Az 1998-as tábor a negyedik volt amit szerveztünk. Az elsőt Csiksomlyón, a másodikat Sugásfürdőn, a harmadikat Szelterszen szerveztük. A táborok mind népfőiskolai jellegüek. A program úgy van megtervezve, hogy a résztvevőknek, érdekes információkat tudjunk átadni. A programban benne voltak előadások a magyar nemzet történelméből, néprajzi témákról, civil szervezetek és szerveződésről, magyar népdalok és néptáncok tanulása.
A táborok céljai:
- történelmi ismeretek elsajátítása;
- öntudat ébresztés és hovatartozás, identitás tisztázása;
- különböző falvakból érkezett fiatalok között megismerkedés;
- kapcsolat teremtés.
A résztvevők véleményére alapozva mondhatom, hogy a táborok jól sikerültek. E táborok alkalmával, a Magyarországon szerzett tudást, mint szervezők tudjuk gyakorlatban alkalmazni.
Az ötlet úgy született, hogy 1995-ben Csicsó Antal barátommal, aki az évben fejezte be a tanulmányait Szegeden, meghívót kaptunk a Gyulán szervezett Magyar Ökumenikus Találkozóra, és az alapján amit ott láttunk mondtuk, hogy hasonlót szervezzünk, a csángók részére, amikor hazakerülünk. Abban az évben Csicsó Antal befejezte a tanulmányait és hazakerülve, megszervezett egy három napos találkozót Csiksomlyón, ami sikeres volt. A következő évben jobban megszerveztük a találkozót, ami 10 napot tartott és jó előadások is voltak.
Az előző táborokban, a résztvevők jelezték azt, hogy szükség van a magyar nyelvtanításra is, hogy az előadásakat jobban megértsék. Ezért ez idei tábor programjában szerepelt a magyar nyelvtanítás.
Ebben az évben 70 meghívót küldtünk. Sokan nem jöttek el mert, ugyanakkor szerveztek Külsőrekecsinben egyhetes tánctábort, vagy más táborban vettek részt Magyarországon, vagy mások a munkahelyükkel voltak elfoglalva. De vannak olyan esetek is, amikor az általunk szervezett táborba a meghívott fiatalok ismerősei próbálják lebeszélni arról, hogy résztvegyen a táborban. Egy olyan eset is volt hogy, amikor az egyik fiú elindult az állomásra, hogy a táborban jöjjön, a falu papja utolérte az autóval és leszidta, hogy részt mer venni ilyen táborban, de a fiú mégis eljött. Ez egy szerencsésebb eset, de más alkalommal nem vállalták azt, hogy résztvegyenek a táborban vagy más összejövetelen.
A fiatolok részéről, résztvenni a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által szervezett táborban egy kiállást jelent, egy bátor csángómagyar megnyilvánulást. Nem könnyü összeszedni a résztvevőköt ilyen körülmények között. Akik résztvettek tudták, hogy mire vállalkoznak. A meghívó mellett a programot is megkapták két nyelven, ahonnan megtudták, hogy nem üdülőjellegü táborról van szó. Ezzel az alkalommal az intenziv nyelvtanulást próbáltuk ki.
A tábor résztvevői:
2 szervező
28 csángó fiatal
5 erdélyi magyar egyetemi hallgató (besegitők)
5 előadó és látogató
A résztvevők a következő falvakból származtak: Bákó (Bacău-város), Diószén (Gioseni), Forrófalva (Faraoani), Klézse (Cleja), Nagypatak (Valea Mare), Pusztina (Pustiana), Somoska (Somusca), Szabófalva (Săbăoani), Szerbek (Sîrbi).
A résztvevők többsége beszélte a moldvai tájszólásu magyar nyelvet. Voltak akik olyan környezetben éltek, hogy nem használták a magyar nyelvet, és ezek nagyon keveset is értettek meg. Ezek számára hasznos volt a magyar nyelv tanítás. Három csoportra voltak felosztva a résztvevők, annak függvényében, hogy mennyire beszélték és értették a magyar nyelvet. A magyar nyelv mellett, a résztvevők egyházi énekeket és imákat, népdalakot is tanultak. Az előadások, a résztvevők számára érthető szinten voltak. A kerekasztal beszélgetés formájában próbáltunk minden résztvevőt bekapcsolni a megadott téma vitatásában.
Ezek a táborok amiket szervezünk, alkalom azon fiatolok számára akik kívánják, hogy egy általuk kiválosztott téma alapján kifejtsék a gondolataikat előadás formájában. Ezt tehetik azok akik Magyarországon végzik vagy végezték a tanulmányaikat, de azok is akik otthon élnek csángóföldön. Szoktunk meghívni előadókat is. Ebben az évben Csicsó Antal, tartotta meg a történelemről szóló előadást, Szilágyi Zsolt (RMDSz, parlamenti képviselő) előadást tartott romániai állami intézményekről, a jelenlegi helyzetről, Berszán Lajos esperes (gyimesfelsőloki plébános) beszélt az Ápádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Liceum történelméről, Duma András (Klézse nevezetü csángó faluban élő és a Csángó Szövetség Klézsei Helyiszervezetének elnöke) beszélt a Csiksomlyón klézsei búcsújárókról, Hegyeli Attila (kolozsvári egyetemi hallgató) és Kotis Mihály (Nagyváradon orvostanhallgató) az identitástudatról a kerekasztal beszélgetést vezették, Farkas János (Nagypatakon élő csángó fiatal) beszélt a Via Spei ifjúsági szervezetről, Zöld Péter (lészpedi származású, Hidegségben tanár) beszélt az oktatási tapasztalatairól a nehézségekről Gyimesekben.
A nyelv, az egyházi ének és imák, a népdalak tanításában segítettek: Füstös Gizella (kolozsvári egyetemi hallgató, diószéni származású), Füstös Gabriella (Székelyudvarhelyen tanuló, diószéni származásu), Tar Gabriella Nóra (kolozsvári egyetemi hallgató, származása Sznérváralja-Maramaros), Egyed Zsigmond Enikő (kolozsvári egyetemi hallgató, marosvásárhelyi zsármazású), Esztány Zsolt (kolozsvári egyetemi hallgató, csikszeredai származású), Hegyeli Attila (kolozsvári egyetemi hallgató, kovásznai származású), Bélteki Emőke (kolozsvári egyetemi hallgató, szatmári származású). Egy alkalommal Csiksomlyóról érkezett ferences barátok, tartottak ima és ének tanítást. A táborba érkezett Nyisztor Ilona, az esti tábortűznél csángó népdalokat adott elő és tanított a csángó fiataloknak.
A tábor eredményeiként említem:
- akik a kezdő szintről kezdték a tanulást, azok megtanulták az olvasás szabályait és az írást is valamennyire;
- azok akik otthonról tudták a magyar nyelvet valamennyire, megtanultak gyorsabban és helyesebben beszélni, irni és olvasni;
- a résztvevők megtanultak néhány egyházi éneket és imát;
- az előadások és a kerekasztal beszélgetések segítettek az általános müveltség bővítésében, bizonyos fogalmak tisztázásában (nemzet, nemzetiség, állampolgárság, hovatartozás).A résztvevők megnézték a „Honfoglalás" cimü filmet.
Néhány kirándulás a környékbeli hegyekbe bővitette a programot.
A résztvevők elégedetten távaztok a táborból, semmi különös probléma nem volt a tábor idején. Nagyon megfelelőnek találtuk a helyszint, ahol a tábort tartottuk. Gyimesfelsőlok, gyimesi csángók által lakta település. A távolság Bákóig nem nagy és jól megközelíthető, vasutállomás is van a faluban.
A Sziklára Épített Ház
Az egyedülálló épület is megfelelt a rendezvényünk céljára. Úgy választjuk a helyszint, hogy legyen terem ahol megtudjuk tartani az előadásokat és a tanítást. Köszönöm a résztvevők nevében is azoknok akik támogatták az épület megvalósitását. Ez alkalommal hasznosnak bizonyult az épület a moldvai csángó magyarok számára is.
Az épület belső része nincs befejezve. Befejező munkákhoz és a menza kialakításához további adományakot gyűjt Debreceni Sziklára Épített Ház Alapitvány (cim: H-4024 Debrecen, Varga u. 4. Tel.:36/52/431-631 Fax:52/431-632 ),
amelynek számlaszáma: 11100609-19128850-10000001
és deviza: 11100609-19128850-12
Köszönet
Mint a bevezetőben írtam, a tábor sikere köszönhető támogatóinknak is:
MAGYAR PAX ROMANA FÓRUM (Siófokon rendezett 40. Pax Romana kongresszus résztvevői, Czupy Éva és Zsongor Anikó közbenjárásával)
KMÉM-PAX ROMANA München (Czupy Éva közbenjárásával)
FRANKFURTI MAGYAR MISSZIÓ (Makovi József közvetitésével)
SZENT LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY Gauting-Németország (Dr. Killner György elnök, Jakab László kuratóriumi tag közreműködésével.)
Köszönöm a támogatóink bizalmát és nagyra értékelem a támogatását. Ez tette lehetővé az álmaink megvalósitását, hogy mint moldvai csángó magyarok közül kiemelkedett értelmiségiek tudjunk segíteni az otthon maradottakon. Én a tőlem telhetőt megteszem, de a lehetőségeim korlátozottak, mert ugyanabból a szerény lehetőségekkel rendelkező rétegből származom mint a moldvai csángó magyarok többsége. Jelenleg orvostanhallgató vagyok Nagyváradon. Magyarországon kezdtem a tanulmányaimat, átjelentkeztem Nagyváradra és itt befejezve, könyebben hazakerülhetek. Az első lépést hazafelé megtettem. Bizom, hogy a jövő szerencsés lesz. Szeretném a jövőben is ezeket a táborokat szervezni, a folyamt ami beindult ne szakodjon meg. Igy segíteni azokon akik vállalják a magyarságot.
Köszönöm mindenkinek aki velünk együtt érez és támogat.
Kivánom Isten áldását az adakozókra.
Tisztelettel,
Kotis Mihály (szervező)
csángó magyar orvostanhallgató
Moldvában, a mai Románia Kárpátokon túl eső részén élnek -mint ismeretes- a magyar származású csángó- magyarok, nagy szegénységben, néprajzi és vallási elszigeteltségben, de hál' Istennek, többgyermekes családokban. Sorsukról az ÚMÉK sorozatban már többször adtunk hírt (lásd alább).
