Jelképpé váló Sinkovits-ház

Sinkovits Imréről nevezték el a kárpátaljai Beregszász cserkészotthonát,amelyet október 20-án Majnek Antal, a katolikus apostoli kormányzóság püspöke szentelt fel és Horkay László református püspök áldott meg. Az épület a beregszászi Cserkészliliom, a keresztény ifjúságért jótékonysági alapítvány tulajdona, köszönhetően különböző vállalkozásoknak, magyar és amerikai magánszemélyeknek, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a kecskeméti önkormányzatnak. A szombati házavatóra a kecskeméti polgármestert is meghívták, aki Zsupán József helyi polgármesterrel aláírta a testvérvárosi megállapodást.


- Nagyon boldogok vagyunk - mondta Papp Zsolt, a kecskeméti Szent Imre Katolikus Általános Iskolában működő Cserkészetért Alapítvány kuratóriumának tagja a házszentelés után. - Alig hiszem el, hogy végre elérkezett ez a pillanat. Bár nagyon nehéz volt, mégis hittünk benne, hogy siker koronázza munkánkat. A házvásárlás ötlete ugyanis több mint két éve merült fel bennünk Testvériskolai kapcsolatokat keresve utaztunk el Kárpátaljára néhány, a Szent Imre-iskolában tanító kollégával, és segíteni akartunk az árvíz sújtotta települések lakóin. Így ismerkedtünk meg a beregszászi cserkészekkel, s velük alakult ki az a szoros barátság, amely végül a testvérvárosi kapcsolatok újrafelvételét, s a cserkészotthon létrejöttét eredményezte. Tiszta, nyílt és őszinte szeretetet, a magyar nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodást tapasztaltunk Beregszászban a lehetetlen körülmények ellenére is. Az ottani emberek azonban nem kértek, nem panaszkodtak, inkább a figyelmet akarták felhívni arra, hogy a határokon túl is élnek magyarok, akik minden nehézség ellenére vállalják hovatartozásukat. Mi a magunk eszközeivel megpróbáltunk segíteni. Ezzel a közösségi házzal nem csak az ottani cserkészeknek teremtünk otthont.

A katolikus egyház továbbképzéseket, tanfolyamokat, konferenciákat, lelki gyakorlatokat rendezhet itt. Könyvtárat is szeretnénk majd berendezni. A ház helyet adhat felekezetre való tekintet nélkül is minden jó szándékú látogatónak, akár a Kecskemétről érkező vendégcsoportoknak, osztálykirándulóknak is. A ház fenntartását a beregszásziak alapítványa vállalta.

Milyen célkitűzésekkel alakult a "Cserkészliliom, a keresztény ifjúságért" Jótékonysági Alapítvány? - kérdeztük a házavató után Bárdos Istvánt, a Beregszászi 4. Számú Bendász István Cserkészcsapat parancsnokát, a Liliom-alapítvány elnökét. 1997 őszén vetődött fel az az elképzelés, hogy a fiatalság körében kifejtendő, nemzeti azonosságtudatot és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodást erősítő tevékenységet sokkal hatékonyabban és anyagi szempontból kiegyensúlyozottabban lehetne végezni, ha egy alapítványt hoznánk létre és működtetnénk. Első lépésben a cserkésztevékenység és egyházi közösségek működésének támogatását mint egyetlen célt jelöltük meg az alapítvány számára. A kezdeti lendület nyomán később újabb és újabb feladatok adódtak. Az alapítvány küldetése és hitvallása abban áll, hogy segítse nemzeti értékeink megőrzését és kiteljesítését. Ifjúsági táborokat szervezünk, ifjúsági házakat és központokat hozunk létre, célunk az egészségvédelem, egészséges életmód, testnevelés, tömegsportok és a turizmus népszerűsítése, tanfolyamok szervezése, más országok ifjúsági szervezeteivel, alapítványaival való kapcsolatfelvétel útján lehetőséget teremteni arra, hogy a magyarság nagy családjának a világ bármely részén élő tagjai eredményesebben, hatékonyabban és sikeresebben végezhessék kulturális értékmegőrző és értékteremtő munkálkodásukat. Ezzel természetesen szeretnénk elősegíteni a nemzet megmaradásának és öntudatra találásának folyamatát. Nagyon örülünk ennek a háznak. Itt helyet és programot tudunk biztosítani akár a határokon túlról érkezőknek is. A mi gyermekeink pedig végre láthatnak valami szépet is, hiszen a mi iskoláink többsége sajnos szét van verve. Magam is pedagógus vagyok, ledőlt falak, összefirkált, széteső padok, asztalok közt dolgozunk. Első nagyon jóleső élményem ezzel a házzal kapcsolatban az utca lakóinak megjegyzése volt. Ők csodálkozva kérdezték, mikor figyelték a ház rendbehozatalát,hogy kik ezek a gyerekek, akik örömmel dolgoznak, sőt munka közben énekelnek, jókedvűen beszélgetnek. A téglákat egyenként tisztogatták, s mindezt nem kényszerből, hanem jókedvvel. Valami tehát jó irányba mozdult meg Beregszászban, s ez a ház tulajdonképpen csak egy eszköz arra, hogy a lélek temploma épüljön ebben a városban.

- Kik segítenek ebben?

Papp Zsolt, Bárdos István és Barna György boldog kézfogása

- A város az utóbbi néhány hónapban nagyon sokat fejlődött lelki téren. Egy katolikus leánykollégium nyílt a közelmúltban, domonkos rendi nővérek érkeztek Magyarországról, új plébánosunk pedig jezsuita. Ezek az emberek megtaníthatnak bennünket az imádságos háttér biztosítására.
Enélkül a kőből épült ház sem lesz stabil.

- Nagyon nagy dolog, hogy van egy bázisunk - mondta Barna György, a Liliom-alapítvány ügyvezető igazgatója. - Papp Zsolt volt igazán az ötletadó, s akkor kezdtünk mi is bízni a sikerben, amikor jobban megismertük őt. Láttuk azt a fanatikus hitet, amivel azért dolgozott, hogy a kárpátaljai magyarság itthon maradását segítse. Később egyre többen kapcsolódtak be a munkába, s támogatták ennek a tervnek a valóra váltását.
Attól volt szép ez a csapatmunka, hogy a cserkészek egy ilyen nemes cél érdekében össze tudtak hozni különböző vallású, kultúrájú, sőt városi, megyei és országos szintű politikai vezetőket is.
Éreztük és most is érezzük az anyaország támogatását, ami nélkül sokkal szegényebbek lennénk. A mi számunkra nagyon fontosak ezek az emberi kapcsolatok, hiszen voltak pillanatok, amikor több sikertelen pályázat után, több eredménytelen hivatalos megkeresés és segítségkérés után úgy tűnt, feladjuk a reményt. Ám az utolsó pillanatban mindig történt valami, jött valahonnan támogatás, ami a hitünkben megerősített bennünket.

- A cserkészek összefogják és jó irányba terelik a fiatalokat, mert a felborult értékrendű világban, ahol megváltoztak az ideálok, talán a hit és a cserkészet az egyetlen támasz - mondta Gajdos István, aki a Beregszászi Járási Adminisztrációt képviselte az ünnepségen. Kovács Miklós parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte: ebben a házban, közösségben a gyerekek megtanulhatják - amit sajnos egyelőre az élet nem igazol -, hogy az adott szó legyen adott szó, a becsület legyen becsület.

Somogyi László konzul Sinkovits Imre emlékét méltatta. Kiemelte, hogy Sinkovits nemcsak a színművészek, de a pedagógusok és a cserkészek közt is az egyik legnagyobb volt, aki azt vallotta, hogy a cserkészet kitartóvá tesz mindenkit ahhoz a munkához, hogy jobbá tegyük a világot.

Dr. Szécsi Gábor kecskeméti polgármester is üdvözölte a házszentelőn megjelenteket.

- Ez az épület nem csak kő és tégla - mondta. - Jelképe egy életformának, egy világképnek, a hagyományokhoz való kötődésnek. Jelképe az értékek iránti elkötelezettségnek és az otthonteremtésnek is. Ezt az otthont kiapadhatatlan forrás táplálja: a közös nyelv, a közös kultúra, a közös hit.

Ünneplő cserkészek és vendégek beregszászi otthonavatáson

Beregszászban október 20-án felavatták a cserkészházat, de ezzel az ünnepséggel nem véget ért, hanem elkezdődött valami. Mindannyiunk kötelessége, hogy valóban olyan forrás, otthon legyen, amilyennek elképzeltük.

Kovács Judit, Kecskemét

---

Hazai körúton a nyugati magyar cserkészek

A hazai rendszerváltozás óta, amióta bátran lehet ismét magyar fiataloknak zöldnyakkendős cserkészinget viselni, mi sem kézenfekvőbb, minthogy 'haza'-hazalátogatnak a sokszor már nyugaton született, de magyarként nevelkedett cserkészfiatalok. Azok, akiknek már szüleik cserkészek voltak amikor pl. 1945-ben vagy 56-ban Nyugatra menekültek. Ma Nyugat-Európából és főleg pl Ausztriából hazalátogatni ma már nem számít különös történésnek, de amikor tengereken túlról érkezik egy csapat, azért mindenki az óhazában előveszi a magyaros vendégszeretetét.

Mellékelt képeink nyagaton nevelkedett magyar cserkész örsvezetők csapatát mutatja vezetőikkel és a vendéglátó egri cserkészekkel.



Egerbe látogatva természetesen ellátogattak a Székesegyház és a és a Líceum falai közé (képünk), de nem hagyták ki az egri várat, sőt a Gárdonyi Géza emlékházát sem, közel a várhoz (képünk).

Hála a korszerú kommunikációs eszközöknek, útjaikról naplószerűen számoltak be napról napra a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) levelező fórumán az Interneten. Így mindíg tudni lehetett az egész világon, hogy merre járnak az örsvezetők. A híradás nyelvezete is napról napra jobb magyarsággal készült. Ne feledjük, ezek a fiatalok sokezer kilométerre az anyaogszágtól születtek...

A Cserhát lankáin táboroztak az egri cserkészek


A Bujáki tábor "Medve" örsének kapujában...

A vendégek tortaversenyen minősíthették "cukrász különpróba" helyezettjeinek remekműveit...

Millenniumi Őregcserkésztalálkozó Székesfehérvárott

Az egykori kiscserkészek, akik ma édesapák sőt többjük már boldog nagyapák, azok sorakozója volt a VII. országos öregcserkésztalálkozón Székesfehérvárott 2001 augusztus 23 és 26 között. Hada Tibor, a MCSSZ IV. kerületének elnöke valamint dr Roszmusz András a MCSSZ elnöke üdvözlő szavai után olyan jó esett az egykori csapat- vagy talán még örsitagoknak is ismét találkozni ebben az évben ezen az emlékezetes történelmi helyen.



Ezek az öregcserkészek 50 esztendő után ismét felélesztették a parázsló cserkésztüzeket, melyek az elnyomás évei alatt csak külföldön loboghattak szabad lánggal, de hazai földön csak cserkészszívek mélyén. De hála Istennek a tűz nem aludt ki, ég megint!

Az emberebb emberre és magyarabb magyarra fúj ma is sorakozót a cserkészek kürtje. Itt és most, a Kárpátmedencében és szerte a magyvilágban. Hiszen még távoli országokból is érkeztek szép számmal erre az ünnepre őszhajú, de fiatalosan sorakozó öregcserkészek.
















A Magyar Posta erre az alkalomra különbélyeggel örvendeztette meg az árvalányhajas cserkészeket.

---

csapathonlapok címlistája
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra