Természetvédelmi előirásoknak az az értelme, hogy kiveszőben lévő vagy erősen ritkuló növényfajok fennmaradását biztosítsák, ritkábban, hogy új biotópok jöjjenek létre. Minden természetvédő tudja és minden cserkésznek illik ismerni a tényt, hogy évente sok ezer (!) növényfaj pusztul ki földünkről visszafordíthatatlanul. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy közben születnek új fajok is (pl. keresztezések által). Azokat, amelyeket egyszer elveszítettünk, keresztezésekkel azokat soha sem fogjuk tudni újra pótolni! Másik tény, hogy "régi" növényeink általában ellenállóbbak mint az új keresztezések, pontosan ezért maradtak fenn sokszor évezredekig.

Növények kipusztulásának több oka lehet, de leginkább az, hogy egy vidéken megváltoznak a környezeti feltételek. Ez lehet a talajösszetétel, éghajlat (mikroklíma), új növénybetegségek léphetnek fel, stb. Ezen túl lehet a kipusztulás oka a rablógazdálkodás, vagy egyszerüen mert az ember eredeti lelőhelyeiket másra akarja felhasználni elfelejtvén, hogy sok növényt nem lehet megőrzés céljából 'csak úgy' áttelepíteni más környezetbe.

Ami az árvalányhaj visszaszorulását illeti Magyarországon, fenti okokból több is fennáll, de legfontosabb eredeti termőhelyeiknek másjellegű felhasználása, főleg az Alföldön.

Miután azonban cserkészeink ezután sem szeretnének ünnepi fejdíszükről, az árvalányhajról lemondani és annak legtöbb fajtája ma védett, tenni kell tehát valamit. Nem másoknak, nekünk!
Sorjában a legfontosabbnak tűnik:

• ismerje meg minden magyar cserkész az árvalányhajat mint növényt közelebbről; ez kezdődhet a környékbeli (közelebbi vagy távolabbi) természetes lelőhelyeinek felkutatásával a terület tulajdonosának és növényszakértőnek kiséretében;
• fontos megfigyelni a talajt is (esetleg talajmintát lehet venni és megvizsgáltatni), főleg, ha arra gondolunk, hogy valahol egy új, alkalmasnak tűnő területen szeretné egy csapat a növényt meghonosítani, esetleg visszahonosítani;
• virágzáskor megfigyelendő a természetes szaporodás mechanizmusa: főleg, az, hogy hogyan kapja fel a szél a gyapjas szálakat és, hogy hogyan 'horgonyoznak le' a magok a talajban még a termés évében, amint azok földet érnek (kevéssel azután már 'hajuknál fogva' sem lehet azokat a földből kihúzni);
• a növény díszítő eleme nem a magja, hanem a röpítő berendezése;
• ha tehát -legalább is elméletben- minden leszakított szál árvalányhaj aljáról letörjük a magot és azt a megfigyelt módon a helyszínen a talajba juttatjuk, akkor a szigorú természetvédőknek sem lesz kifogása eljárásunk ellen, sőt, ha elég a csapadék, következő évben még dúsabban virágozhat az a vidék mint azelőtt.
• fenti gondos hozzáállásnak természetesen rendszerré kell válni, egyszeri akció keveset ér.

Felmerült cserkész körökben az önálló, cserkésztulajdonú árvalányhajtelep gondolata is (Cserkészfórum: 98-12-23). Ennek természetesen több változata lehetséges, kezdve a meglévő lelőhelyek bérletétől és karbantartásától, a megvásárlásokon keresztül egészen új telepek létrehozásáig. Kulcsa mindennek a szakértelem! és a cserkészbecsületre alapozott végrehajtás. Ha elértük, hogy egy termőhelyen évről évre dúsabban díszlik az árvalányhaj (pl. egy cserkészcsapatra bízott területen), akkor nyugodt lelkiismerettel tűzhetünk fel onnan egy egy szerény csokrot avatásra készülő cserkészeink kalapjára. Ugyanakkor a rablógazdálkodás távol áll minden természetszerető cserkésztől mert él a felelősségérzet a magyar tájért.

Ugyanakkor sokan emlékeznek Baden Powel utolsó üzenetére is, melyben a cserkészeknek meghagyta, hogy "...igyekezzetek a reátok bízott földet -legalább valamelyest- jobb állapotban hátrahagyni, mint amilyenben átvettétek azt!"

Hagyományos öregcserkész találkozó Ózdon

A MCSSZ II. (miskolci) Kerületénél már hagyomány a tavaszi öregcserkésztalálkozó. Az idén ezt az ózdi csapatok rendezték május 29.-én a város felett húzodó, éppen akkor gazdagon virágzó akácoserdővel körülvett dombokon. Az akácvirág és a bodza illata különös dimenziót adott ennek a ragyogó napnak.

Krokavecz János, az ózdi 22-es Vas csapat parancsnoka a zászlófelvonásnál ömmel köszöntötte a Rimaszombatról, Egerből, Debrecenből és Budapestről érkezett cserkészvendégeket. A Szövetséget Szentirmay József öcsvt. képviselte. A zászlófelvonás különös élménye volt egy Ausztráliából hazatért csapatzászló köszöntése (képünk).

Az istentiszteletre megtelt a területhez tartozó épület nagyterme. Ezen az ózdi csapat egyik őrse újonnan tanult egyházi énekeit énekelte el.

Délben finom bográcsgulyás várta az összegyűltek apraját, nagyját, melyet szorgos anyukák 'örse' főzött.... (egyébként ilyenkor lehet csak megtudni pontosan, hányan is vettek részt a rendezvényen...).

Délután akadályverseny volt melyen az egész tábor részt vett. Elsősorban szellemi vetélkedő volt, ahol kilenc állomáson kellett bizonyítani minden örsnek a tudását, kezdve pl. az évente visszatérő magyar hősök ünnepének dátumától egészen addig, hogy őshonos-e a Bükkben a muflon vagy sem.

A délután végén ismét az ózdi fiataloké volt a tér. A fiúk és leányok bemutatták énekeiket, táncaikat, miközben egészen komoly tánctehetségekre lettünk figyelmesek (képünk)!

Mintha az öregcserkészek aznap jobban megbecsülték volna a pazarul virágzó ligeterdőt az ózdi dombtetőn... Zászlólevonás után számosan akadtak akik, miután megköszönték ózdi vendéglátóiknak a valóban sikeres rendezvényt, egy egy zsák akácvirággal, mások bodzavirággal indultak a fehérbe öltözött dombokról lefelé...

---

Vezetői konferencia a KMCSSZ I. (Európai) Kerületénél (Tübingen 1999 február 19-21)

Nyugat-Európában hét országban 13 magyar cserkészcsapat működik, azonkívül több városban élnek magyar cserkészek egy-egy rajba vagy alakuló csapatba tömörülve. Egy jó, térképes áttekintés látható erről a KMCSSZ I. Kerületének új honlapján: http://www.cserkesz.de/, melyet Klement Nándor cst. szerkeszt.

A csapatparancsnokok minden évben ősszel, az összes cserkészvezető pedig kora-tavasszal, összegyűlnek tapasztalatcserére és az évi program harmonizálására. Az 1999-es konferenciára eljött az Egyesült Államokból Lendvai Lintner Imre szövetségi VT (képünkön a bal oldalon). A személyes találkozás mindig öröm és többet ér mint bármiféle levél, fax, vagy internet...

Hazai cserkészeknek szokatlanul hangzik, ha elmondjuk, hogy ezeken a találkozókon kell egyes vezetőjelölteknek "kis-érettségit" tenni: magyar nyelv és irodalomból, történelemből és földrajzból. Legtöbbjük ugyanis külföldön született és a helyi iskolákban alig tanulhattak Magyarországról, történelmünkről és irodalmunkról. Ebből a három tárgyból kell tehát nyugaton a magyar cserkészvezető-jelölteknek tehát tudásukat bizonyítani, mielőtt vezetőképző táborba indulhatnának. A Svájcban élő Golarits Gyöngyi 'bá' sok-sok esztendeje a magyar tanfolyamok és az érettségi vezetője, ez alkalommal is ő vizsgáztatott.

A rendszeres vezetőképző táborok, mint minden második esztendőben, ez évben is megrendezésre kerülnek a Kerület Hárshegy cserkészparkjában, közel a Burg Kastl-i magyar gimnáziumhoz (július 28-augusztus 7).
A vezetőképző táborokat sok esztendő óta dr. Grynaeus Péter, cscst (Pétrusz) szervezi, rendszeresen segítő gárdájával.
A konferencián több előadás hangzott el a cserkészpedagógia különböző témaköreiből, munkacsoportokban mélyebb vitára kerültek a témák, de nem hiányzott estére a vidám tábortűz sem, ahol szabad volt mindenkinek újra 'kiscserkésznek' lenni...

Képünkön Konthur Marika cst, kerületi VT és a konferenciát levezető Barcsay Ákos cscst. láthatók.

---

Szaporodnak a csapathonlapok a Világhálón

Van csapat ahol gyakorlott kezek segítenek, van ahol a cserkészek maguk tanulgatják a szakmát... de akárhogy is van, szaporodnak a magyar cserkészcsapatok honlapjai az anyaországban és a határokon túl egyaránt. Az elmúlt negyedévben a következő három új honlapra lettünk figyelmesek (ami nem azt jelenti, hogy nem született időközben több is! Lásd alább.)

MCSSZ 831. sz. Szent Kristóf cs.cs. Budapest-Csillaghegy, Magyarország

KMCSSZ 72. sz. Széchényi István cs.cs. Bécs/Wien Ausztria

KMCSSZ 78. sz. Tomori Pál cs.cs. Heidelberg, Németország

A Kárpátmedencében és azon túl, összesen már kb. 20. magyar cserkészcsapatnak van ma már honlapja a Világhálón. Azonkívül a szövetségi központok és olykor a kerületek is fenntartanak központi honlapokat. Egy áttekintés mindezekről a: Magyar cserkészcsapatok honlapjai határokon innen és túl oldalon található.
Ez a lista rendszeresen bővül, de rendszeresek a címváltozások is. Ha ilyenről tudtok kérjük jelezzétek szerkesztőségünknek is: nickl@iae.nl.

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra