Az Informatika Világából
A jövö század szegényei...?
Ha csak az anyagi javak világát nézzük, földünk azon népeit neveztük eddig "szegényeknek", akik keveset mondhattak magukénak. Szegénységük egyik oka a legtöbb esetben tanulatlanságukban, képzetlenségükben volt keresendö. Pontosan ezért volt elsöbbsége sok nemzetközi segélyprogramban mindig is az iskolázásnak, legyenek a programok egyházi vagy civil eredetüek.
Napjainkban a fejlett ipari társadalomban az informatika ugrásszerü fejlödése nyomán az oktatás is olyan ütemben fog átalakulni, hogy félö, hogy a tökeszegény és infrastruktúrában elmaradt népek nem fogják azt tudni követni. Akkor viszont lemaradásuk még nagyobb lesz mint a múltban. Pedig pontosan olyan technikák vannak ma kezünkben, melyek kiválóan alkalmasak lennének a tudás egyenlöbb elosztására a földön.
Mi magyarok itt természetesen elsö helyen a nyelvproblémákkal küzdö határokon túli régiókra gondolunk, az ott lehetséges egyéni vagy csoportos képzésre, távoktatásra, kérdés-feleletre, gyors információ cserére, de még új, távoli munkahelyek teremtésére is. Eközben anyanyelvünkön értekezhetünk egymással, örizhetjük kultúránk alapját: magyar nyelvünket, ápolhatjuk apáink földjét, segíthetjük a megmaradást!
Mik teszik ezt az új vizeken hajózást lehetövé? Ime néhány kiemelkedö tényezö az informatika idevágó területeiröl. Az elmúlt években mindhárom terület ugrásszerüen fejlödött:
- a hálózatok (telefon, kábel, mühold)
- a készülékek (hardver)
- a programok (szoftver)
A fejlödés a gyakorlatban egyrészt a teljesítöképesség növekedését, másrészt az árak csökkenését jelentette:
- Az információ (szöveg, hang, álló- vagy mozgókép) korszerü elektronikus csomagolás, a 'digitalizálás' nyomán rendkívül könnyen kezelhetövé válik: rögzítés, tárolás, másolás, továbbítás, stb.
- Egy digitalizált levél, kép, zeneszám, vagy film csak a felvételkor és lejátszáskor különböznek egymástól, de a fentemlített müveletek során nem.
- A hasonló kezelési mód nyomán fenti müveletek költségei az eddigiek töredékére esnek össze. (Ha pl. a kiadás költségeit veszük: képes nagylexikonok 'nyomdakölségei' CD-ROM-kiadásban kb 1 DM-nek felelnek meg darabonkint! Ez a papírkiadványnak 5%-a. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy ezután elsösorban a tartalomért, de nem a 'nyomtatásért' kell majd fizetni.)
- Egy nyugateurópai felmérés szerint a kábel-kapacitás ára az elmúlt tíz évben századrészére csökkent egységenkint, a következö tíz évben pedig várhatóan ezredrészére fog zsugorodni.
Néhány példa: Az eredetileg (analóg-) hangátvitelre tervezett telefonhálózatokról kiderült, hogy azok bizonyos müszaki módosításokkal digitális adatátvitelre is alkalmasak. Ma a legtöbb telefonvonal 'modemek' segítségével már 28.8 kb/s sebességü adatátvitelre használható. Egyetemek, üzemek pedig többnyire ennél gyorsabb (64 kb/s), u.n. ISDN, vagy még nagyobb kapacitású csatlakozással rendelkeznek. De kisérletek folynak az egyszerü rézvezetékes telefonvonalak 'gyorsabbá' tételére is. Ez a folyamat a jövöben ugrásszerüen fog tovább fejlödni amint komoly vetélytárs jelenik meg a láthatáron: azaz a TV-kábelhálózatok is alkalmassá lesznek téve a kétirányú adatkommunikációra.
'Szerverek' közbeiktatásával elvben ma már minden telefontulajdonos bekapcsolódhat a nagyvilág adatkommunikációjába. Földünk ma kb. 700 millió telefonbekötéséböl ezt 1995 végéig már kb. 30 millió bekötésnek a tulajdonosa tette meg. Nemzetközileg ma ennyire becsülik a csatlakoztatott számítógépek számát illetve azokét a használókét, akik ma valamilyen formában a népszerü 'Internet' hálózathoz hozzá tudnak férni. Pontos számmal senki nem rendelkezik.
Egy telefoncsatlakozás ma tehát (legalább is elvben) sokkal többre ad lehetöséget mint csak egyszerü távbeszélésre.
- Fenti fejlödésnek egyik legnagyobb hajtóereje a számítógép-kommunikáció, mely azóta népszerü, amióta többet tud mint csak levelezni.... Az átlagfogyasztó ma ugyanis ha lehet nem levelet ír, hanem telefonál....
A kétirányú elektronikus szövegküldésböl kiindulva a mai elektronikus levelekhez már szines képeket is lehet mellékelni, a jövöben pedig hangposta, de még video-filmposta mellékletek is lehetségesek lesznek. De a legnagyobb elörelépést e téren a World-Wide-Web-hálózathoz való hozzáférés jelentette, ami a gyakorlatban eddig soha nem látott mennyiségü aktuális hír és szakinformáció olcsó és gyors beszerezhetöségét tette lehetövé.
- Jelentös költségcsökkenés várható az információ egy pontból történö szétküldése, tehát az 'adatszórás' területén is. Hasonló rendszerekre alapozva mint a mai rádiós- és televízíós müsorszórás, de ezután digitalizált tartalomkezelés mellett, rengeteg különbözö érdeklödésü ember válik egyetlen csatornán keresztül egyidöben(!) elérhetövé. Ebben a folyamatban a kábelhálózatok idövel ugy az egyirányú, mint a kétirányú adatforgalom egyik föszereplöjévé válhatnak, de nem lesz elhanyagolható a drótnélküli adatátvitel jelentösége sem, mely részben kikerüli bizonyos infrastruktúrák hiányosságait.
A fenti elmélettöl a magyar gyakorlat természetesen ma még messze áll. Legföképpen azért, mert sok magyar család otthonában még szines-TV sincs, nem hogy u.n. 'multimédiás' kommunikációra alkalmas számítógép. Azonkívül több régió infrastruktúrális lefedése telefon- és kábelhálózatokkal még messze nem megoldott.
Az elvi lehetöségeken ez természetesen semmit nem változtat, azok adva vannak. Fontos az, hogy az egész magyar társadalom odafigyeljen erre a fejlödésre és lépésröl lépésre felhasználja azt, amint arra lehetöség nyílik. Mivel pedig t.k. az oktatás terén sok új fejlemény várható, össz-magyar feladat az elamaradt régiók iskoláinak a felszerelését hathatósan segíteni.
Ami a számítógépárakat illeti, azok gyártói is tudják, hogy egyes társadalmi rétegek mit tudnak megfizetni. Még a gazdagabb Nyugateurópában is fennáll, hogy széleskörü elterjedésükhöz a gépáraknak a mai árak negyedrésze alá kell csökkenniük. Éppen ezért nem múlik el hét, hogy ne jelentené be egyik vagy másik neves cég, hogy tervez egyszerü kivitelü felszerelést a piacra vinni. Igy várható, hogy egy-két éven belül a szines-TV árával azonos, vagy még olcsóbb, egyfeladatra szánt számítógépek is forgalomba kerülnek.
De marad egyelöre a TV- és a számítógépbefektetés között még egy lényeges különbség: Míg a TV-technika már többnyire kiforrott, a számítógépeké még koránt sem az. Legalább 5-évenkint azok részleges lecserélésére számítani kell.
Szerzö és Fogyasztó
Mint 60 évvel ezelött a rádió, 30 évvel ezelött a televízíó, a századfordulóra a számítógép fog egyre több ember számára megfizethetövé válni és sok család otthonába beköltözni. A múltban eleinte az üzleti világban, majd pedig az oktatási intézményekben vált nélkülözhetetlenné. A folyamat nem látványosan ment végbe, mert legelöször csak az irodákban került az írógép helyére, gyorsítván a levélírást és az adminisztrációt. A tanulmányi intézményekben hamarosan nehezebb számításokat, modellek ábrázolását, majd teljesen új feladatkörök vállalását tette lehetövé. További nagy lépés történt, amikor a felhasználók számítógépeiket hálózatokon keresztül összekötötték. Mint kommunikációs eszköz a számítógép az elmúlt 5-10 évben fokozatosan eljutott mai szerepéhez, de az átlagfogyasztót valójában mégis csak akkor fogja érdekelni, amint a gépet otthon, székében hátradölve, egy gombbal tudja majd zkezelni! Ez az a nagy különbség tehát, mármint a készülék ergonómiája, ami a rádió- és televízióval szemben ma még elmaradott.
Míg a rádió és TV müködtetése ma 5-10 gomb kezelésével gyorsan elsajátítható, addig a számítógép több mint 100 gombos billentyüzettel müködik. A mai "egér-"bemenet és az arra alkalmas programok használatával ugrásszerüen változott a helyzet, legalább is az olyan felhasználásnál ahol csak mint információt "fogyasztó", de nem mint "szerzö" használjuk a gépet, de tény, hogy ma még mindig többé kevésbé szakembernek kell lenni a számítógépek kezeléséhez. Széleskörü használatához tehát az ergonómiáján még sokat kell javítani.
Fenti tényállásnak fejlödéstörténeti okai vannak: Míg pl. egy TV-készülékben minden a müködtetéséhez szükséges programot a gyártó cég eleve beépít és az együttmüködésért felelösséget vállal, a számítógépek esetében a gépeket és a programokat (a hardvert és a szoftvert) más-más cégek gyártják. Az együttmüködésért már csak bizonyos feltételek mellett, tehát nem minden esetben vállalják a felelösséget. Igy tehát napirenden van, hogy azok egymással nem tudnak együttmüködni, azaz nem kompatibilisek. Pontosan azért várható egy két éven belül a csak egyfajta alkalmazásra készült gépek piaci megjelenése, ami számos kiállításon már beszédtéma. Lesznek tehát egyszerüen kezelhetö "Internet-olvasók", hasonlóan a ma is már létezö képernyös játék- vagy zenegépekhez. Az ilyenfajta gépek árai pedig az ezredfordulóra a mai árak negyedrészérére csökkenhetnek.
Sajnos nekünk magyaroknak a Kárpátmedencében és az azon kívüli régiókban, a fentemlített fejlödés csak fokozatosan fog hasznunkra válni. Az 'Internet-számítógépek' árcsökkenése nélkülünk is bekövetkezik, de ha nincs infrastruktúra, (Internet csatlakoztatási lehetöségünk: telefonvonal, kábel) akkor a fenti fejlödéssel egyelöre még semmit sem érünk. Az infrastruktúra, a telefon- és kábelhálózatok gyors fejlesztése tehát ma már más okokból is elsöbbséget érdemel, mint csak a már ismert szolgáltatások (telefon, TV) miatt.
Az infrastruktúra hiánya természetesen nem csak magyar probléma, a harmadik világ számos, föleg nagykiterjedésü országában is adott. Ezért dolgoznak több kommunikációban érdekelt nagyvállalatnál müholdakra alapozott (részben kétirányú) Internet-típusú hálózatok lehetöségein is. A magyar helyzetre vetítve, hosszabb lejáratra nem kell kizárni az ilyen technikák lehetöségeit sem. Ha ezek alkalmazhatónak és megfizethetönek bizonyulnak, ismét sokat nyerhetnének az elhagyottabb magyar régiók is egyszerre, éppen úgy, mint amikor a Duna-TV sugarai megjelentek fejük felett az égen...
"Internet-számítógép"?
Érdekes a technika fejlödésének hullámzása. Napjainkban megfigyelhetö a számítógép koncepciók területén egy, az elmúlt 10 év irányától meröen eltérö, a régiekhez hasoló fejlödési irány is. 10-15 évvel ezelött egy-egy nagyteljesítményü központi számítógépet egy sereg 'buta terminál' kezelöegység vett körül, legalább is nagyobb vállalatoknál, egyetemeknél. Miután a személyi számítógépek kapacitása elérte illetve felülmúlta a régi nagygépekét, minden szakember igyekezett saját íróasztalára tenni egy teljesen önállóan müködö 'személyi' számítógépet. Egyidejüleg nött a programok sokoldalúsága is, gép és program túlméretezetté váltak.
Az Internet hálózat népszerüsödésével nött a hálózatról lehívható újabbnál újabb programok aránya is. Várható volt a kérdés felvetése, hogy kell-e még egyáltalán egy állandó bö programkészlet gépünkön, nem lehet-e a gép sokkal szerényebb kivitelü, ha úgyis állandóan be vagyunk kötve a hálózatra. Onnan ugyanis talán lehetséges lesz a jövöben (bö hálózatkapacitásnál) csak azt a programot vagy töredéket (applets) a legfrisebb változatban lehívni, amellyel éppen dolgozni akarunk. Az összes többi állandó jelleggel pl. a szolgáltató 'szerver'-gépjén lenhetne található. [Ezt a megoldást nemrég a Sun cég javasolta, érthetö, hiszen a Sun cég csak szervereket gyárt és nem személyi számítógépeket...]
Sok évvel ezelött, a Teletext-adások beindulása idején hasonlóan beszéltünk már egyszer 'teleszoftverröl', melyek alátámasztották volna a sugárzott Txt oldalak tarkítását. Az ilyen segédprogramok továbbítása a Teletext-csatornákon végül is akkor még megbízhatatlannak bizonyult. A mai adatátviteli technikák biztonsága már lényegesen jobb.
Várható tehát, hogy a mai szokás, melynél felvértezzük gépünket óriási programkészletekkel, hogy minden feladatra készek legyünk, a jövöben a kis saját készlet és az egyidejü állandó frissítés irányába tolódik el. Ez viszont lényegesen más számítógép koncenpciókhoz vezet mint a mai felépítésü személyi számítógépeké.