Évfordulók (10)
100 éves a kolozsvári Mátyás szobor
Kolozsvár történelmi belvárosának díszterén áll -magyar vitézek csoportjának közepette- Mátyás király lovasszobra. Ez a Fadrusz János által 1902-ben készített remekmű nagyszerűen illeszkedik a mögötte álló, mintegy hét és félszázados gótikus Szent Mihály templom gyönyörű építményéhez. A 100 éves szobor Trianon óta számtalanszor volt politikai csaták célpontja. Kolozsvár szülöttjének emlékét román szélsőségesek szeretnék egyszer s mindenkorra eltávolítani. A magyarok ugyanakkor, szeretnék a szoborcsoportot a világörökség részévé tenni.
Kolozsvár a régi kincses város (románul "Cluj-Napoca"), 1918 óta Romániához tartozik. Ez a legősibb idők óta lakott vidék, Kolozs megye székhelyeként az erdélyi mezőség kapujában, a Kis-Szamos partján terül el. A település 1790-ben Erdély fővárosa lett. Okleveles megemlítése 1173-ból származik. A XII. század folyamán a magyarok mellé szászok is telepedtek a városba.
1270-ben V. István király városi kiváltságokkal látta el, és 1409-ben Zsigmond király kulcsos várossá tette (a népdal szerint: "A kapuja 9 záros...").
Itt született 1440-ban Hunyadi Mátyás, akinek Szilágyi Erzsébet volt az édesanyja, édesapja pedig Hunyadi János a híres törökverő hadvezér. Szülőháza ma jelentős kultúrtörténeti emlék.
Kolozsvár volt a színhely, amikor 1848-ban kimondták Erdély únióját az anyaországgal.
Itt található a híres Házsongárd-i temető, ahová a 16. századtól Erdély hírességeit, politikusait, művészeit, íróit temették.
1872-ben itt nyílt meg Magyarország második és Erdély első egyeteme, a Kolozsvári Tudományegyetem, amelynek tanári karát 120 jelöltből válogatták ki. 1952-ben erőszakkal beolvasztották a Babes-Bólyai egyetembe. 1989 óta egyre nő a magyar hallgatók száma ezen az egyetemen.
2001-ben indult be -szintén Kolozsvár székhellyel- a négy történelmi egyház közreműködésével létrehozott magyar Sapientia Tudományegyetem .
Kolozsvár történelmi óvárosrésze gazdag magyar műemlékekben. Itt van t. k. az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, amely a paleolitikum kortól mutatja be Erdély történetét 1918-ig.
A volt Petőfi Sándor utcában van az a szálloda, amelyben a nagy magyar költő és felesége Szendrey Júlia 1847 októberében megszálltak. De itt található a Mátyás alapította mai református templom előtt a Kolozsvári testvérek Szent György sárkányölő lovasszobrának a mása is (az eredeti Prágában van).
A városban két színház és két operaház működik, amelyek közül a régi patinás Nemzeti Színházat a románok foglalták el.
Itt működtek Janovics Jenő stúdiói a mozgókép hőskorában, amikor is egy évtized leforgása alatt 70 filmet készítettek el. Művészi, irodalmi, színházi élete a városnak mindig is pezsgő volt és maradt úgyszintén napjainkban. Magyar opera társulata messze földön híres, és repertoárjukban több művet tartanak, mint a magyarországi zenés színházak együttvéve!
Európa egyik legrégibb és legnagyobb botanikus kertje szintén Kolozsvárott található.
Kolozsvár magyarajkú lakossága a 2002-es népszámlálási adatok alapján (a 310 ezres összlélekszámnak) alig éri el a 20%-át. Ha ezt összevetjük a régebbi népszámlálási adatokkal, úgy bizony egyértelmű a román betelepülés és népesedés következtében előállott román túlsúly. 1956-ban 47,3%, 1966-ban 41,4%, 1977-ben 32,5% volt a magyarok számaránya.
Kolozsvár környékének magyar népművészeti gazdagsága a 19. században érte el tetőfokát, s kezdett Európa-szerte híressé válni. Ez a népi kultúra olyan hagyományokat őriz, amelyet védeni és megmenteni szükséges (Méra, Kalotaszeg, stb.).