Gróf Teleki Pál (1879-1941)

A tudós, az államférfiú, a főcserkész élete és munkássága.


Neves, történelmi családból származott. A gyökerek egészen a Mátyás király édesanyját Szilágy Erzsébetet adó, ősi Garázda-nemzetséghez nyúlnak vissza. Nagyapja, Teleki József, a Tudományos Akadémia első elnöke és a könyvtár alapítója volt. Édesapja, Teleki Géza, történettudós és költő, szabadelvű párti képviselő, egy ideig Tisza Kálmán belügyminisztere volt. Egyik nagybátyja pedig, Teleki Sámuel, híres Afrika-kutató volt. A grófi címet, Teleki Mihálytól, erdélyi kancellártól l685 örökölte, de egyúttal kiváló politikai érzékét is.

1879. nov. 1-én született Budapesten. Gyermekéveit Szatmár megyében, családi birtokukon töltötte el. Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, jogi diplomát a budapesti egyetemen szerzett. Kedvtelésből földrajzi előadásokat is hallgatott. Egyetemi gyakornok lett Lóczy Lajos, a kiváló földrajztudós mellett. 1903-ban doktorált, 19o4-ben már Szatmár-megyében szolgabíró. Rá egy évre pedig országgyűlési tisztvislő.

Tudományos munkásságával eközben sem hagyott fel. 1905-12 között kartográfiai történeti kutatásokat végez. Első munkája "A Japán-szigetek kartográfiájának története", amellyel egycsapásra a földrajztudósok sorába került. A genfi nemzetközi földrajzi kongresszuson, a régi térképek tanulmányozásával foglalkozó bizottság, tagjává választotta. Néhány évre rá a párizsi földrajzi társaság nagydíjjal tüntette ki, majd 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia hívja meg tagjai sorába.

Közben sokat utazott. 1907-ben Szudánban járt, és beutazta egész Európát. Tudományos kutató munkát folytatott Párizs, London, Hága, Firenze, stb. nagy könytáraiban. 1912-ben tanulmányútra ment az USA-ba.
Az I. világháború idején előbb a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint parancsőrtiszt.
1917-ben a Hadigondozó Hivatal élére állítják. Az itt szerzett tapasztalatokat későbbi élete során áldásosan tudta kamatoztatni.
l919. nyarán kultusz majd külügyminiszterséget vállal, és ő lesz az elnöke a trianoni béke-előkészítő bizottságnak.
1920.júl.19.-1921.ápr.13-ig miniszterelnökként tevékenykedett.
1922. júniusában elvállalta - a Magyar Cserkészszövetség felkérésére - a legfőbb irányítást és főcserkész lett. Egy év után betegség miatt lemondott, de megmaradt mint tiszteletbeli főcserkész.

A cserkész mozgalom eszmei és gyakorlati rendszere rendkívül megmozgatta az immáron 42 éves férfiút. Ennek lélektani oka is volt, hiszen a trianoni békekötés, amely hazánk számára diktátumot jelentett és teljes megcsonkítást eredményezett, a legigazságtalanabb békekötés volt. Úgy vélte, hogy a megcsonkított ország jövőjét egy új embertípus élre állításával lehet biztosítani, s ezt a cserkészeszményben, az Isten, ember és a haza szolgálatában látta megvalósulni.
Módszeresen foglalkozott a cserkészettel s annak irodalmával. Részt vett a tábori életben, semmiféle kivételezést el nem fogadott, igazi cserkésszé vált, akinek az életében a cserkésztörvények jelentették a zsinórmértéket.
A magyar cserkészet minden jelentősebb megmozdulásában, külföldi képviseletében egyaránt résztvett.
1929-ben Angliában a cserkész világkonferencia az Arrowe parkban a cserkész Világiroda ill. Világbizottság tagjává választotta.
1933-ban a gödöllői Világjamboree parancsnoka.
1935-ben a lengyel cserkészek jubileumi nagytáborán vesz részt a mintegy 510 fős magyar cserkészcsapat élén, Spálában. Majd Svédországban öregcserkész-világtalákozón jelent meg a magyar öregcserkészek társaságában, Ingarő-szigetén. Egyre több cserkészírása lát napvilágot, a Vezetők Lapjában és a Fiatal Magyarságban. Szavai nem csak buzdítólag hatnak, de maradandó értékeket közvetítenek. Közben fáradhatatlanul folytatta tudományos munkásságát. A Közgazdaságtudományi Egyetem nyilvános tanáraként működött, mint gazdasági földrajzszakos tanár. Hallgatói számára " kristálytiszta " földrajzi vázlatokat készített, hogy megláttassa velük, miszerint " a földfelszínen minden jelenség összefügg egymással... minden táj és minden esemény egyéni és soha és sehol ugyanúgy meg nem ismétlődik."
Életének minden bizonnyal legnagyobb tudományos alkotása "A mérsékelt égövek mezőgazdasága "című térképes mű. Ebben 80 évre visszamenőleg térképre tették a mezőgazdasági fokozatokat a Thünen rendszert követve. Sajnos magyar kiadó nem vállakozott ennek kiadására költséges volta miatt, és azóta is kéziratban fekszik egy nemzetközileg is elismert nagy tudós több évtizedes munkája.

1936-ban a Columbia-egyetem diszdoktorává avatták, itthon a Közoktatási Tanács elnöke lesz.
1937-1938-ban a József Nádor Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. 1938-ban a Carnegie-alapítvány európai bizottságának tagja, és a finn földrajzi társaság tiszteletbeli tagjává választják.
l938-ban újra visszatér a politikába. Vallás és közoktatási miniszter lesz az Imrédy kormányban és újból országgyűlési képviselő a tokaji választókerületnek a megbízásából. 1938 októberében vezetőként résztvesz a komáromi csehszlovák- magyar határ kiigazító tárgyalásokon, és novemberben mint legfőbb szakértő az I. bécsi döntőbizottság tárgyalásain.
1939. febr.16- 1941. ápr. 3-ig másodízben lesz miniszterelnök és már ebben a minőségben irányítja márc. közepétől a Kárpátaljai terület rendezését. Itt érdemes megjegyezni, hogy még a trianoni béketárgyalások idején készült " Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján " térképe szolgált alapul a két bécsi döntésnek, amit 1920-ban figyelembe sem vettek.

Teleki Pál volt a magyar reviziós törekvések legszakavatottabb képviselője. " A revizió nemcsak magyar kérdés, hanem egész Európa létkérdése! Nagy és általános európai revizióra van szükség, amelyben Magyarország is sorra kerül. "- vallotta." Európa rekonstrukciójában nekünk is áldozatokat kell hozni, és le fog kelleni mondani egy és másról, területekről is, amelyekről még önként soha le nem mondottunk. Ezt mondja nekünk politikai józanságunk, mint ősi politikai nemzeté. Európa békéjét, stabilitását, megerősödését akarjuk ezzel szolgálni.

Teleki Pál világosan látta, hogy a Duna-medence földrajzi egységének gazdasági és politikai szétdaraboltsága szabad tert nyújt mind a bolsevizmus mind a német hatalmi törekvések behatolására. Határozott véleménye volt, hogy az Osztrák- Magyar Monarchia szétrombolása nemcsak ostobaság volt, hanem " Európán elkövetett bűntény..."

A magyar társadalomszervezést a tradiciókhoz való ragaszkodás mellett a korszerűsítésben látta. Fontosnak ítélte meg a tudatos elitnevelést, mert szerinte ennek hiánya kedvez a diktatúráknak. Nem véletlen, hogy 1934-ben Cserkész Kaszinót alapított a cserkészvezetők és az öregcserkészek rendszeres találkozása céljából. Mintaszerűnek tartotta az angol elitnek a társadalomban betöltött nélkülözhetetlen szerepét. A Pesti Napló-nak 1934 Karácsonyán adott interjujában azt is mondotta: " sok német kérdezte már tőlem, mikor jön nálunk a nemzetiszocializmus. Azt feleltem, hogy ez nálunk felesleges."
Vallási téren szorgalmazta a keresztény felekezeteknek az együttműködését.Teleki Pál aki fáradhatatlan tevékenységű vezető egyéniség volt, ugyanakkor hallatlan erkölcsi felelősségtudattal is rendelkezett. Tragédiája az lett,hogy az események kényszerítő szorításába került, amikor is felismerte, hogy a revízió további erőltetése a németekhez való egyoldalú csatlakozáshoz fog vezetni. Ezt pedig mindenáron meg akarta akadályozni.

Amikor 194o. végén az ország a háromhatalmi egyezményhez csatlakozott (Németország, Olaszország, Japán) és röviddel utána megkötöttük Jugoszláviával az örökbarátsági szerződést, melyen keresztül a németek Jugoszláviát is meg akarták nyerni mint negyedik hatalmi tagot, ez a terv 1941. márc. 27-én meghiúsult. A csatlakozási jegyzőkönyvet aláíró belgrádi kormányt úgyanis egy németellenes katonai puccs elsöpörte. Német katonai támadás volt kilátásban és az út Magyarországon át vezetett. S itt volt a nagy dilemma, ellenállni, utat engedni vagy együttműködni?

Teleki célja az volt, hogy az ország semlegesen vészelje át a háborút. Nyomás nehezedett rá Berlinből és Londonból egyaránt. A kormány sem tudott egységes lenni. Keserűen tapasztalta azt is, hogy a visszacsatolt területeken egyes szolgabírói és törvényhatósági " kiskirályságok" balfogásai a nemzetiségekkel szemben nem az új helyzetben megkövetelt helyes magatartást tükrözték.
Hitler egyre fokozodó gazdasági és politikai igényei ellenszenvet váltottak ki belőle. A zsidókérdést ő egy zsidó állam létesítésében látta megoldani.

1941. márc. 3o-tól háromnapos cserkésztiszti lelkigyakorlaton vett részt. Ápr. 1-én este még Witz Bélánál meggyónt, hogy másnap a Bazilikában a cserkészekkel együtt áldozhasson. Ezen a napon Werth Henrik vezérkari főnök felhatalmazást kért öt hadosztály és a segédalakulatok mozgósítására. Teleki javasolja, hogy Magyarország ne csatlakozzék a német katonai akcióhoz. Még jegyzőkönyvbe véteti azt, hogy Magyarország mindenáron ki akar maradni a világháborús konfliktusból.
Másnap ápr. 2-án Teleki levelet ír Apor Gábor római követnek. A levél az íróasztalán maradt.
Délután megérkezett Hitler válasza, hogy a terveken már nem változtathatnak, minden irányból támadnak. A kormányzó magához kérette Telekit tanácsadóival együtt. Teleki határozottan ragaszkodott a hárompontos lehetőséghez. Este még bement a külügyminisztériumba. Bárdossy megmutatta Barcza londoni magyar követ táviratát. Abban egyértelműen az állt, hogyha a németek megtámadják Jugoszláviát, akkor Anglia Jugoszlávia szövetségese lesz . Ha pedig Magyarország átengedi területén a német csapatokat, akkor Anglia megszünteti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, és amennyiben Magyarország megtámadja Jugoszláviát, akkor Anglia hadat üzen az országnak. A háború végén pedig Magyarországot legyőzöttként kezeli az örökbarátsági szerződés megszegése miatt.

Este még felkereste gyógyíthatatlan beteg feleségét a szanatóriumban. Ott telefonon értesült róla, hogy a németek megkezdték átvonulásukat az ország területén. Hazament a Sándor-palotába, ahol állítólag újabb telefont kapott.
A halál l941. ápr. 3-án hajnali fél 3-kor következett be az orvosi látlelet szerint. Íróasztalán két borítékot találtak, az egyik Horthy Miklós kormányzónak szólt, a másik titkárának, Incze Péternek.

A kormányzónak írt búcsúlevél igy szólt:
" Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk- gyávaságból- a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert a mondvacsinált attrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen , de még a németek ellen sem! Hullarablók lettünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.
1941. ápr. 3. Teleki Pál "
A levél hátsó oldalán ez állt: " Főméltóságú Úr! Ha cselekedetem nem is sikerülne teljesen, és még élnék, ezennel lemondok.
1941. ápr. 3. Mély tisztelettel Teleki Pál "

A történelem feladata, hogy Teleki Pálnak igazságot szolgáltasson, megtisztítva emberi nagyságát az őt ért rágalmaktól, hamis beállításoktól.
Ezt példázza a napjainkban lezajló lélekemelő ünnepségek sora is.
Gödöllőn 2001. ápr. 12-én bronz szobrot avattak emlékére. A szobor talapzatán áll egyik mondása: " becsületünk előbbre való jólétünknél! "
A budapesti bazilikában 2001. aug. 15-én Nagyboldogasszony napján tartott Teleki Pál emlékmisét, Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök mutatta be.
A szentmise után került sor a Lengyel Köztársaság legmagasabb posztumusz kitüntetésének átadására, melyet a miniszterelnök unokaöccse Teleki Gábor vett át.
Politikusként az ő érdeme volt, hogy 1939 és 1945 között visszaállt a közös magyar- lengyel békehatár, amelyen át százezernél is több lengyel katonai és civil ( közöttük sok ezer zsidó ) menekülhetett át és talált otthonra hazánkban.
Csak remélni lehet, hogy a Budai Várban állítandó Teleki Pál szobor is mihamarabb megvalósul, és elfoglalja méltó helyét a magyar történelem nagyjainak panteonjában.



(Folytatjuk)

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra