Quo Vadis Informatica?  (27)



A Quo Vadis Informatica a negyedéves ÚMÉ Internet-kiadvány állandó rovata: VII. évf. 3. sz. 2002. szeptember

3G - 4G - 5G... senki többet?

Öt esztendővel ezelőtt, amikor az internet-használat első igazi lendületét kapta, minden hálózat-tulajdonos (telefontársaságok, kábeltársaságok) hirtelen elhatározással lázas fejlesztésekbe, befektetésekbe kezdtek. Egész országrészeket, városokat, falvakat 'túrtak fel' új (többnyire üvegszálas) vezetékek lefektetésére. Előfordult, hogy konkurens cégek egyidőben és ugyanabba az árokba fektették a kábeleiket, csakhogy gyorsan kész legyen a hálózat. Műszaki szakértőik pedig az eredetileg nem, vagy csak részben erre a célra lefektetett telefondrótok és TV-kábelek alkalmassá tételére (az adatátvitel sebességének fokozására) összpontosították figyelmüket.
Utóbbi fejlesztésekből születtek napjainkra a kábel-modemes internet valamint a hagyományos telefonhálózatok felgyorsított (A)DSL valamelyik változata.

Fenti műszaki megoldások Nyugat-Európa és Magyarország nagyvárosaiban napjainkra egyaránt megjelentek, egyelőre költségesek és legtöbbször nem érik el a beígért adatátviteli sebességet. A továbbiakban pedig csend lett. A kábeltulajdonosok várták az 'aranybánya' beindulását, a fogyasztók pedig a telefon- és a TV- kábel használati árának csökkenését. Egyik sem következett be abban ütemben mint várták, éspedig több okból.

Az első meglepetés az volt, hogy a médiumokat oly gyakran kritizáló 'fogyasztó' ezután is csak fogyasztó maradt, noha most személyes szerzője is lehetne az információnak. Az Interneten ő is kiadója lehetne pl. egy tartalmas, kedve szerinti 'képes krónikának', egyesületi lapnak vagy hobbiújságnak nagyon kevés pénzből! De ő megszokta a TV előtti passzív üldögélést, bal kezében egy pohár sörrel, a jobban pedig a nyomogató gombbal. Marad tehát az igénytelenség, vagy lustaság és főleg az, hogy ezek szerint a tömeg mégsem bánja, hogy neki mások mondják meg, hogy mi a fontos az életben, és, hogy mi az igaz. Örül annak, ha maga helyett profi hősei végzik el a piszkos munkát, idóljai lövöldöznek a futballpályán vagy Hollywoodban csak ne kelljen neki felállni a székből.

Az egyetlen "tartalom", mely személyes létrehozására átlagember -és főleg a fiatalok- hajlamosnak tűnnek, az a kötetlen, felelősségmentes csevegés.. Az Interneten korán beindult a "chat", az írásbeli csevegés. Néhány év alatt ez világméreteket öltött, fiatalok százezrei csatlakoztak az egyszerű, hétköznapi, ugyanakkor gyakran nemzetközi csevegőtáborokhoz.

Ugyanebből az igényből fakad és még nagyobb tömegeket látszik vonzani a csevegés másik elektronikus változata, a mobiltelefon. Nagy szerepet játszott ebben a technika kezelésének egyszerűsége. Az elterjedést alig akadályozta, hogy ez a szórakozás ma még aránytalanul költséges. Az egyébként gyakran takarékos fogyasztónak úgy tűnik a mobil-beszélgetés esetében semmi sem drága. Sőt számos fiatal felelőtlen adósságba veri magát mobil számlái miatt és születésnapjára is csak "mobil perceket" kér ajándékba.

Az, hogy pl. üzletembereknek, akik egy tárgyalásra sietvén autójukkal valahol elakadnak, onnan akár több helyre is telefonálni tudjanak, valóban rendkívül fontos lehet. De hogy Mancikának a Balaton közepéről is még sürgős mondanivalója van Zsuzsinak a parton az már csak a jux, felvágás és az éretlenség kategóriájába tartozik, melybe esetenkint beleesnek az egyébként tiszteletreméltó felnőttek is. Sőt sokszor még a kedves szülők maguk finanszírozzák gyermekeik effajta drága szórakozását, aminek csak az lehet a magyarázata, hogy örülnek, ha gyermekük legalább a trécselés alatt nem cigarettázik...

a jövő 'mobilja' e két termék
integrálásával készül
De a mobiltelefon-használatnak (Magyarországon ma már 6 millió van üzemben) van a teenager-divatot felülmúló vetülete is. Fejlettebb formái (WAP, i-Mode, stb.) kisérletek arra, hogy a mobiltelefonon web-oldalak is megjeleníthetők legyenek (legalább is részletekben). Ennek természetesen a kisméretű, de növekvő félben lévő LCD-kijelző hamar határokat szab, de térnyerése feltartózhatatlan a terjedő tenyérszámítógépek kommunikációs igényei miatt is. Itt két -ma önálló- elektronikus termék találkozása várható.
A moblitelefon és zsebszámítógép integrálása során születő termék ('zsebszerkentyű') ma még lényegesen magasabb árkategóriába esik mint a hagyományos fogyasztói elektronika. Az ilyen professzionális készülékek első felhasználói ismét az üzletemberek lesznek, akik azt napi rutininformációk lehívására illetve üzleti számitásaik és levelezésük gyors lebonyolítására használják. Az ő igényeik nyomán fognak később a tömegsorozatban gyártott, MMS üzenetküldők, tenyér-böngészők, stb. megjelenni. Gyors áresés akkor valószínű, ha a költséges alkatrészek más 'intelligens' termékeknél is szükségesek és tömeggyártásuk elkezdődött. Példa erre az önmagában csak nagyon bonyolúltan előállítható, színes LCD kijelző, melyet azonban pl. már videokamerákban is széles körben alkalmaznak és így a fogyasztói árkategóriába kerültek. Aki a mai digitális filmkamerák kártyanagyságú LCD kijelzőit ismeri tudja, hogy azok nagyon is élvezhető képeket mutatnak, a többi pedig elektronika és rádió-összeköttetések (azaz a 2G, 3G, stb.) kérdése.

Apple kommunikációs
tenyérszámítógépe
Amik ma még lassabban fejlődnek azok maguk a nagykapacitású mobil kommunikációs hálózatok, pl. a 3G kategóriába eső UMTS hálózatok. Ezek fizikai működőképességének bizonyítása előtt még sok fejlesztésre, szabványosításra és főleg befektetésekre lesz szükség egy olyan korban, amikor az árokba fektetett új, üvegszálas kábelek költségei még meg sem térültek.

Az, hogy a mobilszolgáltatók a mai 2. generációs adatátvitelről (GSM, GPRS) a 3. generációsra (UMTS) vagy akár 4. vagy 5. generációs technikára fognak váltani az biztos, csak annak üteme ismeretlen. Előre látható, hogy a kis, szöveges SMS üzenetek mellett sokkal fontosabbak a teljes terjedelmű szövegek. Ami pedig a csevegést illeti élethűbb az üzenet, ha a szöveghez azonnal fényképek is mellékelhetők. Az MMS (Multi Media Messaging) többmédiumos üzenetküldés lassan beindulú szolgátatása ezt célozza, igaz egyelőre csak 1-2 képes (30 KB-s) üzenetekben állapodtak meg a készülékgyártók. Később pedig zeneszámok és kisvideók is küldhetők lesznek a vezetéknélküli telefonon, nem beszélve a mobil internetezés lehetőségeiről. A vezeték nélküli alkalmatosságok népszerűsége a vezetékesekkel szemben egyszerű ergonómiai, tehát kezelhetőségi, használhatósági okokból mindig előnyben lesznek.

Ugyanakkor a vezetékes hálózatok tulajdonosai várják a nagy 'vezetékes robbanást'. Aggasztja őket a tömeges elvándorlás veszélye a vezetékesről a vezeték nélküli hálózatokra. Ha pedig ez gyorsan következik be, akkor nem lesz, aki megtéríti a néhány évvel ezelőtt az új kábelhálózatokba fektetett pénzeket. Ez az egyik oka annak, hogy a nagymúltú telekommunkációs társaságok az aranykorszak helyett mára a tönkremenés szélén vegetálnak...

Nokia zsebszámítógépe kommunikációs lehetöséggel


Régi törvény a technikában, hogy még a legigéretesebb új technológiák költségeinek is gyorsan kell megtérülniük, mert ha nem, könnyen behozza azokat egy még újabb technológia, mely valamilyen nem várt módon (pl. divaton keresztül) hirtelen népszerűségre tett szert.

Valamennyi fentemlített technológia az u.n. "WAN" nagykiterjedésű hálózatok csoportjába tartozik. Az UMTS (3G) bevezetése több európai országban küszöbön áll, a még gyorsabb "4G" technológián japán laboratóriumokban, a "5G" technológián finn laboratóriumokban dolgoznak. Utóbbiakról még azt sem lehet tudni, hogy mihez lesznek majd szükségesek, mire lesznak használhatók, mert pl. a nagy átviteli sebességet igénylő 'személyes videózást' lefedi az UMTS. A háromdimenziós tévézést meg a szükséges szemüveg miatt vezetékes kivitelezésben sem fogadta kegyeibe a nagyérdemű néző...

Mégis, párhuzamosan a fentiekkel, már ugrásra kész egy újabb -vezeték nélküli- vetélytárs. Úgy tűnik, hogy kihasználva a 60 GHz feletti rádiós hullámhosszakat, valamint az infravörös hullámtartományt, a helyi, kiskiterjedésű vezeték nélküli (W-LAN) hálózatok olcsó adatszórásra lesznek képesek. Mai változataik (pl. a "Wi-Fi") még az IEEE 802-11b szabvány szerint a 2,4 GHz-es frekvencia-tartományban működnek, de az itt rendelkezésre álló spektrum véges. A 60 GHz feletti rádiós frekvenciáknál azonban elméletileg elérhető, hogy a föld minden lakójának egyedi, saját, személyes, biztonságos(?) hullámhossza legyen!


vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra