Quo Vadis Informatica?  (23)


A Quo Vadis Informatica a negyedéves ÚMÉ Internet-kiadvány állandó rovata: VI. évf. 3. sz. 2001. szeptember

DVD-videorögzítők Hannoverben


Csatározások

Több mint három éve tartanak a csatározások az elektronikai cégek között az új, video-rögzítésre fejlesztett lemeztechnológiák szabványai körül. Egy cég nem akar a másiknak szabadalmi jogdíjat fizetni, ezért egyre több cég jön elő saját javaslattal. Mindez a termékek piaci bevezetését a szükségesnél sokkal későbbre halasztja.
Kezdetben alig volt a technológiák között különbség. Laboratóriumokban megállapították, hogy az eredeti CD adatsűrűségét meghaladva, új lézerekkel és rögzítőanyagokkal az adatsűrűség az eredeti 5-10-szeresére fokozható. Ezután alakultak az érdekcsoportok a TV-ipar, PC-ipar, hollywoodi filmgyártók, stb. szereplőiből és eltérő célok irányába folytatódott a rögzítők műszaki optmalizálása.
Kétségtelen, hogy nagy gazdasági érdekek is fűződnek ezekhez a termékekhez. Egyrészt, mert idővel egy óriási, mágnesszalagokra alapozott videóállományt készül ez az új technológia leváltani, másrészt, mert studióminőségben lehet ezekkel a készülékekkel filmeket rögzíteni és másolni. Utóbbi a filmgyártóknak okoz gondot, mert az eddig javasolt biztonsági kódolásokat szoftver-kalózoknak egymás után sikerült feltörni.
Egy további alkalmazásban a DVD-rögzítő a számítógépek mai CD-rom meghajtóit is képes lesz leváltani. Ehhez a feladathoz ugyan nem feltétlen egy a fentiekkel azonos termék szükséges. Utóbbitól ugyanis inkább a gép merevlemezéhez hasonló RAM tulajdonságokat várnak a számítógép felhasználók.

Műszaki adatok:

A DVD+RW rögzítők egy erős, szabályozható 650 nm-es lézert használnak (a CD esetében a hullámhossz 750nm). A lemezek úgy CLV (Constant Linear Velocity) mint CAV (Constant Angular Velocity) szerint foroghatnak. A videojel kódolása az MPEG-2 szabvány szerint történik, különböző minőségi fokozatokat téve lehetővé. Az európai PAL rendszer esetében:


A videojelhez tartozó hang -két csatornával- a Dolby digitális formátumban kerül kódolásra (47 khz-es mintavétel mellett, 16 bit/minta terjedelemben). A hang minősége összehasonlítható a DAT rögzítők hangminőségével.

A videojel ugyanazon lemezen, egymást követően, több eltérő minőségben is rögzíthető. A rögzítés megszakítható és bármikor más tartalommal folytatható.

Lemezek

A hagyományos (CD-) méretű lemezek aktív felvevőrétegei u.n. fázisváltó (phase change) technológián alapszanak. Ennek lényege, hogy a lézerhő hatására az aktív réteg amorf és polikristályos állag között változik. Eszerint változnak annak fényvisszaverő tulajdonságai is, ami a rögzített digitális jelek felismeréséhez szükséges.
Elvben a lemezek mindkét oldala használható, de ennek gyakorlati jelentőségét majd a hétköznapok fogjál eldönteni.


Tartalomjegyzék

Ellentétben a hagyományos analóg (VHS) videorögzítőkkel, a DVD+RW minden felvétel elején készít egy tartalomjegyzéket éspedig képekkel. A monitoron azután nem csak az első képet, de kívánság szerint megjelölt időpontokban, vagy pedig önműködően (pl. ötpercenkint) készít egy további képet a tartalomból, megkönnyítvén így a visszakeresést (ábra).

Árak

A 2001-es hannóveri CeBit kiállításon a Philips-HP csoport bemutatta első, sokoldalú DVD+RW termékét, mely a lemez egy oldalán, egyetlen rétegben 4,7 GB-t képes tárolni. Ez játékidöben kifejezve, képminőségtől függően 1, 2, 3 vagy 4 óra PAL rendszerű video rögzítésére elegendő.

A Hannoverben bemutatott készülékek a kisember számára ma még megfizethetetlen 4000.- DM-es árkategóriába esik, a lemezek pedig 40.- DM-be kerülnek darabonkint. Az árak csökkenése több okból várható. Egyrészt a készülék elemeinek sorozatgyártásnál szokásos messzemenő integrálása áresést fog eredményezni, másrészt ha a cégek meg akarják nyerni a szabadalmak versenyét, kényszerülni fognak előbb utóbb 'népszerű' árak bevezetésére.
Ugyanakkor a termék árának pl. a mainak egy tizedére történő csökkenése sem várható, mert ezáltal a cégek saját, meglévő VHS-felvevő piacukat tennék egyszerre tönkre. Így durva becslés szereint legalább három évre lesz még szükség míg a lemezes videorögzítők elérik a Nyugaton már "fogyasztóbarátnak" számító 1000.- DM -es árkategóriát. Tanintézetekben, film- és fotohobbisták körében természetesen hamarabb fognak ezek a gépek megjelenni.

A tömeggyártás/áresés szempontjából meghatározó lesz a lemezrögzítők első alkalmazási köre. A mágneses rögzítők bevezetésekor az a rendszer nyert (VHS), amelyikhez egyidejűleg már filmek is voltak kaphatók, és nem az a technológia, mely saját felvételnél a legjobb képminőséget adta (V-2000). A most bemutatott DVDRW-1000 máris kompatibilis a piacon kapható, előre rögzített filmeket tároló DVD-ROM lemezekkel. Így kezdettől biztosított a lemezen kiadott filmek nagy választéka. Ezekhez a világon már 150 millió DVD-ROM 'csak'- lejátszót adtak el.

Más DVD rendszerek

Fenti szabványnak -üzletpolitikai okokból- két vetélytársa is megjelent a piacon, a DVD-RW és a DVD-RAM.

DVD-RW (Pioneer, Sony): Ezt a formátumot a piacon lévő DVD lejátszók többnyire nem tudják olvasni, hanem csak a felvevőkhöz hasonló gépek. Kizárólag 'CLV' módozatot ismernek. Utóbbi hónapkban újabb változatai jelentek meg, ezek között vannak már DVD-ROM kompatibilisak is, pl. a DVD-R/RW. Ezek számos műszaki kompromisszumra kötelezték a fejlesztőket. Egyik lényeges eltérés pl. az elérhető képminőség jellemzőiből adódik.

DVD-RAM (Panasonic): Ez egy fizikai méreteiben eltérő rendszer, mert a lemez csak tokjával együtt használható (caddy). Inkább számítógépekbe való, RAM videoformátumban rögzít és teljesen inkompatibilis a DVD video-lejátszókkal.

Merevlemez videorögzítők?

Önmagában a műszaki lehetőség arra, hogy számítógépünk merevlemezére digitális videojeleket rögzítsünk ma már nem téma, a ma piacra kerülő gépeknél -megfelelő kiegészítések esetén- ez adott. A merevlemezek jelfeldolgozó sebessége MPEG-2 kódolású jelek valós idejű rögzítésére megfelelő. Ilyen kódert tartalmazó PC-betétkártyák szaküzletekben kaphatók.
Költségesebb szokott lenni a szakszerű video-szerkesztésnél használt ektronika és szoftver, de egyszerű TV-rögzítésre kevésre van szükség.

Határt szab ennek a rögzítésmódnak a merevlemezek véges kapacitása, de utóbbi rohamosan növekszik. Az örökösen elulméretezett merevlemezek megszűnnek, utólag akár 20 GB-s lemezek is illeszthetők ma már az újabb gépekbe, holnap pedig akár 100 GB-s merevlemezek is.

Az USA-ban megjelentek merevlemezekre alapozott TV-rögzítőeszközök (set-top-box), melyek előzetes programozás nyomán egész esti programokat képesek felvenni. A későn hazaérkező nézők időeltolódással megnézhetik az elmaradhatatlan baseball mérkőzéseket.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy jóminőségű MPEG-2 kódolású videofilm kb. 4 GB tárhelyet igényel hamar eldönthetjük, hogy hol vannak otthoni számítógépünk videorögzítő lehetőségeinek határai.
Archiválásra természetesen a merevlemezek túl költségesek, így előbb utóbb szükséges lesz a merevlemez felvevőket DVD rögzítőkkel kiegészíteni ha pl. játékfilmeket akarunk megőrizni. Akkor viszont visszaérkeztünk fenti DVD+RW termékünkhöz, melyhez előbb utóbb olcsó lemezek is lesznek kaphatók.

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra