Évfordulók (31)
Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800 éves évfordulójára
A hősi szeretet példaképe
Árpád-házi királyaink családjai egyedülállóan sok szentet és boldogot (22-t számszerint) adtak nem csak a magyarságnak, hanem egész Európának.
Közülük is a legismertebb Árpád-házi Szent Erzsébet, akit a németek is magukénak vallanak, és Nyugat-Európában mint "Heilige Elisabeth van
Thüringen" tisztelik.
Ez a fiatalon ellobbanó élet-mindössze 24 évet élt meg- századok múltával is fényesen ragyog, és világítja be korunk önzésébe s anyagiasságába merevedett emberének szívét.
A gyermekévek
Milyen családban és környezetben nőtt fel ez a kedves és sugárzó szent? Születésének pontos ideje ugyan nem jegyeztetett fel, de minden valószinüség szerint 1207-ben született Sárospatakon, II.András és meráni Gertrud gyermekeként. Ő a középső volt az öt gyermek között. Mária és IV. Béla előzte meg a sorban, és utána következtek Kálmán majd András.
A wartburgi vár, ahol Erzsébet gyermekéveit töltötte. Ma is található itt egy
"Erzsébet szoba"
|
A kor szokásának megfelelően korán jegyeztették el a thüringiai őrgróf Hermann nevezetű fia számára. Még az öt évét sem töltötte be, amikor Thüringiába, Wartburg várába került. A fájó búcsúzásra Pozsonyban került sor, ahol pompásan gazdag nászajándékok és saját udvari kíséret mellett adták át Walther von Vargila lovagnak, aki azután hűséges szolgája és barátja lett a magyar királylánynak.
A kis Erzsébet az őrgróf gyermekeivel együtt nevelkedett fel. Játék és tanulás töltötte ki életét. A feljegyzések szerint Erzsébet igen élénk gyermek volt. Hamar tanult meg lovagolni, szerette a társajátékot, jól táncolt, szépen énekelt. Adakozó természete következtében, sok szegény koldus a vár körül, barátra talált benne. Nevelőanyja, Zsófia ezt nem vette rossznéven, csupán az udvari etikett szabályai szerint rótta meg olykor, kitörő, hagos jókedve, szaladozásai miatt.
Erzsébet életében fordulópontot jelentett, amikor értesült édesanyja elvesztéséről. A halál igazi okát csak jóval később tudta meg. A fájdalom, a veszteség meghatványozta lelki életét. Még jobban és többet imádkozott, inkább vonzotta őt a szegények társasága, egyszerű ruhákban akart járni.
Jegyese, Hermann betegeskedő volt, így igazi játszópajtása a fiatalabb Lajos lett. Nemsokára 1216-ban meghalt völegénye, és ekkor a fiatal 9 éves
Erzsébet sorsa bizonytalanná vált. Rá egy év múlva meghalt apósa is, akiben pedig önzetlen jóakaróra talált.
Házassága és anyasága
Egyetlen vigasza maradt, Lajos vonzalma iránta, aki az őrgrófság örököseként nem engedte meg, hogy Erzsébetet haza küldjék, vagy apácának adják.
Feleségül vette Erzsébetet és 1221-ben az eisenachi templomban örök hűséget fogadtak egymásnak. Egy év múltán megszületett első gyermekük, Hermann (1222. márc.28-án).
Édesapja, II. András király hívására szeptember 29-én hazalátogatott szülőhazájába. Erzsébet mint kiváló lovas szintén lóháton tette meg az utat
férjével együtt, Pozsonyba. A viszontlátás öröme leírhatatlan volt. Ugyanakkor szomoruan hallotta és tapasztalta meg az ország elszegényesedését, a
társadalmi problémákat. Ekkor szerzett tudomást édesanyja halálának igazi körülményeiről, hogy gyilkosság áldozata lett a pilisi erdőben.
Az 1222-es esztendő egyúttal jeles év volt, az első magyar alkotmány, az Aranybulla kibocsátásának ideje.
Az újbóli elválás - és egyben az utolsó is - szeretteitől, a hazai tájtól szomorú volt, de vele volt Lajos, akit mindenkinél jobban szeretett, s várta
otthon a kisfia.
Lelki élete
Gyóntatója egy ferences pap volt, és az ő hatása következtében benne is felébredt a vágy a még tökéletesebb keresztényi életre, az önként vállalt
szegénységre, egyszerűségre, a még több szeretetszolgálatra és imára. Ha nem tudta ez utóbbit nappal gyakorolni, úgy éjjel kelt föl azt pótolni.
Nem hiányzott a szigorú vezeklés sem pl.a böjtölés.
T...... festménye a bécsi Pázmáneumban
|
Amikor második gyermekét hordta a szíve alatt, hálából-férje támogatásával- menedékhelyet alapított árva gyermekek számára. Zsófia nevű kislánya
megszületése után (Neuenburg,1224.márc.20.) még fokozottabban fordult a szegények, a betegek felé. 28 ágyas kórházat építtetett, ahol maga ápolta
és kötözte be a leprások sebeit. Lajos mindenben támogatta Erzsébetet, csodálatos volt a házasságuk, Isten iránti szeretetük tükröződött, hitvesi
szerelmükben.
Amikor 1225-ben Lajosnak hadba kellett mennie, a fiatal édesanya veszi át a tartomány kormányzását. Nehéz időket éltek meg akkortájt az emberek,
mivel éhinség és járványok pusztítottak. Erzsébet nem habozott, s kinyíttatta Wartburg várának magtárait, hogy a rászorulóknak gabonát, vetőmagot
adjon. Mintegy 900 éhezőt élelmezett így. De nemcsak élelmezte őket, hanem munkaeszközöket is adott nekik, hogy dolgozhassanak. A nőket megtanította
fonni, amit maga is gyakorolt udvarhölgyeivel együtt. Nagylelkű tevékenysége egyre nagyobb aggodalmat keltett a családban, de férje mindent jóváhagyott amit csak cselekedett. Egyedül az ő egészségét féltette, hiszen Erzsébetnek úrnői hivatásának is eleget kellett tennie.
Már harmadik gyermekét várta, amikor tudomást szerzett Lajos kereszteshadjáratba történő indulásáról. Ezt a megpróbáltatást is Isten kezébe tette le,
és mindketten felajánlották születendő gyermeküket az Úrnak.
Erzsébet elkísérte Lajost nem csupán a keresztesek gyülekezési helyéig, de egészen Thüringia határáig, még három napig lovagolt mellette. A búcsú
szívettépő jelenet volt, mintha Erzsébet megsejtett volna valamit. Otthon fekete ruhát öltött, és tovább dolgozott, imádkozott kitartóan, hűségesen.
Özvegyen és kitaszítottan
Lajos őrgróf nem juthatott el a Szentföldre, mert Otrantóban megbetegedett és meghalt 1227. szep. 11-én, 27 éves korában. Harmadik gyermeke születését sem érte meg, akit szept.29-én hozott napvilágra Erzsébet. Gertrúd nevű kislányuk, aki kis korától kezdve kolostorban nevelkedett, később szabad döntéssel választotta a szerzetesi hivatást, és mindenben édesanyja hűséges követőjévé vált. Mint apátnő 50 évig szolgálta a kolostori közösséget. IV. Kelemen pápa avatta a boldogok sorába.
Erzsébetnek a család, kíméletből csak néhány nappal a szülés után, adta át a megrendítő hírt. Majdnem eszét vesztette a fájdalomtól. Teljesen egyedül
maradt, hiszen a fivérek azaz sógorai rövidesen megfosztották őt vagyona kezelési jogától és birtokainak haszonélvezetétől. Döntő lépésre szánta el
ekkor magát, és elhagyta Wartburg várát. Nem tudta, hogy hová menjen, az ismerősök nem fogadták be, csak egy vendéglős adott neki szállást az
istállóban. Micsoda kegyelem! Mekkora öröm! Éjjel a ferencesek zsolozsmájára siet, hogy kérésére, velük együtt Te Deumot énekeljen.
Gyermekeit két hű szolgálója Guda és Isentrud vitte másnap hozzá a várból, akiket jó emberek vettek magukhoz. Erzsébet viszonzásképpen rajta lévő ékszereit adta nekik. Ezután fonással tartotta fenn magát, melyből még a szegényeknek is tudott valamit juttatni.
Később Kitzingbe a kolostorba került, ahová nagynénje, Mechtild apátnő hívta meg. Majd nagybátyja, Eckbert bambergi püspök rendelkezésére
bocsátotta Pottenstein várát. Innen látogatott el Andechsbe, édesanyja szülőhelyére. A püspöknek nagyravágyó tervei voltak Erzsébettel.
II. Frigyes császár lett a kérője az özvegynek. Erzsébetet magánfogadalma kötötte, mivel a ferencesek harmadrendi (világi) tagja lett, első
női tagként német földön, de ezt elhallgatta, nehogy feloldja ez alól őt Eckbert püspök. A válasza határozott elutasítás volt.
Szeretetszolgálatban
A kereszteshadjáratból visszatért hűséges lovag Walther von Vargila, IV. Lajos őrgróf temetése után értesült Erzsébet sanyarú sorsáról. Az ő felelősségre vonása követekeztében kértek bocsánatot sógorai, és helyezték vissza Erzsébetet az őt megillető jogaiba. Rövid időre visszatért Wartburgba-az anyagi javak rendeződése után- a család javaslatára Marburgba költözött.
IX. Gergely pápa levelében bátorította a szeretet gyakorlására, és hivatalosan is Konrád mestert nevezte ki lelki vezetőjének.
Marburgban szintén kórházat alapított, ápolta betegeit, segítette a szegényeket. Nehéz sorsának híre eljutott szülőhazájáig. Édesapja II. András
követeket küldött hozzá, hogy haza vigyék leányát. Ő azonban gyermekei miatt maradt, különösen az örökös fia, Hermann őrgróf jogai miatt.
Marburgban valóban a szegények, a betegek anyja lett. Még házába is befogadott leprás betegeket, és ápolta őket. Amikor ez Konrád mester tudomására
jutott, kegyetlenül megalázta, megkorbácsolta Erzsébetet engedetlensége miatt.
Szent életének híre elterjedt a távolabbi vidékeken, messziről is jöttek hozzá a vakok, bénák, leprások. Forró imái nyomán csodás gyógyulások
történtek. Krisztus működött általa, és ő ezt természetesnek vette, gyakran mondogatta:"Az Úr van jelen."
Felkészülés a halálra, temetése
Az első Szent Erzsébetről
elnevezett temploma ferences
templom volt Marburgban.
|
Erzsébet előre megmondta Konrád mesternek, hogy meg fog hamarosan halni. Elrendezte dolgait, gyermekeinek javadalmairól intézkedett, emlékeket hagyott szeretteinek, és amíg járni tudott látogatta betegeit. Két hétig feküdt mindössze, és ezen idő alatt-amikor megszólalt-Jézusról, a bibliai
történésekről, Lázár feltámasztásáról, Jézus születéséről beszélt. Olykor csodás ének hangzott fel ajkáról.
Hazahívása 1231. november 17.-nek hajnalán történt, és boldog mosollyal az arcán tért meg Teremtőjéhez. Felravatalozása a ferencesek kápolnájában volt, a nagyon szeretett szerzetesi csuhájában. Négy napig zarándokoltak Thüringia lakói hozzá, közbenjárásáért esedeztek. Erzsébet az Égben is
folytatta szeretetszolgalatát, mert sírjánál még a halála utáni napokban is csodás gyógyulások történtek.
Szentté avatása
Konrád mester, aki Erzsébet utolsó napjaiban vele volt, tájékoztatta IX.Gergely pápát a fejedelemasszony szent haláláról. A pápa megbízására kezdte el a szentté avatás munkálatait. Ő ugyan nem érhette meg ezt az eseményt, mert inkvizitori kegyetlenkedése miatt, gyilkosság áldozata lett.
Az itáliai Perugiában IX.Gergely pápa a világ számos bíborosa és püspöke jelenlétében iktatta be Erzsébetet a szentek sorába, 1235.május 26-án pünkösd napján. Édesapja, II.András még megélte leánya szentté avatását.
Marburgban építtette fel sógora Konrád, a német lovagrend nagymestere az első Szent Erzsébetnek szentelt templomot. A történeti Magyarországon 122 templomot szenteltek nevére, melyek közül a legnagyobb és leghíresebb a kassai Szent Erzsébet dóm.
A szent földi maradványainak oltárra emelése 1236.május 1-én történt meg. Koporsójánál álltak gyermekei, rokonai, érsekek, püspökök, számtalan német és magyar nemes, lovag. Koporsóját a vállukon vitték az oltárra, maga II.Frigyes császár és a négy érsek. A császár levéve koronáját e szavakkal helyezte Erzsébet fejére: "Ha nem tudtalak császárnővé koronázni ezen a földön, fogadd tiszteletem jeléül ezt a koronát, aki Isten országában már királynő vagy."
A 800 éves ünnepségek sorozata Magyarországon, Németországban, és szerte Európában
A Szent-Erzsébet jubileumi esztendőben került sor többek között a május 24-én megtartott egynapos konferenciára: Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza a XIII- XIV.században címmel, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen.
A Szent Erzsébetről elnevezett dóm Kassán,
ahol II. Rákóczi Ferenc hamvait is őrzik.
|
Sárospatakon pünkösdkor nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztek meg a szentté avatott magyar királylányról. Thüringiából is érkeztek zarándokok ez alkalomból, néhányan közülük gyalogosan tették meg az utat. Kiállítással kezdődött az ünnepségek sora, melyen neves alkotók festményei és szobrai
jelenítették meg Szent Erzsébet nemes alakját. Felavatásra került Szent Erzsébet háza, amelyben a hagyomány szerint született. Majd zenés, kosztümös történelmi jelenetekben idézték fel Erzsébet életének sorsfordító eseményeit, mozzanatait.
Németországban szintén Erzsébet-évet ünnepelnek. Nagyszabású megemlékezéseket tartanak Thüringen és Hessen tartományokban. Az erfurt-i püspökség központi gondolattá választotta, hogy "Elisabeth beweegt" vagyis lefordítva "Erzsébet él és hat". Valóban az ő alakja nemcsak megható, de cselekvésre is indítja az embereket.
Hollandiában a rotterdami katedrálisnak választott védőszentje ő, a Heilige Elisabeth van Thüringen. Az igazi megemlékezések november 17-18-án fognak koncentrálódni nemcsak itt, de máshol is.
Mint minden szent, úgy Árpád-házi Szent Erzsébet is örök példakép marad. Mindig aktuális, és a modern ember számára is útmutatással szolgál. Példakép a szeretetszolgálatban a karitászban, a családi élet számára, a hitvesi szeretetben-szerelemben, a fiatal lányoknak és édesanyáknak, és minden ember számára. Hogyan lehet az emberek életét szebbé, boldogabbá tenni? A cselekvő szeretet áldozatvállalásai által, hitben, kitartással: ez a Szent Erzsébeti- program ma élő utódainak.
Megjegyzés: Kiadványunk ugyanezen számának "Capita Selecta" rovatában néhány Szent Erzsébettel kapcsolatos veset közlünk továbbá egy újkeltű (1997), Szent Erzsébetről szóló szoboregyüttest mutatunk be, mely a budapesti Ferencesek Terén került felállításra.
|
|