"Csak addig maradhatunk fenn a népek tengerében, Amíg történelmi hivatásunkat teljesíteni akarjuk." Teleki Pál |
Gróf Teleki Pál (1879-1941)
A tudós, az államférfiú, a főcserkész élete és munkássága.
Neves, történelmi családból származott. A gyökerek egészen a Mátyás király édesanyját Szilágy Erzsébetet adó, ősi Garázda-nemzetséghez nyúlnak vissza. Nagyapja, Teleki József, a Tudományos Akadémia első elnöke és a könyvtár alapítója volt. Édesapja, Teleki Géza, történettudós és költő, szabadelvű párti képviselő, egy ideig Tisza Kálmán belügyminisztere volt. Egyik nagybátyja pedig, Teleki Sámuel, híres Afrika-kutató volt. A grófi címet, Teleki Mihálytól, erdélyi kancellártól l685 örökölte, de egyúttal kiváló politikai érzékét is.
1879. nov. 1-én született Budapesten. Gyermekéveit Szatmár megyében, családi birtokukon töltötte el. Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, jogi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Kedvtelésből földrajzi előadásokat is hallgatott. Egyetemi gyakornok lett Lóczy Lajos, a kiváló földrajztudós mellett.
1903-ban doktorált, 19o4-ben már Szatmár-megyében szolgabíró. Rá egy évre pedig országgyűlési tisztvislő.
Tudományos munkásságával eközben sem hagyott fel.
1905-12 között kartográfiai történeti kutatásokat végez. Első munkája "A Japán-szigetek kartográfiájának története", amellyel egycsapásra a földrajztudósok sorába került. A genfi nemzetközi földrajzi kongresszuson, a régi térképek tanulmányozásával foglalkozó bizottság, tagjává választotta. Néhány évre rá a párizsi földrajzi társaság nagydíjjal tüntette ki, majd 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia hívja meg tagjai sorába.
Közben sokat utazott. 1907-ben Szudánban járt, és beutazta egész Európát. Tudományos kutató munkát folytatott Párizs, London, Hága, Firenze, stb. nagy könytáraiban. 1912-ben tanulmányútra ment az USA-ba.
Az I. világháború idején előbb a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint parancsőrtiszt.
1917-ben a Hadigondozó Hivatal élére állítják. Az itt szerzett tapasztalatokat későbbi élete során áldásosan tudta kamatoztatni.
l919. nyarán kultusz majd külügyminiszterséget vállal, és ő lesz az elnöke a trianoni béke-előkészítő bizottságnak.
1920.júl.19.-1921.ápr.13-ig miniszterelnökként tevékenykedett.
1922. júniusában elvállalta - a Magyar Cserkészszövetség felkérésére - a legfőbb irányítást és főcserkész lett. Egy év után betegség miatt lemondott, de megmaradt mint tiszteletbeli főcserkész.
A cserkész mozgalom eszmei és gyakorlati rendszere rendkívül megmozgatta az immáron 42 éves férfiút. Ennek lélektani oka is volt, hiszen a trianoni békekötés, amely hazánk számára diktátumot jelentett és teljes megcsonkítást eredményezett, a legigazságtalanabb békekötés volt. Úgy vélte, hogy a megcsonkított ország jövőjét egy új embertípus élre állításával lehet biztosítani, s ezt a cserkészeszményben, az Isten, ember és a haza szolgálatában látta megvalósulni.
Módszeresen foglalkozott a cserkészettel s annak irodalmával. Részt vett a tábori életben, semmiféle kivételezést el nem fogadott, igazi cserkésszé vált, akinek az életében a cserkésztörvények jelentették a zsinórmértéket.
A magyar cserkészet minden jelentősebb megmozdulásában, külföldi képviseletében egyaránt résztvett.
1929-ben Angliában a cserkész világkonferencia az Arrowe parkban a cserkész Világiroda ill. Világbizottság tagjává választotta.
1933-ban a gödöllői Világjamboree parancsnoka.
1935-ben a lengyel cserkészek jubileumi nagytáborán vesz részt a mintegy 510 fős magyar cserkészcsapat élén, Spálában. Majd Svédországban öregcserkész-világtalákozón jelent meg a magyar öregcserkészek társaságában, Ingarő-szigetén.
Egyre több cserkészírása lát napvilágot, a Vezetők Lapjában és a Fiatal Magyarságban. Szavai nem csak buzdítólag hatnak, de maradandó értékeket közvetítenek.
Közben fáradhatatlanul folytatta tudományos munkásságát. A Közgazdaságtudományi Egyetem nyilvános tanáraként működött, mint gazdasági földrajzszakos tanár. Hallgatói számára " kristálytiszta " földrajzi vázlatokat készített, hogy megláttassa velük, miszerint " a földfelszínen minden jelenség összefügg egymással... minden táj és minden esemény egyéni és soha és sehol ugyanúgy meg nem ismétlődik."
Életének minden bizonnyal legnagyobb tudományos alkotása "A mérsékelt égövek mezőgazdasága "című térképes mű. Ebben 80 évre visszamenőleg térképre tették a mezőgazdasági fokozatokat a Thünen rendszert követve. Sajnos magyar kiadó nem vállakozott ennek kiadására költséges volta miatt, és azóta is kéziratban fekszik egy nemzetközileg is elismert nagy tudós több évtizedes munkája.
1936-ban a Columbia-egyetem diszdoktorává avatták, itthon a Közoktatási Tanács elnöke lesz.
1937-1938-ban a József Nádor Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.
1938-ban a Carnegie-alapítvány európai bizottságának tagja, és a finn földrajzi társaság tiszteletbeli tagjává választják.
l938-ban újra visszatér a politikába. Vallás és közoktatási miniszter lesz az Imrédy kormányban és újból országgyűlési képviselő a tokaji választókerületnek a megbízásából.
1938 októberében vezetőként résztvesz a komáromi csehszlovák- magyar határ kiigazító tárgyalásokon, és novemberben mint legfőbb szakértő az I. bécsi döntőbizottság tárgyalásain.
1939. febr.16- 1941. ápr. 3-ig másodízben lesz miniszterelnök és már ebben a minőségben irányítja márc. közepétől a Kárpátaljai terület rendezését. Itt érdemes megjegyezni, hogy még a trianoni béketárgyalások idején készült " Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján " térképe szolgált alapul a két bécsi döntésnek, amit 1920-ban figyelembe sem vettek.