A Pax Romana híreiből (10)

"Akármennyire is táguljon az ember szelleme,
a kereszténységen nem juthat túl"
Goethe

Rövid beszámoló
[Az előadások teljes szövege az év folyamán egy összesített kiadvány formájában jelenik meg]

A Magyar Pax Romana Forum rendezésében került sor a 40. Pax Romana kongresszusra 1998 április 13 - 18 között Siófokon a Hotel Aranypart helységeiben. A kb. 350 résztvevő előtt sok neves előadó fejtette ki gondolatait a "A PÁRBESZÉD EGYHÁZA" központi téma gondolatköré- ben.
A Pax Romana kongresszusok jellemzője a reggeli szentmise és ezek keretében egy-egy elmélkedés, tanuságtétel, gyakran fiatal, nem-teológus résztvevők közreműködésével.

A kongresszusok emelt légkörét a neves előadók és a tökéletes szervezés mellett a határokon innen és túl egyformán résztvevő katolikus magyar értelmiség azonos 'hullámhossza' biztosította. A Magyar Pax Romana Fórum egy tagszervezettel bővült: ezen a kongresszuson jelentette be megalakulását a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetsége (lásd külön híradásunkat).

Április 13. húsvéthétfő:

Húsvéthétfőn délután a Veni Sancte Eucharisztiát Márfi Gyula érsek mondta, majd a kongresszust Keresztes K. Sándor elnök nyitotta meg.

Az érsek a kommunikáció vizsgálatát igen fontosnak mondta részben azért, mert keresztény értelmiségiként kötelességünk törekedni egyrészt az igazság teljes kimondására (a féligazságok hangoztatásánál nincs nagyobb kommunikációs bűn), másrészt viszont arra, hogy a szókimondó kommunikáció ne viszályt, gyűlöletet keltő, hanem az emberi közösség megerősítése legyen.

április 14. kedd:

Az első munkanapon főleg teológusok és filozófusok szólaltak meg az emberséget megalapozó kommunikációról valamint az egyház belső eseményeiről a kommunikáció szemüvegén keresztül vizsgálva azokat. Így Várnai Jakab: teológus A kommunikáció mint imádság gondolatkörét boncolta, hogy miként hatja át a keresztény Isten-párbeszédet a szellemi 'közlekedés'.

Gánóczy Sándor teológus a Szentháromságon belüli szeretetkapcsolat(ok)ról szólt (jobboldali kép).
Lukács László piarista atya a teremtés és a kinyilatkoztatás 'eseményét' közelítette meg a kommunikatív tett felől.
Horváth Árpád filozófus az egzisztencia-filozófia fogalmi mezőjében helyezte el a kommunikációt.

Délután t.k. Takács Gyula: Az evangelizáció mint kommunikáció tartott előadást.





(A mellékelt képen Gánóczy Sándor, Farkas Beáta (elnök), Horváth Árpád, Lukács László előadók láthatók)

április 15. szerda

A második munkanap tématikáját a Katolikus sajtó, Rádio-TV adta. Szó esett a médiumok által 'versenyre' kényszerített egyházi kommunkációról és az alternatívák kereséséről.
Lényeg: ma számtalan (sokszor kommerciális vagy politikai) érdekcsoport harcol az emberek figyelméért és erre sok pénz áll rendelkezésükre. Kérdés pl. hogy kell-e rekámozni az egyházat, vagy más médiumokat kell keresni a kommunikációra.

[Több jel arra mutat, hogy a tömegmédiumok látványosak ugyan, de nem foglalkoznak az egyén problémáival. Sokan viszont pontosan ezt igénylik. Kitörési pontot jelenthetnek tehát az Egyháznak is azok a médiumok, amelyek az emberek közötti kétirányú kommunikációt segítik elő. Szerk.]

D.u.: kirándulások:

A résztvevők egyik fele Veszprémbe látogatott a délután folyamán (vár, püspökség,...), a másik fele a Balaton-felvidéki, természetvédett Káli medencébe. Mellékelt felvételünk a vadregényes környezetben található pálos szerzetesek egykori kolostorjának romjait mutatják.

A tiszta levegőjű, eredeti állapotukat megőrzött környékbeli települések lakói (Salföld, Kővágóörs, stb...) összefogtak szűkebb hazájuk természeti kincseinek megőrzésére, saját megfogalmazásuk szerint: "mielőtt még belépnénk az Európai Unióba...!"

Április 16. Csütörtök

A harmadik munkanapon a konferencia az egyházi és nem-egyházi sajtó sajátosságaival foglalkozott.

Az értékes előadások között különös érdeklődésre tartott igényt Erdő Péternek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorának előadása a katolikus Egyházat is érintő hiarchikus kommunikáció problémaköréről.

Április 17. péntek:

A negyedik munkanap az Egyház mozgástereivel a társadalmi nyilvánosságban foglalkozott. Ennek során merült fel a kérdés, hogy Jelként vagy munkásként legyen jelen a keresztény ember a társadalomban, avagy mint az u.n. Tisztességes ember, stb.

Este a Gettósodás/kivonulás-kereszténységről folyt kerekasztal beszélgetés.

Április 18. szombat

Az utolsó munkanapon Horányi Özséb: a Magyar Pax Romana fórum új elnöke Az idők jeleinek érteléről tartott előadást, melyet záróvita követett: a párbeszéd egyházáról.

A kongresszus közös Eucharisztia ünneplésével és Te Deum imával ért véget.

Magyar Pax Romana Forum postacíme: H-1025 Budapest, Szilfa u. 4., Tel/fax: 00-36-1-275 2935; bit-levél: bulkai@rt.szamalk.hu

Megalakult a Kárpátaljai Katolikus Értelmiségi fórum (KKÉF):

Hit és világkép

1998 március elején került sor a Kárpátaljai Katolikus Értelmiségi Forum (KKÉF) alakuló gyűlésére Beregszászon, ahol mintegy 30 alapító tag elfogadta a szervezet alapszabályait és megválasztotta tisztségviselőit.
A célokról és feladatokról Bárdos István elnök az alábbiakat mondta a sajtónak:

A cél:A szervezet legfőbb célja fórumot teremteni a kárpátaljai katolikus értelmiségnek, lehetőséget nyújtani a személyes találkozásokra, a közösségi tanuságtételre. Tudományos, kultúrális, közéleti tevékenységgel szolgálni és terjeszteni a keresztény szellemiséget. Hadd mondjam el, hogy a szervezet alapító tagjai is olyan emberek, akik eddig nem nagyon vettek részt a kárpátaljai magyar közéletben. Éppen ezért úgy hisszük, hogy új színt, új hangot viszünk a régió magyarsága közösségi életébe, friss meglátásokkal gazdagítjuk azt. A kárpátaljai szervezetek túlnyomó többsége 7-8 esztendős múltra tekint vissza. Mi abból indultunk ki, hogy akik mostanáig itt maradtak, nem véletlenül tették azt. Hanem azért, mert vállalják a kisebbségi létet, azt teljes értékű létformának fogadják el, s ezért hajlandók áldozatot hozni.

Programok: Úgy vélem, erőnkből arra mindenképpen futja majd, hogy negyedévenkint rendezzünk egy-egy nagyobb találkozót. Konferenciákat, lelki napokat, zenés- irodalmi esteket, kiállításokat, előadásokat kül- és belföldi tanulmányutakat. Igen fontosnak tartjuk az utánpótlás biztosítását, az egyetemi, főiskolai ifjúság bevonását tevékenységünkbe.
Legközelebbi tervünkről szólva: konferenciát rendezünk Egy óra az élet védelmében címmel. Ennek közelebbi témája az abortusz problémája annak orvosi, egyházi vonatkozásai.
A szervezet állandó feladatának tekinti, hogy munkálkodjék a katolikus értelmiség kultúrális, világnézeti, és politikai képzésén, keresztény tudatának elmélyítésén. Igencsak időszerű, hogy összhangba kerüljön mindannyiuk tudatában a tudományos világkép és a keresztény hit. Gondolom napjainkban ez igen sok pedagógust foglakoztat.

Kiket várnak a szervezetbe? Mint nevünkből kitűnik, nem az értelmiség szervezete, hanem értelmiségi egyesülés akar lenni. Tehát sorainkba várjuk a kétkezi dolgozót, az egyszerű földművest ugyancsak, ha érdeklődése intellektuális jellegű. Különben nyitottak vagyunk minden irányban nemre, származásra, nemzetiségi és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Aki elfogadja alapszabályainkat, s annak szellemében tevékenykedik, azzal együtt tudunk működni.
Befejezésül hadd mondjam el, hogy alakuló gyűlésünkre eljött a Pax Romana Forum elnöke, Skultéti Csaba, mely szervezettel igen szoros együttműködésre törekszünk. Találkozónkat megtisztelte jelenlétével Majnek Antal Kárpátalja római katolikus püspöke és Orosz István görög katolikus atya is.

Kovács Elemér

[Megjelent a Kárpátaljai Igaz Szó 1998 március 10. sszámában]

Magyarságismereti Tábor Csángó Fiataloknak

A Magyar Pax Romana mozgalom a KMEM tagszervezeteivel együtt- mint ismeretes- több magyar nyelvterületre irányuló segélyakciót támogat. A mozgalom 1997-es konferenciáján született meg a terv a Csángó-földön élő magyar fiatalok anyanyelvi táborának támogatására. Az 1997-es lendület 1998-ban is folytatódott.

Csángóföld Románia Kárpátokon túli területén fekszik. Románia ugyan mint tudjuk az Európai únió felé tart, de a gazdasági feltételek nem mindenki számára teszik lehetővé a korszerű technika áldásainak élvezetét és így csángófőldőn is a lelkesedéshez és a hithez, kultúrális örökséghez való ragaszkodás hidalja át a szűkös anyagi helyzetből fakadó technikai hiányokat.

Mintegy 30 résztvevő egy héten át az erdélyi Szelterszen (Hargita megye) hallgathatott tudományos előadásokat, elmélkedéseket, vehetett részt kirándulásokon és szabad foglalkozások keretében ismerkedhetett történelmünkkel és katolikus vallásunkkal. Hogy mennyire testileg lelkilek "feltöltve" távoztak, arra utalnak a tábort szervező Szent Gellért Ifjusági Lelki Gyakorlati Központnak hálájuk kifejezeséül küldött sorok:

Ime néhány idézet a fiatal résztvevő fiúk-lányok leveleiből:

"Ez a tábor kinyitotta a lelkemet a magyar eredet és nyelv felé. Elkezdtem szivesen beszélni a magyar nyelvet.... "E tábor hozzásegített, hogy magamban boldog dolgokra leljek, amelyekröl nem tudtam, hogy bennem vannak." "A tábor alkalmával jöttem rá, hogy ha azt akarjuk, hogy nyelvünk megmaradjon, nekünk is tenni kell valami hasznosat. És mindenképpen fontosak ezek a táborok, mert segítenek az élet értelmének fellelésében."

Mások főleg azt emelték ki, hogy a két ferences rendi szerzetes oly közvetlen módon igyekezett erősíteni az egybegyült fiatalok hitét. Ezt szolgálták az elmélkedések, de a kirándulásokon folytatott beszélgetések is, amelyek a még érintetlen környezetben magától érthetődően merültek fel a 18-25 év közötti fiatalokban. Persze nem csak a lelki élet titkait boncolgatták az együtt eltöltött hét során, hanem tanultak egyházi és csángó énekeket, táncokat, hallgattak előadásokat a kiveszőben lévő népi szokásokról meg azokról a magyarokról, akikre népük felemelkedése érdekében folytatott erőfeszítéseik miatt, méltán büszkék lehetünk. A példákból okulva még a hazaindulás előtt a fiatalok fontolóra is vették, milyen módon lehetne folytatni ezt a szép kezdeményezést, mert az érdeklődések növekedése esetén szakosodásra lenne szükség.
Ugy vélték, külön kellene választani a magyar nyelv tanulását a magyar témakörű továbbképzéstől, valamint a mesterségek iránt érdeklődők összejövetelétől, és megint csak másutt kellenen tartani a vezetőképzést.
A szűk anyagi keret láttán egyenlőre nem igen van remény a tervek megvalósítására, bár ki hitte volna, a kommunista diktatúra évtizedeiben, hogy Romániában lesz csángó-magyar tábor?

A csángó magyar gyerekek és fiatalok táborszerű iskolázását a KMEM-Pax Romana e.V. támogatta és ezt a támogatást a jövőben is biztosítani kívánja.
Ehhez a KMÉM-Pax Romana továbbra is mindenki segítségét kéri.

Mellékelt képünkön Duma András csángó diák köszöni meg a konferenciának az adományokat, melynek lelkes begyűjtése Czupy Éva nevéhez fűződik. A siófoki konferencián a fenti akció folytatására bejött adományok: 82600 HUF, 900 ATS, 200 FFr, 1000 DM; azonkívül a Debrecenben tanuló csángó diákok céltámogastására 1200.- DM. A további segítségeket az alábbi címre kérjük:

Ung. Pax Romana e.V.; Oberföhringer Str. 80.; 81925 München
Postscheck München, Konto-Nr: 205120-804, BLZ: 700 100 80..., jelige "Csángó tábor". (Németországiak részére adóbevallási szelvény kapható.)

(A Csángóföldről az ÚMÉK egyik következő kiadványában részletes tanulmányt közlünk.)

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra