Quo Vadis Informatica? (14)



A Quo Vadis Informatica az ÚMÉK negyedéves Internet-kiadványnak állandó rovata:
IV. évf. 2. sz. 1999. június

TV-műsor reklám nélkül

A TV-műsorokat, főleg a kommerciális adókét, elárasztó agyelszívó reklámok között a legbosszan- tóbbak a komoly hírműsorok vagy kultúrális műsorok közé beékeltek. A művelt ember intellektuális érdeklődését ugyancsak próbára teszi az a hirdető, aki pl. az esti hírműsor előtt vagy után, papírzsebkendők használatát illetőleg igyekszik a nézőt kioktatni! Ez persze a TV-adónak komoly pénzbevételt jelent. Hogy mennyit? Kevesen tudják, hogy fő műsoridőben egy-egy ilyen reklám elhelyezésére az illető cég annyit fordát, mint egy munkavállalójának évi fizetése! (Ha pedig már a számoknál tartunk: a kb. 16 milliós lélekszámú Hollandiában pl. évi 2,17 milliárd guldent adnak ki a hirdető cégek TV-reklámra, ami háztartásonkint évi 350 guldent=35.000 forintot jelent.)

Kevésbé zavaróak lennének a hirdetések a "maguk helyén." Tehát úgy, mint pl. a hagyományos nyomtatott magazinokban szokás. Ha pl. lenne a TV-ben egy "autósok csatornája", azon belül lehetnének 'autós' reklámok is, úgy mint egy hagyományos kiadványban. Egy kertész magazinban is elfogadhatók, sőt sokszor informatívak is lehetnek a kertészeti témájú hirdetések. De fenti reklámok gazdáinak mindez kevés. Ők mindenki figyelmét követelik, függetlenül attól, hogy illik-e a papírzsebkendő problémája a koszovói katasztrófa gondolatvilágához vagy sem.

A TV-gyártók körében már 25 éve felmerült a TV-készülék olyan műszaki kivitelezése, melynél -amint az reklámot érzékel (pl. a hangfelismerés alapján)-, kivágja azt az adásból és a rövid szünetet zenével, dekoratív, a természetből vett képek vetítésével, stb. helyettesíti be. Az ötlet akkor nem talált támogatókra, főleg a TV-adókkal várható gadasági konfliktusok miatt.

A számítógép-alkatrészek árának zuhanása és azok TV-készüléken belüli alkalmazhatósága korában sok minden megváltozik. Ha ezzel nem élnek a TV-gyártó világcégek, majd megteszik azt a PC-műkedvelők. Ez történt most pl. a Szilíciumvölgyben ahol két kisvállalkozás, a TiVo és ReplayTV elmés PC-TV alkalmazásokat fejlesztettek ki.

500 dollárért kis, TV-re helyezhető csatlakoztató-dobozokat hoznak forgalomba, melyekben egy-egy egyszerű funkcionalitású PC helyezkedik el. Különleges alkatrészei ezeknek egy-egy nagykapacitású merevlemez valamint egy digitális video enkóder/dekóder. A készülékekkel -a merevlemez nagyságától függően- egy vagy több TV-adó egész esti műsorát rögzíteni lehet. A hagyományos video-magnóktól eltérően, itt digitális rögzítésről van szó.

Ha egy ilyen készüléket a programidőkkel pontosan beprogramozunk, (kézzel vagy Internet-csatornán keresztül) és a rögzítést csak a hasznos időszakokra korlátozzuk, a reklámokat teljesen mellőzhetjük. Amikor azután -kevés időeltolódással- a műsor rögzített változatát nézzük meg, abból hiányozni fognak a reklámbetétek.

[A merevlemezek adatfeldolgozó sebessége bőven elegendő digitális videó kezelésére, kapacitásuk pedig (itt 2 x 13,5 GB) ma már akár 37 GB-s is lehet (IBM GXP). Egy óra MPEG-2 (4 Mb/sec) kódolású videojel kb. 2 GB tárhelyet igényel, így egy 10 gigabájtos lemezen öt óra TV-adás fér el.]

Feltehető, hogy ha fenti készülék a piacon sikeres lesz, a későbbiekben akár több TV-csatornaválasztóval rendelkezhet majd, így egyidejűleg több csatorna műsora is rögzíthető lesz, tetszőleges csoportosításban (time multiplex). Fentiek továbbfejlesztése ezután már csak pénz kérdése. Ha pedig már a számítógépnél tartunk, megfelelő kezelőfelület vetíthető majd a képernyőre a (video-magnót is) programozni képtelen felhasználók számára. A készülék tehát nem más mint egyfajta otthoni video-szerver.

Fenti híradásra a nagy TV-gyártók is felfigyeltek és gyorsan cselekedtek: Philips a TiVo cégben, Panasonic a ReplayTV cégben vásárolt részesedést.
Az, hogy ez hosszú lejáratra is jó befektetés volt-e majd még elválik. Mert míg fenti készülékekben a videót kódoló chip még egy fontos alaktrész, a piacon már megjelent ugyanerre a feladatra az első szoftver-megoldás is. A kanadai MGI Softver cég szerkesztésében kapható az első szoftver video-enkóder, a Pure Diva.. Igaz a feladathoz egy ma még ritka, 500 MHz-es 'szuper' számítógépre van szükség mert a videokódolást itt a PC központi processzora végzi. Ugyanakkor ezzel a programmal is lehetséges a felvételkor a reklámok kiiktatása.

Egy ilyen otthoni video szerver lehetővé teszi tehát:

  • egy vagy több TV-műsor egyidejű digitális rögzítését
  • a műsor elejének megtekintését míg a feljegyzése tovább halad,
  • az 'élő' adás szüneteltetését tetszőleges időpontban
  • gyors, tekercselés nélküli, tetszőleges hozzáférést
  • a reklámszakaszok kiiktatását
Mint a fentiekben láttuk, itt a "Winchester" (merevlemez), mint ideiglenes video-tároló az újítás kulcsszereplője. Kapacitása lassan eléri a DVD-lemez tízszeresét és adatfeldolgozási sebessége is kb. tízszer nagyobb. Ugyanakkor a DVD-lemezek sokkal olcsóbbak és cserélhetők. Amint tehát letisztul a helyzet a DVD-szabványok és a szerzői jogok körül, a DVD-tárolókra is komoly jövő vár. A merevlemez csak átmeneti tároló, és ha egy film megnyerte tetszésünket, azt idejében át kell majd menteni egy végleges tárolóba.

Uj 'szuperkapacitású' európai gerinchálózat

i-21 Future Communications elnevezés alatt szinte hihetetlen kapacitású (1 Petabit/sec = 1000 Terabit/sec), országhatárokat átszelő gyűrükből felépülő gerinchálózat terveit hozták nyilvánosságra a közelmúltban. 17 ország vesz eddig részt ebben a projektben, köztük több közép- keleteurópai ország is (Magyarország egyelőre még nem). A cél Európa nagyvárosait országokon belül vagy országhatárokat is átszelve, 'gerinc-gyűrükre' csatlakoztatni és azokról a körzetek hozzáférését biztosítani.

A terv alapjául szolgálnak azok a legkorszerűbb fényoptikai kábelek (G256), melyek száloptika párjai 10 Gbps adatátvitelre képesek fényhullám-tartományonkint. Minden ilyen üvegszál 160 fény-tartományban tud adatokat szállítani, ami tehát 1,6 Tbps vezetékenkint. Mivel egy ilyen kábel 192 ilyen száloptikai párból áll, az tehát 10Gbps x 192 száloptikai pár x 160 hullámhossztartomány = 300 Terabit/sec kapacitású. Mivel párhuzamosan öt ilyen kábel lefektetéséhez készítik elő a védőcsöveket, a hálózat kapacitása 1 Petabit/sec kapacitásig lesz növelhető.

[A hálózatot a francia Alcatel a száloptikai vezetéket az amerikai Corning Glass Works szállítja. Fenti fbejelentéssel szinte egyidejűleg számolt be a Qwest és a Nortel cég 1.6 Tb/s átviteli sebesség eléréséről egyetlen száloptikai vezetéken keresztül, mely szintén új generációs optikai internet-hálózat létesítését célozza.]

A nagy számok önmagukban nem mondanak még sokat. Cél, hogy az adatátvitel Európában is hasonló alacsony áron menjen végbe mint az Egyesült Államokban, ahol ma az európainak kb. egy tizedét fizetik a felhasználók egységenkint.

Az i-21 projekt már 'sínen van' és több lépcsőben kerül kivitelezésre. 2000 őszén adják át első szakaszait a projektben résztvevő helyi telekommunikációs társaságoknak.

=>http://www.i-21future.com

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra