Quo Vadis Informatica? (28)
A Quo Vadis Informatica a negyedéves ÚMÉ Internet-kiadvány állandó rovata: VII. évf. 4. sz. 2002. december
Felnőtté vált két hasznos számítógép-program
Netscape 7.1
Idősebb internetezők emlékeznek még a médium hőskorára, amikor, úgy 1995 táján, a tehetséges Marc Andriessen programozó Netscape elnevezésű grafikus böngészőprogramja napvilágot látott. Ez a szoftver akkor nagy mértékben segített a Világháló (World Wide Web) gyakorlati használatának talpraállásában. Mindenki ismerte a programot, mindenki kedvelte, mert nagyon jól használható és főleg mert ingyenes volt.
Azután jött Microsoft, a Windows operációs rendszer szerzője, és szintén ingyen adott egy böngészőprogramot a fizetős Windows mellé. Végül egymást érték fenti programok javított változatai. Az ezredfordulóra Microsoft Internet Explorer böngészője népszerűbb lett mint a Netscape, főleg a fejlesztésébe ölt pénzek és az óriási üzleti nyomás miatt.
A Netscape fejlesztői csoport egy idő után végül eladta az eredeti céget, ami által a böngészőprogram további fejlesztése az AOL-Time Warner cégcsoport kezébe került. A Netscape eredeti fejlesztői csak kis részben követték a váltást. Noha az AOL tulajdonos alatt is számos új Netscape-változat jelent meg, mégis napjainkig tartott, míg a Netscape 7.0 változatban végre egy új, valóban versenyképes, gyors program megjelenhetett, több lényeges újítással. A program ma is ingyenesen letölthető. A mai program hátterében kevésbé az AOL programozói állnak, mint inkább az önkéntes szoftverfejlesztők "Mozilla" csoportja. A böngésző gyorsabb lett, elődjei hibáinak nagy részét kijavították, funkcionalitását új elemekkel bövítették és néhány, az Explorer-ből ismert elemet is beépítettek.
Amik nekünk a program első használatnál feltűntek:
- a böngészőablak feltűnöen gyorsan jelenik meg
- a fölösleges ikonsorok eltűntetésével megnő a haszos munkaablak nagysága
- váltóablakos böngészés lehetséges
- egyetlen kattintással a teljes web-oldal lementhető, tehát a képekkel együtt (mint azt az
IE-böngészőben is ismeretes)
- egyszerűbb a váltás a magyar betűkre (ISO 8859-2)
A szoftver alapját a Mozilla-fejlesztők "gecko" nevű gyors motorja képezi. Ez a szabad forráskódú program lelkes programozók szabadidejében készült. Szakkörökben ismert és igen népszerű az erre alapozott új Monzilla 1.1 böngésző-változata. Elemeit megtaláljuk az új Netscape 7.1-ben.
Érezhető azonban, hogy az AOL-érdekeltségű Netscape 7.1 kíméletesebben bánik a reklámokkal mint a Monzilla. A Netscape 7.0 megjelenésekor pl. kihagyták abból a "pop-up" reklámablakok letiltásának lehetőségét, ami a Mozilla 1.1 egyik fontos újítása volt. A 2002 decemberében megjelent Netscape 7.1 azonban (közkívánatra) már tartalmazta ezt letiltást is.
A váltóablakakos böngészés (tabbed browsing) azt jelenti, hogy több weboldal hívható le egymás után és rejthető el egy-egy 'tab' ikon mögött. Kattintásra azután váltakozva és várakozás nélkül megjeleníthetők ugyanabban a főablakban.
A Netscape új levelezőprogramja is számos újítást tartalmaz. Főleg a 'csevegést' kedvelők fogják örömmel nyugtázni a kedvükért tett
AOL-Instant Messenger-ICQ újításokat. Kevésbé sikerültnek tartjuk, hogy lecserélték a levelek kicsinyített, egyetlen pillantással áttekinthető másolatát, mely nyomtatás elött nagyon hasznos volt. Az új módszer pontosabb, de nem áttekinthető. Az új levelező kezelését meg kell szokni...
Tartozékaival a teljes program 30 MB, míg az alapjául szolgáló Mozilla mindössze 10 MB! Aki az együtt érkező Java2, Winamp és RealOne Playert nem tölti le, az máris megtakarít 15 MB-t és a vele járó letöltési időt.
Lehet, hogy azoknak, akik a Netscape-sorozat minden tagját letöltötték (t.k. a Netscape 6.0-t is), a 7.0 megjelenése csak kis lépés előre. Akik viszont a 4.7 változatról váltanak a 7.0-ra, azok nagy könnyebbséggel találják magukat szemben.
[Itt jegyezzük meg, hogy a már említett Mozilla 1.1-en kívül időközben a norvég "Opera" böngésző is elérte a 7.0 béta tesztváltozatát. A program közismerten kis terjedelmű, Jáva2 nélkül csak 3 MB. Utóbbival együtt is még csak 15 MB.
Feltűnően sok időszerű funkciónak ad helyet, beleértve a kisméretű képernyőkre (PDA) tervezett oldalakat is.
Véleményünk szerint érdemes utóbbi sokoldalú böngészőt is kipróbálni. Egyedüli hátránya, hogy csak a "reklámos" változatban ingyenes, egyébként 29.- US dollárba kerül. http://www.opera.com/]
Windows MediaPlayer-9
Microsoft régen bejelentette, hogy tervezi a belépést az audio-video termékek világába, de ez eddig a cégnek csak kis mértékben sikerült. A "set-top box"-ok illetve az azokhoz tartozó "video hívásra" (és fizetésre!) csak korlátozott sikernek örvend, még a gyorsuló hálózatok korában is. Ez részben a költségekkel, részben az emberek audio-video élvezetének gyakorlatával függ össze. Ha ráadásul a kép és hang minősége is még elégtelen, akkor minden marad a régiben, azaz a médiumok kikristályosodott (rádió és TV) készülékeinél.
Az Egyesült Államokban -mint tudjuk- a televízió -a sok reklám miatt- egy 'alacsonyabb rendű' szórakozás mint Európában. De műszakilag is, az európai PAL szabvány lényegesen felülmúlja az amerikai NTSC-t. Most azonban jön a digitális korszak, a szélessávú csatornák, a DVD lemezek és nem utolsó sorban a teljesértékű saját video-kamera felvételek.
A digitális számítógép monitorján eddig alig, vagy csak nagyon körülményesen lehetett teljesértékű, mozgó videoképeket vetíteni. Most, a digitális videozás kezdetén, amikor egyrészt a monitorok képernyőinek mérete megnőtt másrészt a használt grafikus kártyák lényegesen többre képesek, tarthatatlan volt a videozáshoz tartozó szoftver lemaradása.
Ezen a helyzeten lendített egyet Microsoft a Windows Media Player program új változatával. Számítógépünkön tehát megfelelő hardver és szoftver esetén pl. teljesértékű AVI és MPEG-2 kódolású video vetíthető az európai PAL szabvány szerint.
Legjobb bizonyítéka ennek, ha a képminőség mérésére a régbevált televíziós tesztképeket használjuk (mellékelt ábra). A TV-képet a MediaPlayer-9 képes a 720x576 képpontos európai PAL TV-szabvány szerinti felbontásban, 25 kép/sec képfrekvenciával reprodukálni. Mint mondtuk, mindez természetesen megfelelő hardver, elsősorban a mikroporcesszor és grafikus kártya sebességének is a függvénye. Tetszőleges TV-műsor nézéshez természetesen a PC-nek egy külön 'TV-bemenet'-tel kell rendelkezni, melyhez az antennát csatlakoztatjuk.
Hogy hányan fognak végül számítógépen TV-t nézni, azt ma még nem lehet tudni. Biztos, hogy nem mindenki, aminek egyszerű ergonómiai, értsd kényelmi okai vannak. A TV-fogyasztók többsége ezután is székében hátradőlve, bal kezében pohár sörrel, jobb kezében a távirányítóval -és biztosan nem egy terjedelmes billentyűzettel- fogja estéit tölteni.
De a hordozható, síkkijelzős gépeknek bizonyos szerepük a TV-nézésben mindenképpen lesz a lemezen rögzített, vagy a hálózatról lehívható videoműsorok esetében. Mozgó, antenna-bemenetű tévézés a múltban a jel tökéletlensége miatt eddig mindig fiaskóban végződött. A tervezett új WAN és W-LAN hálózatok ebben változást hozhatnak.
A Windows MediaPlayer azonban a jövőben még egy másik okból is hasznos lehet. A fogyasztói árkategóriába eső digitális videokamerák ugyanis szintén elérték a TV-minőséget, sőt olykor túl is szárnyalják már azt. Noha nem mindenkinek a hobbyja, de a nyers video-filmeket a számítógépen házilag ellenőrizni, majd élvezhetővé szerkeszteni ezután is szükséges lesz. Ennél az alkalmazásnál is előnyös lehet a teljesértékű video pergetésének a lehetősége, az eddig korlátozott méretű és döcögő képsorok helyett.
Fenti fénykép egy digitális foto/video-kamerável készült egy PC-képernyőről. Ha fenti képről az interferenciák miatt nem is, de a képernyőt közvetlenül nézve ellenőrizhető a PAL TV-szabvány szerinti felbontás. [Itt jegyezzük meg, hogy állóképek esetében mai digitális kamerák a TV-szabványnál jóval nagyobb felbontású képeket képesek rögzíteni.]