"Bluetooth"-ról a kékfogú viking királyról, avagy egy vezetékmentes helyi hálózatról
Ha születik egy technika, mely könnyítést ígér az emberek napi életében és ráadásul az még megfizethető is, gyors elterjedése biztos. Így volt ez húszonöt évvel ezelőtt a TV-készülékek infravörös távirányítóival ugyanúgy mint a közelmúltban népszerűvé vált mobil telefonkészülékekkel.
Napjaink digitális adatfeldolgozó eszközei közismerten számtalan vezetékekkel, kábellel vannak összekötve. 1999-ben Ericson közzétett egy rádióösszeköttetésen alapuló szabványjavaslatot ilyen készülékek vezetékmentes kapcsolatára. A "kékfogú" víking királyról elnevezett szabvány egy vezetékmentes helyi hálózat (W-LAN) technikáját rögzíti. Az elképzelések szerint ez napi életünkből nem csak mozgó készülékek (végpontok) vezetékeit hivatott kiküszöbölni, hanem nem mozgó elemek között is tarthatja a kapcsolatot, így pl. asztali számítógépünk és egy más helységben felállított nyomtató vagy kamera között is. Szerepet kaphat párhuzamos, soros, és USB kábelek eltűntetésére, amennyiben minden szóbanforgó készülék rendelkezik egy megfelelő Bloetooth illesztőkártyával, és azon egy adó-vevő (transceiver) chippel. Mivel ez minden bekötendő készüléknél szükséges, a chipnek rendkívül olcsónak kell lenni. A ma még 15-20 dolláros chip árának legalább 5 dollár alá kell esni ahhoz, hogy azt a gyártók sorozatszerűen beépitsék a számítógépeinkhez csatolandó eszközökbe.Hullámhossz
A kistávú rádióösszeköttetésekre fenntartott 2,45 GHz-es frekvenciatartomány szabadon használható ipari, tudományos és egészségügyi célokra. A Bloetooth-on kívül ezt a hullámhossz-tartományt használják az IEEE 802.11b szabvány szerint működő vezetéknélküli helyi hálózatok is (W-LAN), de egy eltérő hullámhossz-osztásos módszerrel.
Interferenciák, zavaró kölcsönhatások fellépése egyik várható problémája a közös frekvenciahasználatnak. Bluetooth készülékeknél zavarás származhat továbbá mobiltelefonoktól, magnetronsütőktől sőt még bizonyos takaréklámpáktól is. Ezek fellépése természetesen a zavaró adók térerejétől függ.
Újszerű a Bloetooth-nál használt "szórt spektrumú frekvencialéptetés" (FHSS=Frequency Hopping Spread Spectrum) technikája, mely -az elvárások szerint- képes fenti zavaró hatásokat kivédeni.
Olyan kommunikációs rendszereknél, melynél több ipari szereplő részvétele várható fontos, hogy az annak alapját képező szabványt mindenki elfogadja és készülékeit aszerint képezze ki. Nagy viták és eltérő szabványok akkor születnek, ha a technika szerzői pénzt kérnek a licenc felhasználóitól. Eltérő szabványok keletkezése a gyakorlatban csak úgy kerülhető el, ha a szerzők a szabadalom felhasználási jogát ingyen bocsátják az ipar rendelkezésére. Ericson ezt tette. Már a szabványosítás folyamatába bevonták a várható nagy szereplőket: IBM, Intel, Nokia, Lucent, Microsoft.[Rossz példák a múltból pl. a video-rögzítők kezdetben eltérő szabványainak a története, napjainkban pedig a DVD rögzítők szabványai körüli végnélküli csatározások.
Microsoft 2001-ben kibocsátott Windows XP operációs rendszere a Bluetooth technológiát nem támogatja, de az ISO 802-11.b helyi hálózatok szabványát igen.]
Internet
Legígéretesebb vezetéknélküli alkalmazás, amire manapság minden számítógép felhasználó gondol az a mobil-internetkapcsolat. Kívánatos lehet az internethozzáférés egy mobil tenyérszámítógépről, noteszgépről, stb. Bluetooth technikával 10-100 méteres körzetben vezetékmentes internetkapcsolat építhető fel, amennyiben vagy egy mobiltelefonon keresztül (WAN-hálózat) vagy egy vezetékes otthoni (PSTN, ISDN vagy DSL) alapállomáson keresztül jelentkezünk be egy internetszolgáltató szerverére.
[Megjegyzés: Az első alkalmazás értelmét veszti amint harmadik generációs mobiltelefon hálózatok (UMTS WAN hálózatok) kerülnek bevezetésre és noteszgépünkbe kezdettől egy UMTS adóvevőt illesztünk be. Egylőre azonban az UMTS hálózatok igen költségesnek ígérkeznek, így ez ma még csak egy elméleti lehetőség...]
Az adatátviteli sebesség a Bluetooth-nál egy irányba, kistávon 720 kbps-ig fokozható (ellenkező irányba 56 kbps-ig) ami sokfajta jel átvitelére alkalmas, de arra, hogy a kerti diófa alatt noteszgépünkön filmet nézhessünk még mindig nem elegendő...
Meg kell említenünk, hogy egyidejűleg egyre több, az ISO-802.11b szabvány szerint működő vezetékmentes helyi hálózat is megjelenik. Hotel és turisztikai körzetek vendégeit lepik meg olykor kéziszámítógépek térítésmentes használatával. Főleg várakozó vendégek örülnek a vezetékmentes Internet-kapcsolat lehetőségének.
Egy másik alkalmazás a WinBook kisszámítógép, melybe adó-vevőt építenek nagyon mérsékelt áron, és mely 150 méteres körzetben (pl. egy üzem telephelyén) vezetékmentesen használható.
Az "mp3PRO"új, hatékony hangkódolásról
Digitalizált hangállományok terjedelmes volta általánosan ismert, különösen, ha pl. miőségi zeneállományok szükségleteire gondolunk. Vessük össze:
- - 1 óra GSM-hang (mono) = 5,85 MB;
- - 1 óra MP3-zene (stereo) = 45 MB;
- - 1 óra CD-zene (stereo) = 540 MB;
- - 1 óra MPEG-1 audio/video = 540 MB;
- - 1 óra MPEG-2 audio/video = 3240 MB;
Az állományméretek elsősorban tárolásnál és hálózati átvitelnél játszanak szerepet. Az, hogy mennyire tudjuk a hangot tömöríteni, a kódolás módjától függ. A gyakorlatban minden audiókódolás veszteséges, a kérdés csak az, hogy a hang elhagyott részei mennyire észrevehetően hiányoznak a lejátszásnál illetve, hogy mennyire tudjuk a hang minden fontos részét a kódolásba bevenni. Tudjuk, hogy hallószervünk bizonyos fajta eltéréseket nem vesz észre, mások viszont lényegesek.
2001 júniusában a német Frauenhofer Gesellschaft, a francia Thomson és az amerikai RCA/Coding Technologies bejelentettek egy módszert, melynél 64 kbps kódolással elérik azt, amit a CD-kódolásnál csak 128 kbps-es kódolással érhető el. A Coding Technologies az új "Spectral Band Replication" (SBR) módszere, a magas hangok kódolásáért felelős, míg az alacsonyabb frekvenciák a hagyományos mp3 szerint kerülnek kódolásra. A kettő együtt adja az mp3PRO kódolás tulajdonságait. Miután az SBR rész csak néhány kbps-t igényel, hagyományos mp3 felvételek lejátszhatók az mp3PRO lejátszókon. Ezek az SBR részt figyelmen kívül hagyják. Fordítva természetesen nem, azaz hagyományos mp3 lejátszókon nem hallhatók az új kódolás tulajdonságai.
A kódolás kiindulópontja itt is a WAV formátumú felvétel, melyből a kóder 64 kbps-es mp3PRO állományt készít.
Az RCA Demo mp3PRO kóder/lejátszó több címről letölthető, t.k. innen: