'Turbó' tanfolyam kezdő internetezőknek
Mire jó az Internet?
Egyre többen csatlakoznak az Internet-közösséghez. Ugyanakkor egyre többen akadnak köztük olyanok, akiket az internet technikai oldala egyáltalán nem érdekel. Egyszerűen használni szeretnék az új médiumot úgy mint a rádiót vagy a TV-t és ezért egyszerű, közérthető használati utasítást kérnek. Ezekhez a kezdőkhöz szól az alábbi 'turbó' tanfolyam, melyet a leggyakrabban feltett kérdések alapján tárgyalunk. Akiket egyes témakörök részletesebben érdekelnek, azokank utalunk a "Quo Vadis Informatica" sorozatban megjelent értekezésekre.
Minden egyszerűsítés mellett elkerülhetetlen és szükséges a magyarban is számos új kifejezés használata. Ezekhez nyújt segítséget az Internet Értelmező Kissszótár, mely ugyanerről a web-helyről letölthető.
|
Mi kell hozzá?
Mibe kerül?
Példa: egy nyugat európai fizetős (reklámmentes) bérlet 'korlátlan' hozzáféréssel a Háló-hoz, 2-3 levelesládával, 20 MB honlaptárhellyel, kb. 150.- DM évente. (Ehhez jönnek a telefonköltségek)
Árak:
- használt számítógép (u.n. '486-os' vagy régebbi 'Pentium') 400.-...500.- DM-ért kapható;
- új számítógép 1500.- DM-től kapható (telepített operációs rendszerrel)
Megjegyzés: a Microsoft szoftver cég attól lett nagy, hogy sikerült Windows operációs rendszerét nagy számban eladnia, illetve állandóan nagy piaci részesedéséről gondoskodni;
példa: Qualcomm Eudora, Microsoft Outlook Express, Netscape Communicator
példák: Netscape Navigator, Microsoft Explorer, Opera, Lynx,
példák: ingyenes pl. a WinZip szövegtömörítő és a RealPlayer zenelejátszó prgram, több mint 100.- DM-be kerül pl. a PhotoShop vagy a PaintShopPro grafikai rajzszerkesztő program, stb. stb.
Hogyan kezdjem el???
Megjegyzés: a nemzetközi szabvány szerint ékezetet sem levél, sem honlap-címnél nem használunk. De a levélen vagy a honlapon belül igen! Erre szolgál a szabványos ISO 8859-2 (középeurópai) betűkészlet.
A levelezésről bővebben:
|
Honlapok a Világhálón
Mobil internet
Az internet második legfontosabb alkalmazása a nagyvilág sokmillió honlapján található információ beszerzése, megjelenítése, tanulmányozása, esetleg 'lejátszása'. Fontosabb tevékenységek:
Böngészés:
Böngészőprogramok segítségével "kattintással" lehet web-oldalról web-oldalra lapozni, akkor is, ha egyik másik oldalt egy földünk túloldalán található kiszolgálógépen tárolják. Megjelenítéshez monitorunkon csak az oldal pontos hálózati címét (URL*-címét) kell ismerni. Így rövid idő alatt lepergethetjük sok-sok web-oldal tartalmát. Közben az érdekes címeket kattintással megjegyezhetjük és elmenthetjük egy-egy oldal tartalmát.
Napjainkban kb. egy tucat böngészőprogam van használatban. A legfontosabbak a Netscape Navigator, a Microsoft Internet Explorer és az Opera. Mindhárom ingyenes vagy van egy ingyenes változata is.
Ezek a programok újabban a böngésző funkciójukon túl, már sok más hasznos segédprogramot (plug in) is alkalmaznak pl. képelemek mozgatására, zeneszámok lejátszására, stb. Érdemes egy idő után újabb, javított változataikat beszerezni és telepíteni.
Keresés:
A hagyományos írott médiumok világában ez az Internet-alkalmazás ismeretlen. Az összehasonlítási elven alapuló keresőprogramok manapság nem csak szavakra vagy rövid mondatokra, de képekre sőt zene-dallamokra is tudnak keresni. Legfontosabb szövegkereső program ma a "Google" és a "Fast Search", melyek a magyarnyelvű Web-irodalomban is eredményesen keresnek. Előnyük még, hogy gyorsak és reklámmentesek. Magyar keresőprogramok az "AltaVizsla" és a "Heureka".
Publikálás (honlap szerkesztés):
A Web-en látható sok tarka honlap láttán sok internetezőben merül fel az igény saját bemutatkozásra, azaz saját honlapra. Ennek legtöbbször nincs akadálya, publikálás a Web-en sokkal egyszerűbb és főleg olcsóbb mint egy papír nyomtatvány kiadása. Az internetbérletekhez a legtöbb kiszolgáló (provider*) honlaptárhelyet is biztosít (pl. 5-20 MB-t). Ez nála a világ bármely pontjáról éjjel nappal elérhető, a mi gépünket ehhez nem kell bekapcsolva tartani.
Honlapok (értsd azoknak a forrásszövegei) az ú.n. HTML* nyelven készülnek. Azt, hogy web-oldal forrásszövege hogy néz ki böngészőprogramunk megmutatja, ha az oldal forrásszövegére (source*) kattintunk. A HTML- nyelvet aránylag könnyű megtanulni, de vannak már honlap szerkesztőprogramok is, melyekhez nem kell HTML-nyelvtudás. Ingyenes és nagyon sokoldalú honlapszerkesztő program pl. az EVRsoft 1stPage programja. Használatához egy kevés HTML-ismeret elegendő.
A honlapszerkesztést lehet élő web-kapcsolat nélkül gyakorolni és csak amint az "kinéz valahogy" a szolgáltató web-tárolójába elküldeni.
A küldés többnyire egy u.n. FTP* állományküldő programmal lehetséges, ehhez illik a szolgáltató
előírásait követni.
Javítások/Frissítések:
A hagyományos médiumoknál nem lehet a már egyszer kinyomtatott anyagot utólag javítani. Web-oldalakat lehet! Ez egy óriási előny, mert egy adott anyag folyamatosan pontosítható vagy bővíthető (pl. egy szótár). Ugyanakkor periodikusan megjelenő web-kiadványnál újabb és újabb számokat tudunk megjelentetni, külön nyomtatási költség nélkül!
Zene és video a Web-en
Szövegek kevés tárhelyet igényelnek, képek többet, zeneszámok és video pedig már annyit, hogy hamar elfogy a szolgáltatónknál bérelt tárhely, a hálózaton meg miattuk olykor 'bedugul' a forgalom.
Beszerezni zenét pl. rádióadók web-helyeiről lehet, de sok műkedvelő zenész feltesz honlapjára saját szerzeményű zenét pl. MIDI* formátumban. Utóbbi nem igényel sok tárhelyet.
A Napster* zeneletöltő módszer illegális (Mp3* kódolású) zene másolását teszi lehetővé. Ennek lényege, hogy nem egyetlen szolgáltató gépén tárolják a zeneszámokat, hanem privát internetezők PC-inek merevlemezén és azok tulajdonosai szabad hozzáférést biztosítsanak gépükön bárkinek. Bíróságok ezt a jogsértő módszert be fogják ugyan tiltani, de várhatóan sok hasonló módszer fog ezután is napvilágot látni.
Webcam*
Van a sokszáz web-alkalmazás között egy érdekesség, melynek szintén nincs párja a hagyományos médimok világában. Nem csak újságokban, könyvtárakban nézegethetünk a Web-en, de vethetünk egy-egy pillantást a föld számtalan jellegzetes pontján felállított web-kamerákon keresztül az abban a percben történő eseményekre, szinte élőben. Itt nem filmet látunk, hanem sorozatos fényképeket. Van, ahol ezeket gombnyomással mi magunk rendelhetük meg, van ahol pl. félpercenkint önműködően teszik ezeket a Web-re. Így vethetünk egy pillantást a Budapesten a Gellérthegyről a Dunára és a városra ugyanúgy mint a Délafriaki Nemzeti Park elefántitatójára...
Műszakilag ez azért lehetséges, mert csak fényképekről és nem videoközvetítésről van szó. Erre pedig már a mai internet-hálózat is alkalmas.
A "drótposta" néhány év múlva drót nélkül fog műküdni, legalább is ami a kezünk ügyében szükséges vég-készüléket (terminált) illeti.
Táskagépek (laptop) már óriási előrelépést jelentenek a hagyományos asztali gépekkel szemben, még kisebb készülékek, kézigépek követni fogják ezeket.
Egyelőre három műszaki határa van a teljeskörű a mobil internetezésnek. Egyrészt a tény, hogy nagyfelbontású, sík kijelző (LCD-) monitorok előállítása nagyon költséges és ez csak lassan fog változni. Másik fékező elem a digitális 'rádió-összeköttetés' a kézigép és a mobil hálózat adótoronyai között. GSM mobiltelefonoknál ez 9,4 kb/sec, ami a 54 kb/sec 'drótos' módemekhez képest is alacsony, és egészen messze van a mozgóképátvitelnél szükséges 1-2 Mb/sec sebességtől. Harmadik tényezö a tápegységigény. Ha a hordozható gépeket -nagy fogyasztásuk miatt- állandóan töltögetni kell az energiahálózat valamelyik pontjáról, akkor inkább csak egy 'hordozható' készülékről beszélhetünk.
SMS*
Ami ma már lehetséges, azt a ipar gyorsan formába is öntötte. Az "SMS" (Short Message Service) egy kistestvére az internet levelezésnek. Kis képernyőn, legfeljebb 160 betüből álló levelek átvitelére képes. Ezeket egy megfelelő maroktelfon képernyőjén el lehet azután olvasni. Küldeni is lehet innen leveleket, ha valakinek van türelme a telefon nem erre szánt billenyűzetén egy ilyen levelet 'bebetüzni'...
WAP*
A "WAP" (Wireless Application Protocol) az Internetnek egy másik kistestvére. Egyszerű, erre a célra szerkesztett web-oldalak maroktelefonba történő továbbítására született. Kilencszer hosszabb szöveg átvitelére képes mint az SMS, alapkivitelben képek átvitelére nem. A technika fejlödésével valószínűleg el fog tűnni.
Új hálózatok
Míg fenti mobil rendszerek a GSM* mobiltelefon hálózaton keresztül működnek, fejlesztésben vannak nagyobb kapacitású, gyorsabb hálózatok is. Egyrészt az u.n. GPRS*, mely a mai hálózati sebességet megkétszerezi, valamint a sokat vitatott UMTS*, melynek sebessége videoátvitelt is lehetővé fog tenni. Utóbbira most 'árulják' a rádiófrekvenciákat. Amit ezekről ma tudni lehet az az, hogy 2003-2005 között fogják az első ilyen hálózatokat üzembe helyezni és azt, hogy a már ma is magas mobil percdíjak még sokkal magasabbak lesznek...!
Van a mobil internetezést szolgáló hálózatok fejlesztésének egy másik iránya is, mely a mai, országokat átfogó (WAN*) hálózatok mellett, helyi (LAN*) hálózatokon alapszik. Ez azt jelenti, hogy lehet egy intézményen vagy akár egy privát lakáson belül is egy drótnélküli hálózatot létrehozni. Ilyen rövid távon már ma lehetséges 1-2 MB/sec-es sávszélességü digitális rádióösszeköttetést felépíteni. Ez azt jelenti, hogy akár diófánk alatt a kertben is nézhetnénk filmeket (már akinek erre ott igénye van...) egy hordozható számítógépen. A helyi hálózatok terén több technológia áll versenyben egymással, egyik ilyen az u. n. "Bluetooth"*.
* A csillaggal jelzett rövidítések valamint a többi új kifejezés magyarázata megtalálható az Internet Értelmező Kisszótárban, ugyanezen a web-tanyán.
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra