Tudtad-e már...? (6)
Magyar feltalálók és eredményeik a nagyvilágban (2)
Tudtad-e, hogy a transzformátor feltalálója Déri Miksa gépészmérnök volt (Bács, 1854 - Merano, 1938)?
1882-től a Ganz Villamossági Gyár mérnökeként, majd 1923-ig igazgatójaként működött. Közösen Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal alkotta meg az első transzformátort, amely az elektromos áram nagy távolságra való juttatását és egyben elosztását tette lehetővé. Emellett megszerkesztette az ún. Déri-féle repulzációs motort, azaz a kompenzált egyenáramú gépet és a két keferendszerű egyfázisú kommutátoros motort.
Tudtad-e, hogy ki volt Csernák László? Ez a magyar születésű matematikus és fizikus 1740-ben Pápán született. Többféle európai egyetemen tanult, majd 1775-ben a hollandiai Deventerben telepedett le, és ott is élt 1816-ban bekövetkezett haláláig.
Munkásságának legfőbb műve az egész számok törzstényezős felbontását megadó táblázata lett. Ezt saját költségén adta ki és hazájának is megküldte. Jelentősége abban áll, hogy ez volt az első ilyen jellegű mű, amely egymillióig megadta ezen tényezőket. Emellett elektromosságtannal is foglalkozott.
Tudtad-e, hogy a motorok és az autók előállításában a magyar feltalálóknak döntő szerepük volt.
Csonka János gépészmérnök és feltatáló 1852. január 22-én született Szegeden, és 1939. október 27-én halt meg Budapesten. Több éves külföldi tanulmányait megszakítva 25 évesen, 1877-ben a Budapesti Műegyetem Gépipari Tanszékének műhelyfőnöke lett. 1879-ben elkészítette az első gázmotort, amelyben már szelepek működtek. 1882-ben szabadalmaztatta az ún. Csonka-féle gáz és petróleummotort. Az ő ötlete alapján készült el Bánki Dónáttal közösen első világraszóló alkotásuk, a karburátor (benzinporlasztó). Ezt 1893. február 11-én szabadalmaztatták.
Az ő nevéhez fűződik az első magyar motorkerékpár és motorcsónak, az első tűzoltó- és sínautómotor megalkotása is. Az 1800-as évek végén a Magyar Királyi Posta részére motortriciklit készített, amelyet később a saját készítésű postaautója váltotta fel. Neki köszönhetően Európában elsőként nálunk lett motorizálva a postai küldemények szállítása. Nevéhez kapcsolódik úgyszintén elsőként a motoroknál használt vezérelt szívó szelep alkalmazása. Bánkival közösen készítették el az első gőzkalapácsot, és a motorok automatikus gyújtásának kidolgozását is.
1905-ben tervezte meg az első magyar gyártmányú személygépkocsit. A sikeres próbaút idejétől 1905. május 31-től számítják a magyar autógyártás történetét. Autójavító műhelyéből fejlődött ki halála után a Csonka- féle gépgyár. Feltalálói képességének nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy utosó szabadalmát 84-éves korában jegyeztette be.
Tudtad-e, hogy Magyarországon a hosszú időn át alkalmazott vízturbina megszerkesztése Bánki Dónát nevéhez kapcsolódik?
A róla elnevezett Bánki-erőgép 85%-os hatásfokkal működött. Bánki Dónát gépészmérnök, feltaláló 1859-ben született Budapesten és ugyanott halt meg 1922-ben. A Budapesti Műegyetem tanára volt és 1911-től fogva a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.
Tudtad-e, hogy a világhírű első "T-Ford" kocsi tervezője egy magyar gépészmérnök volt, nevezetesen Galamb József?
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével került Budapestre, ahol az Állami Felső- Ipariskola hallgatója lett. Innen került a Magyar Automobil RT.-hoz, ahonnan ösztöndíjjal kijutott 1903-ban Németorszégba, t.k. Majna-Frankfurtba az Adler autógyárhoz. Amerikába egy autókiállítás kapcsán jutott el, ahol munkát vállalt a Cleveland-i Stearn's Automobile Company-nál, majd a Niles-i Harris Művekhez került. Itt készítette el első gépkocsiját, amely kis üzemanyag fogyasztású volt.
Henry Forddal 1905-ben találkozik, aki az ő tanácsára kis kocsik gyártására tért át. Galamb József, mint Ford munkatársa tervezte meg a "T" modellt, amellyel világhírnevet szerzett magának és egyben a gyártó cégnek is. A kezdeti sikereket jelentette az éves kb. tízezres példányszám eladása, ami akkor az autógyártás kezdetén igen nagy számnak volt mondható. Később, 1911-ben Galamb József elgondolása alapján beindult a szalagrendszer. 1917-ben már ennek köszönhetően egymilliót adtak el, és a 20-as években évi kétmillió gépkocsi gördült le a Ford gyár szalagjairól. A T-modellből mintegy 18 millió darabot adtak el, és ezt csak a kis Volkswagen, a "bogár" szárnyalta túl 21 milliós példányszámával.
1918-ban készítette el a Fordson- traktor terveit, majd forradalmasította a nehéz motorok gyártását is. Galamb Józsefet a világhír nem vakította el. Szülőföldjét nem felejtette el sohasem. Makón 100 ezer koronás ösztöndíj-alapot hozott létre, a tehetséges fiatalok támogatására.
1955-ben Detroitban halt meg. Emlékét büszkén őrizhetjük, remélve abban, hogy Detroit sem fogja őt elfelejteni...
Tudtad-e, hogy az első villamosmozdonyok feltalálója Kandó Kálmán gépészmérnök volt.
Pesten született 1869-ben és ugyanitt halt meg 1931-ben.
A Ganz- gyár tervezőjeként dolgozott előbb 1894-1905 között, majd 1917-1922 között a gyár műszaki igazgatójaként. Őt tekintjük a vasutak villamosításának első úttörőjének. Az első háromfázisú villamosvonat megépítése, a róla elnevezett 50 periódusú Kandó- féle fázisváltós rendszer az ő nevéhez fűződik. Ő tervezte meg a Budapest-Hegyeshalom közötti fő vasútvonal villamosítását. Külföldön, Olaszországban szintén az ő tervezése alapján készült el az első váltakozó áramú villamos vonat.
Tudtad-e, hogy a motoripar másik nagy magyar alakja Berényi Béla? Neve kevéssé közismert és szakmai körökben szürke eminenciánsként emlegetik. Pedig nevéhez nem kevesebb, mint 2500 szabadalom fűződik. 1939-től 1974-ig a távlati fejlesztési részleg vezetőjeként dolgozott a németországi Daimler-Benz-nél. Találmányaival, elgondolásaival döntően járult hozzá a Mercédes, s további termékeinek világhírnevéhez, felülmúlhatatlan minőségéhez.