A Magyar Pax Romana hireiböl


Mi a Pax Romana?

A Pax Romana mozgalom eredete 1921-re nyúlik vissza. Két egymást kiegészítö szervezetböl jött létre, a MIIC (Mouvement International des Intellectuels Catholiques) és a MIEC (Mouvement International des Etudiants Catholiques) szervezetekböl. Minden földrészen, összesen 80 országban tevékenykedik. A Pax Romana a hit fényében igyekszik átgondolni a jelenkori kultúrát, miközben a következö célok vezetik:

Kongresszusi elörejelzések:

A Magyar Pax Romana Forum 1996-os Kongresszusa Siófokon

Idöpontja: 1996 április 8-14 között

Témája: Kultúránk Válaszúton:


A kongresszus helye: Hotel Aranypart: H-8600 Siófok, Beszédes J. sétány 82. TEl: 36/84/312-722, 312-138; FAx: 312-049

Szállás fejenkint és éjszakánkint reggelivel 1.800 Ft Konferencia részvételi díj:

Jelentkezés a MPRF- titkárságánál: H-1085 Budapest, Gulai Pál u.6. Tel/fax/üzenetrögzítö: 00-36-1-138-1102


Nemzetközi Pax Romana Kongresszus Dobogókön

Témája: Keresztény felelösség a magosztott világban

Idöpontja: 1996.július 29-31

Részvétel: korlátozott számban egyeztetés után a szervezöbizottsággal.


Beszámoló a Nemzetközi Pax Romana Mozgalom (ICMICA) Európai Konferenciájáról

A Nemzetközi Pax Romana 1955 november 22-26-ig tartotta 7. Európai Konferenciáját Varsóban. A konferencián mintegy 100 személy vett részt 22 országból. A résztvevöknek közel a fele Közép és Kelet Európából jött. Magyarország képviseletében Forrai István, Komarnicki Egon és Szöllössy Ágnes voltak jelen. A lengyelek az elvállalt rendezést kitünöen hajtották végre. A konferencia témája volt:"Spirituális értékek a változó Európában". Négy elöadás tárgyalta a témát különbözö szempontból.

1.) "A spiritualitás keresése Közép és Kelet Európában" a lengyel Jan S. Gajek elöadásában. Hivatkozott Szent Cyrillre és Methódra, a szlovákok apostoljaira, akiknél a spiritualizmus alapja az univerzalizmus és így a Kelet-Nyugat-i spiritualitás átlépi a határokat. A dialógus alapja Isten szavát követni, de nem fundamentalizmussal, hanem radikalizmussal.

2.) "Az elvesztett tradició kutatása" a katalán Carlos Torner elöadásában. Feltette a kérdést, hogyan átélni a nehéz idöket, a vallásosság krízisét, míg ugyanakkor igény van a transzcendenciára. Különbözö kihívásokat rajzolt fel a spiritualitás irányában.

3.) "Mi a keresztény felelösség a mai társadalom felé?" az angol Margareth Hebblethwaite elöadásában. Kérdezte többek között, hogy mit kell a jelenlegi szellemiségböl megörizni és mit tanulhatnak a keresztények a modern világ spiritualitásától.

4.) "A spiritualitásban való változások vizsgálata" prof. Joseph Sudbrack SJ elöadásában. Elemezte a spiritualitás fogalmát, mely 1900 óta használt, hogyan fejezödik ki a mentalitásban a hit. Az Egyház akkor volt nagy, amikor dialógusban volt a világgal. A konstansok Jézus Krisztus és az Egyház. Dialógus sok területen folyik. Feladat a hitet megalapozni, a személyiség értékeinek elismerése és dialógus az Egyázon belül.

Mind az elöadások utáni viták, mind az elöadók által elöre lefektetett kérdésekröl vitatkozó munkacsoportok gazdag gondolatokat hoztak és az utolsó délelött kerekasztal vitája a munkacsoportok gondolatai alapján folyt le. A spiritualitás többféle megfogalmazásából: megnyílni a háromszemélyü Isten felé; semmit Isten nélkül tenni, mindent Istenért; gondolatiainkban legyen mindig helye Istennek.

dr Komarnicki Egon


vissza a 96/I címoldalára
vissza a bejárathoz