A fáraóknál...

1420 esztendővel Krisztus születése ellőtt, Senifer egyiptomi fáraó sírkamrájának mennyezetére festettek egy terjedelmesen kúszó szőlőnövényt, melyről a sírkamrába lógni látszottak az óriási, szép, fekete szőlőfürtök. Örömét lelhette azokban a fáraó...

Ugyanakkor mi, a Kr.u. második ezredforduló küszöbén elgondolkozhatunk azon, mennyivel értünk ma jobban ehhez az emberiséget oly hűen elkisérő kultúrnövényhez mint háromezer évvel ezelőtt...?

Nagymaroson

Magyarországon a csemegeszőlő Trianon előtt volt utoljára jelentős kiviteli tényező. A Dunakanyarban, a ma annyiszor emlegetett Nagymaros környékén virágzó csemegeszőlő-termesztés folyt, ahonnan szüret után Prágába, Bécsbe, Krakkóba, Lipcsébe, Hamburgba vitték a magyar szőlősgazdák termékeiket. Trianon után a magas vámok miatt a piac beszűkült, a termesztés néhány év alatt elsorvadt, más szereplők jelentek meg a nyugat-europai piacon, látványos külsejű, óriásbogyójú árura helyezvén a hangsúlyt.

Az alábbi kis összeállításban a csemegeszőlő-termesztés mai európai változatairól szólunk. Egyrészt a hazánkban kevésbé ismert mediterrán csemegeszőlő termesztéséről, másrészt az egykor híres Észak-Nyugateurópai üvegházi termesztésről. Mindkettőből sokat tanulhatunk, elsősorban, ha korszerű biológiai termesztésen gondolkozunk. Ami pedig az üzemszerű csemegeszőlőtermesztést illeti, megkereshetjük a magyar csemegeszőlőnek azokat a réseket piacon, amelyek a hagyományos csemegeszőlőtermesztéssel napjainkban még nincsenek lefedve.

Alapvető követelmények

Ma a gyümölcsöstálra (de előzőleg az eladó pultjára) kerülő csemegeszőlő jellemzői a kővetkezők:

- izletes, hamvas külső
- nagy, laza felépítésű fürt
- azonos nagyságú, nagyméretű bogyók
- zamatos, jellegzetes íz
- vékony héj
- nem, vagy alig érezhető magvak

Az első három igény a piaci eladhatósággal függ össze, az utolsó három a gyümölcs élvezhetőségével.

Példa: A mellékelt felvételen a gyümölcsöstálon több csemegeszőlőfajtát látunk tálalva: Kardinál, Pannónia Kincse, Saszla, Muscabona.
Így tálalva, aki a tálhoz nyúl, legyen az felnőtt vagy gyerek, szinte biztos, hogy a nagyfürtű Kardinált, vagy a Pannónia Kincsét fogja választani. Pedig legfinomabb íze az apró, tömött fürtű, vékonyhéjú Muscabona fajtának van, de még a közepes fürtű Saszla is finomabb. Ha tehát unokánknak akarunk valami finomat a kezébe nyomni, utóbbiak valamelyikét fogjuk neki adni, de a piac egyszerüen mást követel.

A piac igényeihez hozzá jönnek a termelői igények mint pl. a bő termés, nagy termésbiztonság, ellenállóképesség, szállíthatóság, sok esetben hűtőházi tárolhatóság, stb.
Az, hogy ez nem megy mind együtt az mindenki számára világos. A kérdés az, hogy milyen optimalizációk lehetségesek napjainkban, amikor egyrészt korszerűen, mérgek nélkül, energiatakarékosan szeretnénk termelni, másrészt a gyümölcsöt kiszámíthatóan értékesíteni.

Mediterrán kultúrák

A szőlő kúszó növény. Természetes környezetében, erdőszélen, a fák tetejére kúszik és ott terjed vízszintes irányban, miközben fürtjei a termővesszőkről szabadon csüngnek alá.

A fent említett festmény a fáraó sírkamrájában arról is tanuskodik, hogy már az egyiptomiak is tudták, hogy tetszetős fürtök érdekében a vízszintesen elterülő lombozat az optimális (nem pedig a függőleges, mint az a gépesített nagyüzemi termesztésnél Magyarországon használatossá vált).

Egy kis ráfordítással még a borszőlő termesztésnél is lehet tetőszerű, a fentieknek megfelelő művelésmódot, u.n. tetőlugast kialakítani, mint pl. Észak-Olaszországban több borvidéken szokás, és ami csemegeszőlő termesztésnél egyenesen elengedhetetlen. Minden szőlőtermő vidéken, ahol hagyománya van a csemegeszőlő termesztésnek, mára a tetőlugas müvelésmód valamelyik formáját találjuk. Hazánkban ilyenek csak kiskertekben találhatók, ott is inkább árnyékuk, mint a sértetlen fürtök miatt.
Mellékelt felvétel az északolaszországi Garda-tó környékén készült, ahol még a borszőlőtermesztés is lugasművelésű töveken folyik. A 'T'- alakú tetőlugasokra terített lombozat alatt a fürtök a tő mindkét oldalán kilógnak a lombozatból és könnyen elérhetővé válnak. A szemmagasságban szabadon csüngő fürtök még nagyüzemi méretekben is könnyebben kezelhetők, kisméretű intenzív termesztésnél meg még annál inkább. Ez tehát a hamvas, sértetlen külsejű, egyenletes fürtű csemegeszőlő egyik első titka. Egy másik az, hogy az így elhelyezkedő fürtökön az elengedhetetlen bogyóritkítás is könnyen elvégezhető.

Tetőlugasok üveg alatt

Távol a mediterrán éghajlattól és az ott bevált dőlt vagy teljesen vízszintes lugaskultúráktól, csemegeszőlő termesztés folyik több mint 100 esztendeje Északnyugat-Európában is, és pedig üveg alatt. Előszőr Hollandiában, majd később Belgiumban, Brüsszel közelében egyes falvaknak szinte egész határát fedték üvegházakkal. (Képünk a belgiumi Overijse község határában készült.)

A sátortetős üvegházakban alkalmazott metszésmód vagy hosszú, vízszintes karok, vagy -és ez a gyakoribb- függőleges orsók szerint történik. A mellékelt ábrán látható orsót úgy metszik, hogy az szinte a földtől a sátor tetejéig felfutó orsó kb. 25 fokot zár be a vízszintessel. Előnyős helyzete miatt egyenletesen terem, közel az orsó törzséhez elhelyezkedő fürtökön. Megfelelő metszési fegyelem mellett elérhető, hogy az üvegház teteje alatt impozáns egyenletesen elterülő szőlőfüggöny díszlik, melyről kb. 3 kg szőlőt szednek négyzetméterenkint.

Ezek az üvegházi kultúrák a fűtés magas költségei miatt ma visszaszorulóban vannak, de a termesztés techológia önmagában nagyon tanulságos. A terjedelmes kultúrák eredetileg azt a célt szolgálták, hogy Nyugat-Európa nagyvárosait lássák el a híres brüsszeli csemegével, és pedig ha lehet, egész esztendőben. Vannak olyan fajták, amelyek érérést pl. februárra(!) időzítik.
Ma a fő érésszezonban ellátják Európát a Görög-, Török- és Olaszországól exportált, aránylag olcsó csemegeszőlők, a téli hónapokban pedig hűtőházakból, ritkábban déli földtekéről, kerül a csemegeszőlő a nyugat-európai piacokra.