Quo Vadis Informatica?  (21)



A Quo Vadis Informatica a negyedéves ÚMÉ Internet-kiadvány állandó rovata: VI. évf. 1. sz. 2001 március

'Turbó' tanfolyam kezdő internetezőknek

Egyre többen csatlakoznak az Internet-közösséghez. Ugyanakkor egyre többen akadnak köztük olyanok, akiket az internet technikai oldala egyáltalán nem érdekel. Egyszerűen használni szeretnék az új médiumot úgy mint a rádiót vagy a TV-t és ezért egyszerű, közérthető használati utasítást kérnek. Ezekhez a kezdőkhöz szól az alábbi 'turbó' tanfolyam, melyet a leggyakrabban feltett kérdések alapján tárgyalunk. Akiket egyes témakörök részletesebben érdekelnek, azokank utalunk a "Quo Vadis Informatica" sorozatban megjelent értekezésekre.
Minden egyszerűsítés mellett elkerülhetetlen és szükséges a magyarban is számos új kifejezés használata. Ezekhez nyújt segítséget az Internet Értelmező Kissszótár, mely ugyanerről a web-helyről letölthető.

Mire jó az Internet?

  • levelezésre
  • hírolvasásra
  • adatgyűjtésre
  • tanulásra
  • publikálásra
  • vásárlásra
  • szórakozára
  • új barátságok szerzésére
Az internet -ellentétben a rádióval és a TV-vel- interaktív. Ez azt jelenti, hogy fenti lehetőségek használata kétirányú. Segítségével nem csak kapni, de küldeni is lehet szövegeket, képeket, zenét, videót, stb. Ugyanakkor egy bizonyos "tartalom" beszerzése vagy közlése a legtőbb esetben olcsóbb és gyorsabb mint a hagyományos médiumok esetében.

Mi kell hozzá?

  • számítógép + modem
  • programok
  • telefon vagy kábel-kapcsolat egy szolgáltatóval

Mibe kerül?

  • Kapcsolat-bérlet: nagyon eltérő ajánlatok léteznek, 0...többszáz DM-ig évente. Vannak "ingyenes" bérletek is. Az ilyen ajánlatot tevő szolgáltatók reklámra vagy egy sponzorra alapozzák bevételeiket.
    Példa: egy nyugat európai fizetős (reklámmentes) bérlet 'korlátlan' hozzáféréssel a Háló-hoz, 2-3 levelesládával, 20 MB honlaptárhellyel, kb. 150.- DM évente. (Ehhez jönnek a telefonköltségek)

  • Telefonköltségek: ezek is nagyon eltérők. Napjainkban több telefontársaság között lehet választani, de ajánlataik gyakran zavarosak. Az esti órák (percek) általában kevesebb mint a felébe kerülnek a nappalinak (pl. 3 Pf/perc). Csúcsidőben nem csak a percdíjak magasabbak, de a hálózat is lassabb. Legjobbak a kora reggeli órák. Internet kapcsolat a TV-kábelen keresztül gyorsabb, nincs percdíj, de a bérlet összköltsége magasabb.

  • Számítógép: ajánlatos 100 MHz-nél gyorsabb, 32 MB memóriával, 100 MB vagy nagyobb merevlemezzel, ha lehet CD-ROM meghajtóval és egy gyors (56 kbps) 'modem'-el rendelkező gépet beszerezni.
    Árak:
    - használt számítógép (u.n. '486-os' vagy régebbi 'Pentium') 400.-...500.- DM-ért kapható;
    - új számítógép 1500.- DM-től kapható (telepített operációs rendszerrel)

  • Programok:
    • operációs rendszer (géptípustól függő alapprogram).
    • Példák: Windows 95/98, Mac Os2, Linux (ezek közül csak a Linux ingyenes, a többi többszáz DM-be kerül, új gépeknél benne van az árban).
      Megjegyzés: a Microsoft szoftver cég attól lett nagy, hogy sikerült Windows operációs rendszerét nagy számban eladnia, illetve állandóan nagy piaci részesedéséről gondoskodni;

    • levelező program: többnyire ingyenes
      példa: Qualcomm Eudora, Microsoft Outlook Express, Netscape Communicator

    • böngésző/nézegető program: többnyire ingyenes
      példák: Netscape Navigator, Microsoft Explorer, Opera, Lynx,

    • további hasznos programok (alkalmazások): vannak ingyenesek (pl. zenelejátszók) és többezer DM-esek, pld. vállalatirányítási (erp) programok;
      példák: ingyenes pl. a WinZip szövegtömörítő és a RealPlayer zenelejátszó prgram, több mint 100.- DM-be kerül pl. a PhotoShop vagy a PaintShopPro grafikai rajzszerkesztő program, stb. stb.

Hogyan kezdjem el???

  • Legjobb, ha egy barátoddal, aki már internetezik, együtt szerzed be a hozzávalókat, esetleg kérsz kölcsön egy használt gépet, vagy jól megnézed az iskolában/egyetemen, hogy hogyan működik minden.


  • Kiindulunk abból, hogy beszereztél egy személyi számítógépet (PC) van (IBM vagy MAC rendszerűt), ez tehát a készülék, a "hardver". Ehhez a típushoz (a típus nem mindegy!) kell a hozzávaló programokat a "szoftvert" is beszerezned (operációs rendszer, szövegszerkesztö, levelező, böngésző, stb. programokat), tehát az alkalmazásokat.


  • Amikor gépedet első alkalommal kapcsolod be, azt követően először az operációs rendszer alapprogramot kell a gépbe "telepítened" (pl. a Windows 98-at), amennyiben az üzletben ezt nem tették volna még meg helyetted. Az operációs rendszert manapság egy CD-ROM lemezen kapod meg. Ha nincs a gépedben CD-ROM lejátszó, több hajlékonylemezen (floppyn) is be lehet esetleg azt szerezni. Operációs rendszer nélkül egy személyi számítógép nem működik!


  • Barátod biztosan fog segíteni, hogy a telepítés sikerüljön, továbbá, hogy a hálózati kapcsolathoz szükséges modem valamint az esetleges nyomtatáshoz szükséges nyomtató programjai is telepítve legyenek gépedbe.


  • Az internetezésnél leggyakrabban használt programok a levelező program (pl. Netscape Communicator vagy Outlook Express) valamint egy böngésző program (pl. Netscape Navigator vagy az Internet Explorer). Ezeket ma a legtöbb esetben a Web-ről ingyen be lehet szerezni, azaz web-kapcsolat esetén "le lehet tölteni". Egyelőre ez elég, később még sok más programot fogsz a Webről letölteni, pl. grafikus megjelenítőt, zenelejátszó programot, stb.


  • A levelezést máris tudod ellenőrizni úgy, hogy írsz saját magad emil-címére egy levelet... Ha azt a módemen keresztül elküldted a szolgáltatód címére (megadott telefonszámára) az nyomban megjelenik az ott neked biztosított levelesládádban. Az oda beérkező leveleidet rendszeresen átjátszhatod saját gépedre, annak "inbox" tárolójába. Az ehhez szükséges pranacsokat (kommandókat) levelező programod utasításaiból, vagy barátodtól megtudod. Egy levélcím így néz ki: .....(név) @ (kukac) .....(szolgáltató)....(ország vagy szakterület), tehát pl. jancsi@matav.hu.


  • A böngészést a Web-en pedig úgy kezdheted el, hogy -miután a gép tárolójából (merevlemez) előhívtad a böngésző programot- annak megfelelő abalakába beírod a keresett Web-hely címét, pl. az Európai Cserkészkerületét: www.cserkesz.de. Minden további tevékenységet egy kis gyakorlattal hamar megtanulsz.
    Megjegyzés: a nemzetközi szabvány szerint ékezetet sem levél, sem honlap-címnél nem használunk. De a levélen vagy a honlapon belül igen! Erre szolgál a szabványos ISO 8859-2 (középeurópai) betűkészlet.


A levelezésről bővebben:

  • angol levelek
  • magyar levelek
  • csatolmányok (mellékletek)
  • képes levelek
  • körlevelek
  • levelező fórumok
  • web-alapú levelezés
  • csevegés (chat)
  • Angol levelek: A drótposta korszaka több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött. Eleinte csak üzleti és katonai célokat szolgált és minden angol nyelven ment. 1990 után került a technológia először egyetemek, majd az ipar, később a középiskolák és végül privát emberek otthoni íróasztalára.
    Érthető, hogy a kommunikáció nyelve az elején angol volt, a technika sem volt akkor képes másra (a 7-bites angol ASCII betűkészlettel kellett akkor megelégedni)
  • .

  • Magyar levelek: Mára ez gyökeresen megváltozott. Az új évezredben, magyarok közt angol betükészlettel levelezni a legtöbb esetben teljesen szükségtelen, egyszersmind magyartalan és súrolja a neveletlenség határát.
    Lehet kibúvókat keresni, hogy "nem értek hozzá, nincs aki beállítsa, a cégemnél ez a szabvány, stb." Tessék kérem megkérni a szomszédgyereket, majd ő beállítja... Ugyanazon a gépen lehet ugyanis felváltva angolul és magyarul levelezni!

    Magyarnyelvű levélíráshoz a személyi számítógépen két dolgot kell beállítani. Egyik a magyar billentyűzet, mely legtöbbször az operációs rendszer beállításai között szerepel. Windowsnál pl. multilingual support alatt a Hungarian keyboard-ot kell -az angol mellett- mint alternatívát beállítani. Használatban ezután Windows esetében a SHIFT+ALT gombokkal lehet tetszés szerint az angol és magyar betűkészlet között váltani. Így gépelhető lesz az á, é, ő, ű, stb.
    A másik a levélszerkesztő programnál használt betükészlet. Ennél lehetsges betűkészletek között a középeurópai ISO-8859-2 betűkészletet (character set) kell beállítani. Ezt ma minden valamire való levelező programnál lehetséges. [Szővegszerkesztő programoknál a "Central European character set" beállításával érjük el ugyanezt.]


  • Csatolmányok (mellékletek) egy megfelelő paranccsal (attach) levelünkhöz csatolhatók. Ezek lehetnek szövegdokumentumok, képek, zene, stb. Ennek hátterében -ugyanúgy mint a magyar betük hátterében- az u.n. MIME kódolás áll. Ez azt jelenti, hogy a gép -a háttérben- az átvitel kedvéért lefordít minden nem 7-bites anyagot ilyenre. Erre ma minden levelezőprogram képes.


  • Képes leveleket, melyeknél a kép nem mint csatolmány a levél végén, hanem a sorok közé lesz ágyazva hasonlóan szerkesztünk mint egy Web-oldalt (lásd alább), csak egyszerűbb annál. Szaknyelven ezt a levélfajtát "HTML"-levélnek hívják, ebben a formátumban is kell az ilyen levelet elküldeni illetve elmenteni. Az Outlook és a Communicator levelezőkben pl. egyszerűen szerkeszthetők ilyen levelek.

    Hátránya az ilyen leveleknek, hogy kevésbé biztonságosak mint a hagyományos levelek és levelező fórumok szervergépein gyakran problémát okoz az átvitelük. Baráti körben viszont, pl. karácsonyra különös színfoltot jelenthetnek a sok szürke levél között.


  • Körlevelek nem jelentenek egy külön levélformátumot, mert egyszerűen csak a címzettek számát növeljük egyről, tetszés szerint akár többszázra. A levelek egyszerre mennek el az összes címzettnek.


  • Levelező fórumok újfajta kommunkációt jelentenek olyan levelezőtársak között, akiknek valamilyen azonos érdeklődési területük van. Ez lehet pl. sport, zene, cserkészet, természet, számítógép, történelem, stb.
    Aki egy ilyen listára bejelentkezett, egy megadott címre írhat és onnan a szervergép (esetleges moderátori jóváhagyás után) az összes résztvevőnek azonnal továbbítja a levelet. Ez lehet egy kérdés, szakvélemény, egy közérdekű hír, stb. Minden fórumnak vannak játékszabályai;
    angol nyelvterületen régebben híresek voltak a "USENET" hírcsoportok;
    Ellentétben egy körlevéllel, itt a levélíró nem ismeri a lista-tagoknak a számát és a legtöbbnek a címét sem.


  • Web-alapú levelezés: népszerű -gyakran ingyenes, de reklámokkal terhelt- levelezés lehetséges a Web-kommunikáció protokollja (forgatókönyve) szerint is. Ez esetben nem egy a szolgáltatónál fenntartott levelesládába érkeznek a levelek, hanem egyfajta (nem nyilvános) honlapra; A módszer előnye, hogy a kulcsszó ismeretében a személyes posta a világ bármely webrekapcsolt gépével lehívható.


  • Csevegés (chat): Diákkorúak körében népszerű "csevegő" levelezés. Ez szintén egy eredeti internet-alkalmazás, melynek nincs hasonmása a 'drótnélküli' levelezésben. Lényege, hogy beratkozottak egy csevegő csoportba egy közös web-oldalon keresztül rövid leveleket küldenek egymásnak egyidőben. Ezek megjelennek a közös web-oldalon mint üzenetek, vagy hozzászólások. Azáltal, hogy minden résztvevő egyidejűleg 'internetezik' a csevegés élővé válik. Nemzetkőzi csevegés esetén természetesen minimális nyelvismeretek is szükségesek. A 'szabad' csevegés mellett népszerüek a szakcsoportok (sport, zene, stb.)

Honlapok a Világhálón

Az internet második legfontosabb alkalmazása a nagyvilág sokmillió honlapján található információ beszerzése, megjelenítése, tanulmányozása, esetleg 'lejátszása'. Fontosabb tevékenységek:


Böngészés:

Böngészőprogramok segítségével "kattintással" lehet web-oldalról web-oldalra lapozni, akkor is, ha egyik másik oldalt egy földünk túloldalán található kiszolgálógépen tárolják. Megjelenítéshez monitorunkon csak az oldal pontos hálózati címét (URL*-címét) kell ismerni. Így rövid idő alatt lepergethetjük sok-sok web-oldal tartalmát. Közben az érdekes címeket kattintással megjegyezhetjük és elmenthetjük egy-egy oldal tartalmát.
Napjainkban kb. egy tucat böngészőprogam van használatban. A legfontosabbak a Netscape Navigator, a Microsoft Internet Explorer és az Opera. Mindhárom ingyenes vagy van egy ingyenes változata is.
Ezek a programok újabban a böngésző funkciójukon túl, már sok más hasznos segédprogramot (plug in) is alkalmaznak pl. képelemek mozgatására, zeneszámok lejátszására, stb. Érdemes egy idő után újabb, javított változataikat beszerezni és telepíteni.

Keresés:

A hagyományos írott médiumok világában ez az Internet-alkalmazás ismeretlen. Az összehasonlítási elven alapuló keresőprogramok manapság nem csak szavakra vagy rövid mondatokra, de képekre sőt zene-dallamokra is tudnak keresni. Legfontosabb szövegkereső program ma a "Google" és a "Fast Search", melyek a magyarnyelvű Web-irodalomban is eredményesen keresnek. Előnyük még, hogy gyorsak és reklámmentesek. Magyar keresőprogramok az "AltaVizsla" és a "Heureka".

Publikálás (honlap szerkesztés):

A Web-en látható sok tarka honlap láttán sok internetezőben merül fel az igény saját bemutatkozásra, azaz saját honlapra. Ennek legtöbbször nincs akadálya, publikálás a Web-en sokkal egyszerűbb és főleg olcsóbb mint egy papír nyomtatvány kiadása. Az internetbérletekhez a legtöbb kiszolgáló (provider*) honlaptárhelyet is biztosít (pl. 5-20 MB-t). Ez nála a világ bármely pontjáról éjjel nappal elérhető, a mi gépünket ehhez nem kell bekapcsolva tartani.

Honlapok (értsd azoknak a forrásszövegei) az ú.n. HTML* nyelven készülnek. Azt, hogy web-oldal forrásszövege hogy néz ki böngészőprogramunk megmutatja, ha az oldal forrásszövegére (source*) kattintunk. A HTML- nyelvet aránylag könnyű megtanulni, de vannak már honlap szerkesztőprogramok is, melyekhez nem kell HTML-nyelvtudás. Ingyenes és nagyon sokoldalú honlapszerkesztő program pl. az EVRsoft 1stPage programja. Használatához egy kevés HTML-ismeret elegendő.
A honlapszerkesztést lehet élő web-kapcsolat nélkül gyakorolni és csak amint az "kinéz valahogy" a szolgáltató web-tárolójába elküldeni.
A küldés többnyire egy u.n. FTP* állományküldő programmal lehetséges, ehhez illik a szolgáltató előírásait követni.

Javítások/Frissítések:

A hagyományos médiumoknál nem lehet a már egyszer kinyomtatott anyagot utólag javítani. Web-oldalakat lehet! Ez egy óriási előny, mert egy adott anyag folyamatosan pontosítható vagy bővíthető (pl. egy szótár). Ugyanakkor periodikusan megjelenő web-kiadványnál újabb és újabb számokat tudunk megjelentetni, külön nyomtatási költség nélkül!

Zene és video a Web-en

Szövegek kevés tárhelyet igényelnek, képek többet, zeneszámok és video pedig már annyit, hogy hamar elfogy a szolgáltatónknál bérelt tárhely, a hálózaton meg miattuk olykor 'bedugul' a forgalom.

Beszerezni zenét pl. rádióadók web-helyeiről lehet, de sok műkedvelő zenész feltesz honlapjára saját szerzeményű zenét pl. MIDI* formátumban. Utóbbi nem igényel sok tárhelyet.
A Napster* zeneletöltő módszer illegális (Mp3* kódolású) zene másolását teszi lehetővé. Ennek lényege, hogy nem egyetlen szolgáltató gépén tárolják a zeneszámokat, hanem privát internetezők PC-inek merevlemezén és azok tulajdonosai szabad hozzáférést biztosítsanak gépükön bárkinek. Bíróságok ezt a jogsértő módszert be fogják ugyan tiltani, de várhatóan sok hasonló módszer fog ezután is napvilágot látni.


Webcam*

Van a sokszáz web-alkalmazás között egy érdekesség, melynek szintén nincs párja a hagyományos médimok világában. Nem csak újságokban, könyvtárakban nézegethetünk a Web-en, de vethetünk egy-egy pillantást a föld számtalan jellegzetes pontján felállított web-kamerákon keresztül az abban a percben történő eseményekre, szinte élőben. Itt nem filmet látunk, hanem sorozatos fényképeket. Van, ahol ezeket gombnyomással mi magunk rendelhetük meg, van ahol pl. félpercenkint önműködően teszik ezeket a Web-re. Így vethetünk egy pillantást a Budapesten a Gellérthegyről a Dunára és a városra ugyanúgy mint a Délafriaki Nemzeti Park elefántitatójára...
Műszakilag ez azért lehetséges, mert csak fényképekről és nem videoközvetítésről van szó. Erre pedig már a mai internet-hálózat is alkalmas.



Mobil internet

A "drótposta" néhány év múlva drót nélkül fog műküdni, legalább is ami a kezünk ügyében szükséges vég-készüléket (terminált) illeti.
Táskagépek (laptop) már óriási előrelépést jelentenek a hagyományos asztali gépekkel szemben, még kisebb készülékek, kézigépek követni fogják ezeket.
Egyelőre három műszaki határa van a teljeskörű a mobil internetezésnek. Egyrészt a tény, hogy nagyfelbontású, sík kijelző (LCD-) monitorok előállítása nagyon költséges és ez csak lassan fog változni. Másik fékező elem a digitális 'rádió-összeköttetés' a kézigép és a mobil hálózat adótoronyai között. GSM mobiltelefonoknál ez 9,4 kb/sec, ami a 54 kb/sec 'drótos' módemekhez képest is alacsony, és egészen messze van a mozgóképátvitelnél szükséges 1-2 Mb/sec sebességtől. Harmadik tényezö a tápegységigény. Ha a hordozható gépeket -nagy fogyasztásuk miatt- állandóan töltögetni kell az energiahálózat valamelyik pontjáról, akkor inkább csak egy 'hordozható' készülékről beszélhetünk.

SMS*

Ami ma már lehetséges, azt a ipar gyorsan formába is öntötte. Az "SMS" (Short Message Service) egy kistestvére az internet levelezésnek. Kis képernyőn, legfeljebb 160 betüből álló levelek átvitelére képes. Ezeket egy megfelelő maroktelfon képernyőjén el lehet azután olvasni. Küldeni is lehet innen leveleket, ha valakinek van türelme a telefon nem erre szánt billenyűzetén egy ilyen levelet 'bebetüzni'...

WAP*

A "WAP" (Wireless Application Protocol) az Internetnek egy másik kistestvére. Egyszerű, erre a célra szerkesztett web-oldalak maroktelefonba történő továbbítására született. Kilencszer hosszabb szöveg átvitelére képes mint az SMS, alapkivitelben képek átvitelére nem. A technika fejlödésével valószínűleg el fog tűnni.

Új hálózatok

Míg fenti mobil rendszerek a GSM* mobiltelefon hálózaton keresztül működnek, fejlesztésben vannak nagyobb kapacitású, gyorsabb hálózatok is. Egyrészt az u.n. GPRS*, mely a mai hálózati sebességet megkétszerezi, valamint a sokat vitatott UMTS*, melynek sebessége videoátvitelt is lehetővé fog tenni. Utóbbira most 'árulják' a rádiófrekvenciákat. Amit ezekről ma tudni lehet az az, hogy 2003-2005 között fogják az első ilyen hálózatokat üzembe helyezni és azt, hogy a már ma is magas mobil percdíjak még sokkal magasabbak lesznek...!

Van a mobil internetezést szolgáló hálózatok fejlesztésének egy másik iránya is, mely a mai, országokat átfogó (WAN*) hálózatok mellett, helyi (LAN*) hálózatokon alapszik. Ez azt jelenti, hogy lehet egy intézményen vagy akár egy privát lakáson belül is egy drótnélküli hálózatot létrehozni. Ilyen rövid távon már ma lehetséges 1-2 MB/sec-es sávszélességü digitális rádióösszeköttetést felépíteni. Ez azt jelenti, hogy akár diófánk alatt a kertben is nézhetnénk filmeket (már akinek erre ott igénye van...) egy hordozható számítógépen. A helyi hálózatok terén több technológia áll versenyben egymással, egyik ilyen az u. n. "Bluetooth"*.

* A csillaggal jelzett rövidítések valamint a többi új kifejezés magyarázata megtalálható az Internet Értelmező Kisszótárban, ugyanezen a web-tanyán.

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra