Ezerszázéves történelmünkből (51)
Mária Terézia uralkodása 1740-1780
1. A nehéz kezdet
Mária Terézia (Bécs, 1717.május 13.- Bécs, 1780. november 29.), III.Károly császár és király leánya, az új örökösödési törvény alapján (Pragmatica
Sanctio) foglalta el a trónt 1740. október 20-án. Nem sokkal utána megindult a harc a Habsburg birodalom felosztására.
Nagy Frigyes porosz király, akinek császári ambiciói is voltak, elfoglalta Sziléziát, a bajor fejedelem pedig Felső-Ausztriát és Csehországot
szállta meg. Már Bécs városa is fenyegetve volt.
A királynő- akit 1741-ben koronáztak magyar királlyá- ebben a válságos helyzetben fordult a magyar nemzethez. Mint fiatal, szép nő és édesanya megérezte
a módját, hogyan kell a magyarok rokonszenvét megnyerni.
Bécsből hajón érkezett a pozsonyi országgyűlésre (1741.), mely magyar lobogókkal és címerekkel
volt feldísszítve.
Egész kíséretével együtt ő maga is magyar ruhában jelent meg az országgyűlésen. A hatás nem is maradt el. Amikor könnyezve kérte
a magyar rendeket a segítségre, reájuk bízva önmagát és a kis trónörökös Józsefet is, aki a festménnyel ellentétben nem volt a karján, a magyar urak
kirántott kardjukkal egy lélekkel kiálltották: "Életünket és vérünket királyunkért, Mária Teréziáért!"
A rendeket azonban nem csupán a lelkesedés és a lovagiasság sarkallta, hanem a józan helyzetértékelés is vezette. A Török Birodalom által újabb
fenyegetettség a déli területeken tudatosította bennük, hogy egy nagyhatalom segítsége és ereje nélkül nem állhatnak ellent.
2. A magyar huszárok dicsősége
"Vitam et sangvinem... Életünket és vérünket!"
|
A lelkesedést követték az igazi tettek is. Az országgyűlés nagy hadiadót szavazott meg, és rövid idő alatt 11 magyar huszárezred azaz 35 ezer vitéz
állott hadra készen. Az osztrák örökösödési harcokban 1740-48 és a hétéves háborúban 1756-1763, a magyar huszárezredek minden nagyobb csatában
részt vettek olyan kiváló parancsnokok vezetésével, mint Nádasdy Ferenc és Hadik András.
Ekkor vált fogalommá Európában és később az egész világon a könnyü lovas huszár harcmodor, a bravúros ügyesség, gyorsaság, amelyet hamar utánoztak is
Franciaországban és Poroszországban, ahol nagyrészt magyar legényekből szervezték meg első huszárezredeikeit, átvéve a szemet gyönyörködtető
szép huszáregyenruhát is.
A Habsburg-ház trónját a magyarok lovagiassága és bátor vitézsége mentette meg. A királynő nem is felejtette el ezt, és számos újítást hozott,
amelyekkel hazánkat újból a haladás útjára terelte.
3. Mária Terézia újításai és rendeletei
a. Határőrvidékek megerősítése
Mária Terézia intézkedéséivel először is megerősítette a határőrvidékeket és tovább kiterjesztette azokat. Az ország területi épségét szolgálta
a határőrvidékek megszervezése, amelyet a Habsburg-dinasztia kettős céllal támogatott. Egyfelől a védelem másfelől az erős magyar rendek gyengítése
azáltal, hogy nagy területeket szakítottak le és vettek ki a vármegyék területéből a határvidékeken.
A székelyek a "Madéfalvi veszedelem"-ről
elnevezett emlékműve
|
A délvidéken főleg a horvát és szerb nemzetiségű felfegyverzett határőrők élvezték a külön adományokat és jól szolgálták a dinasztiát.
Buccow tábornok 1762-ben kezdte megszervezni a 2-2 román, valamint székely határőrséget, mely utóbbi 1711-ben szünt meg, de úgy, hogy kiváltságaikat
megtartották.
A székelyek féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat, és többször lázadtak fel az erőszakos sorozás ellen. A Buccowot követő Siskovics
tábornok adott parancsot 1764-ben Madéfalva ágyúzására, ahol a székelyek képviselői tanácskoztak. A kegyetlen mészárlásban 400 ember vesztette életét,
közöttük nők és gyermekek is voltak. Ezután kezdődött meg a székelyek elbujdosása, kivándorlása Moldvába, majd Bukovinába, ahová Hadik András telepítette
őket át. A róla elnevezett Hadikfalván és a szomszédos községekben is élnek ma utódaik, a csángók.
b. Új vámszabályozás
Miután a királynő nem tudta a magyar nemességet adófizetésre kötelezni, így vámokkal kívánta a szükséges pénzforrásokat előteremteni. S bár utak készítésével,
vízszabályozással, új termények behozatalával fellendítette az állattenyésztést és a földmüvelést, de az 1754-ben bevezetett új kettős vámrendelettel a
magyar ipar elmaradottságát mégjobban sújtotta.
A birodalmon belül többféle vám létezett. Magyarországról Ausztriába és a tartományokba olcsón lehetett nyersanyagokat, élelmiszert szállítani. Az ipari
cikkek vásárlása csak innen történhetett, mivel a külföldről behozattakra igen magas vámot szabtak ki.
c. Az "Úrbéri rendelet"
Mária Terézia érdeme volt a jobbágyság nehéz helyzetének rendezése. Az 1767-ben kiadott "Úrbéri rendelettel" (Urbarium) a jobbágyok terheit enyhítette.
Ebben szabályozták a jobbágytelek nagyságát, a földesuraknak járó ingyen munkanapok számát, a pénzadó mértékét, sőt megengedték a tehetséges jobbágyfiatalok
iskoláztatását is.
d. Újítások az oktatásban
Legfontosabb újítása az oktatás területén a közmüvelődés terjesztésének kiszélesítése volt. Az 1777-ben kiadott "Ratio Educationist" rendelet szerint
minden 6-12 év közötti gyermek iskolaköteles.
Mária Terézia lovasszobra Pozsonyban,
melyet 1921-ben a szlovákok leromboltak
|
e. A magyar testőr gárda megszervezése
A 120 főnyi testőr gárda felállításával előmozdította a magyar nemesi ifjak látókörének gazdagodását a kor haladó katonai, tudományos, művészeti ismereteinek
megszerzésével. Ezen ifjakat - vármegyénként kettőt-kettőt - a megyegyűléseken választották meg, akik azután alhadnagyi rangot kaptak. A császári palota
közelében a Trauton-palotában helyezték el őket, mely díszes épület egészen 1962-ig volt magyar tulajdonban, amikor a magyar állam eladta az osztrákoknak.
A nemesi testőrök tagjai között találjuk azon jeles költők neveit, akik a magyar felvilágosodás irodalmi elindítói lettek. Bessenyei Sándor, Kisfaludy Sándor,
Barcsay Ábrahám stb. Mária Terézia személyesen pártfogolta Bessenyei György testőrköltőt irodalmi munkásságában, így adhatott ki 1772-ben négy különböző
kötetet magyar nyelven. Nagy szó volt ez, hogy egy Habsburg uralkodó magyar nyelvű irodalmat támogasson, hiszen addig csak a latin számított igazán.
S nem csupán udvarhű katonákat neveltek ki, de a tisztikar megbecsülése és érvényesülési lehetősége is megváltozott. Hadik András tábornagy pl. az udvari tanács elnöke
lett. A Mária Terézia Lovagrend (1757) alapításával pedig lehetővé vált a magyar katonák érvényesülése. A Lovagrendbe való bekerülés feltétele volt egy olyan a
hadszíntéren, személyes bátorsággal sikerre vivő vállalkozás, amely a csata kimenetelét eldöntötte. Nem kis büszkeség mondani, hogy egészen 1918-ig a
Lovagrend kitüntetettjeinek hatvan százaléka magyar katona volt.
f. Egyházpolitikája
Mária Terézia konzervatív-katolikus volt. Pápai rendeleteket csak az ő engedélyével volt szabad kihírdetni. Szabályozta az egyházi bíróságok hatáskörét, szigorúan
csak egyházi ügyekre korlátozva azokat. Megtiltotta továbbá a szerzetesrendek külföldi elöljáróinak látogatását. Megkövetelte a főpapoktól a számadást és meghatározta
az összegét annak, amit a plébániák pénztárába és az újjonan alakult püspökségek javára kellett befizetni. Öt új püspökséget hozott létre a jobb területi elrendezés
végett.
1758-ban XIII. Kelemen pápa engedélyével felvette az apostoli királyi címet is.
Korlátozta az egyházi ünnepek nagy számát 16-ra csökkentve, de emelte azok fényét, áhitatát. A célja az volt, hogy csökkenjen a dorbézolás és a henyélés. Kocsmák, kávéházak csak délután 3 órakor
nyíthattak ki.
Katonáinak, tisztségviselőinek kötelezővé tette a vasárnapi misehallgatást és elvárta rendszeres gyónásukat, áldozásukat.
Nevéhez fűződik Szt. István koponyacsont-darabjának és a Szent Jobbnak a visszaszerzése a raguzai kolostorból, ma Dubrovnik, Horvátország. 1771.június 21-én került
a Szent Jobb Budára, és ettől az évtől kezdve lett augusztus 20-a, Szent István napja, kötelező nemzeti ünneppé.
Buzgó katolikus volt, a reformátusokat nem üldözték, de az állami hivatalok zárva maradtak előttük.
A monarchia térképe Mária Terézia idejében
|
g. A telepítések folytatása
Mária Terézia alatt is folytatódtak a betelepítések. Az állami kincstár költségén betelepített németek Buda- Esztergom, Pilis környéke, Szatmár, Baranya, Délvidéken
és a Bánságban találtak új otthonra. A Bánság, mint külön császári igazgatás alatt álló terület, egészen 1778-ig tilos volt a magyarok beköltözésére. Az elnémesítési
törekvések felerősödtek.
h. A királynő érdemei
Mária Terézia magyar apostoli király és cseh királynő, - férje Lotharingiai Ferenc István, akit 1745-ben német-római császárrá választottak meg s ilymódon a német-római császárné nevet
is viselte- felvilágosult abszolutizmussal uralkodott hosszú 40 éven át. Nagyszabású reformjaival, mint a tartományok irányításának átalakítása, az újra szabályozott pénzügy, az oktatás-és egészségügy megszervezésével sokat tett hazánk fejlődése érdekében is, és mindvégig
jóindulattal viseltetett a magyarság iránt. Bár többször nem hívta össze az országgyűlést és rendeletekkel kormányzott, mégis neki köszönhetjük, hogy egy békés,
nyugodt korszak részese lehetett a nemzet, és magyar kultúránk megújhodott.
| |