a Burg Kastl-i magyar gimnáziumban tanított és volt Harangozó igazgató atyának a helyettese, majd a Várvidék-i Felsőőrnek plébánosa, ahol szintén igyekezett cserkészeket toborozni.
Idős korára 2002-ben a pannonhalmi Bencés Főapátságra települt át ahol betegeskedése ellenére szép kort élt meg.
Irén atya Isten veled! Köszönjük azt a sok szépet és jót, amire tanítottál.
(További megemlékezés t.k. itt:http://www.langos.at/newshu/news.php?item.82.3)
|
|