Az Arad-megyei Magyarpécskán született egy tiroli grófi család és egy dunántúli köznemesi család leszármazottjaként. Korán árvaságra jutott. Gyermek éveit Székesfehérvárott töltötte, ahol édesanyja és a cisztercita szerzetes iskola jóvoltából, gondos nevelésben részesült. A hívő, katolikus Klebelsberg élete végéig megőrizte a ciszterciekkel való kapcsolatát. Nyugati és főként német egyetemeken tanult tovább és hazaérkezve hivatalnokként tevékenykedett. Mint politikus később hivatalnok miniszternek nevezte magát. Meggyőződése volt ugyanis, hogy ez a réteg jelentős szerepet játszik a nemzet felemelkedésében és egyben a tradicíók megtartásában is.Rendkivül dinamikus és optimista beállitottságú ember volt. Politikai pályáját vallás-és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárként kezdte 1914 - 1917 -ig, 1921 - 22 között belügyminiszter volt és 1922 - 1931 -ig vallás - és közoktatásügyi miniszter lett.
Minisztersége alatt jelentős reformok születtek. Létrehozták a tanyasi iskolák hálózatát. Külön ügyelt a stílusra is, hogy magyaros népművészeti mintákat kapjon a falu népe.
Iskolaépítési programjának 5 éve alatt mintegy 5000 népiskola építését tűzte célul, megoldotta az Alföld tanyavilágának oktatását és ugyanakkor a fővárosi szegények alapfokú taníttatását is. Kollégiumokat alapított a szegény sorsúak számára, ösztöndíjakkal támogatta a tehetséges diákokat.Megreformálták a polgári iskolai és a leány- középiskolai oktatást is. Népfőiskolák létesültek és épültek fel. Nagy erőfeszítéseket tett a külföldi magyar művelödési központok létrehozásában, a bécsi, berlini és római Collegium Hungaricum-okért. Egyetemi és ösztöndíj politikája mellett a múzeumok megmentésére létrehozott Országos Magyar Gyüjtemény Egyetem ezt fémjelezte.
Ő készíttette el az első népzenei lemezt és felismerte a rádió szerepét a népművelés terjesztésében.
Folyton reformáló, újítani akaró ember volt, aki ugyanakkor a konzervatív értékek megőrzését is vállalta. A modernséget meg kívánta szűrni, de a kockázatos és veszélyes kisérleteket következetesen elutasította.
A fáradhatatlanul munkálkodó ember típusa volt, aki igyekezett mindent ellenőrizni is, ahol lehetett. Csapatszellemben kíváló munkatársakkal vette körül magát.
Erősen szorgalmazta az élő idegen nyelvek tanulását. Igy jött létre pl. a Sárospataki Angol Internátus.
Sok száz falusi sportpálya épült fel minisztersége alatt. Sokezer tantermet, pedagógus lakást építtetett. Nagy egyetemi és klinikai építkezési Szegeden, Pécsen és Debrecenben valamint a Magyar Tudományos Akadémia háborúból való kimentése, egyaránt bizonyítják elkötelezettségét a magyar nemzet szolgálatában.
Bár nem volt a tömegdemokrácia híve, de magát népbarát politikusnak vallotta és ezt várta el az értelmiségtől is, hogy önzetlenül és elkötelezetten szolgálja a népet. Öntudatos hazafi volt, aki tudta, hogy a politikában egyszerre kell rugalmasnak és kompromisszum képesnek lenni.A klasszicitás és a nagy dimenziók szférájában akart alkotni pl. a szegedi Dóm-tér, a Nemzeti Sportuszoda vagy akár a tihanyi Halbiológiai Intézet, de emellett a megfelelő háttér kiépítéséről is gondoskodott.
Az ópusztaszeri szabadtéri múzeumban megörökítést nyert a Klebelsberg Kunó szervezte jellegzetes tanyasi népiskolák egy korhű példája.
A képeinken látható népiskola osztálytermének szimbólumai a tábla mellett a feszület és a címer, az iskola épületéhez pedig szervesen hozzá tartozott a tanítónak épített lakás.
Gróf Bethlen István miniszterelnök erőteljes támogatását élvezve, sokat írt napilapokban, hogy minél szélesebb körben megismertesse elképzeléseit és szándékait. Egyaránt törekedett a kis és nagy nemzetek közötti barátságok kiépítésére.
A nagy racionalista ugyanakkor érzelmi ember is volt. Nem viselte el a méltánytalanságokat főleg, ha az gyermekeket ért. Német neve miatt sokan gúnyolták, de vágyott arra, hogy megértsék személyiségének mélyenható magyar hazafiságát.
Liberál konzervatívként hitt a tudás és az ismeret felemelő és nemesítő hatásában. Meg volt győződve arról, hogy egy európai műveltségű nép - a népek versenyében - képessé válik arra, hogy a trianoni igazságtalanságokat korrigálja.
Klebelsberg Kunó az önzetlen, alkotó, keresztény hazafi példaképe, akinek a magyar nemzet sokat köszönhet és akire mindenkor hálával emlékezhet.
2001 szeptember 21-én Budapesten a cisztercita rend Szent Imre temploma melletti téren felavatták gróf Klebelsberg Kunó, eredetileg Grantner Jenő által alkotott de a második világháború végén, majd az azt követő politikai indulat nyomán elpusztult és most Tóth Kálmán által újjáalakított szobrát.