Kertészkedés mérgek nélkül (1)


Málna a házikertben.... tavasztól őszig



Ebben a sorozatban kiskert-tulajdonosokhoz szólunk, akiknek csak néhány négyzetméter konyhakert, vagy esetenkint csak egy-egy napos balkon vagy világos lépcsőház áll rendelkezésükre kedvenc növényeik termesztésére, ugyanakkor természetszeretők és szívesen figyelnek egy-egy növény tulajdonságaira, igényeire. Ahol a növények megkapják a kellő figyelmet és ápolást, ott azok előbb-utóbb ízes terméssel hálálják azt meg gazdájuknak.
A fentiek értelmében többet lesz szó néhány sor konyhakerti vagy tenyészedényes ('cserepes') termesztésről mint nagyüzemi táblákról. A növény igényeinek megértése és az abból kifolyó hatékony ápolás különös hangsúlyt kap, sőt esetenkint egyéni kisérletekre is buzdítjuk a kertészkedőket.
A 'mérgek nélkül' megjegyzés arra vonatkozik, hogy a növényvédelmet teljesen vegyszer nélkül hajtjuk végbe.


Szapororítási eljárások

A télutó fagymentes napjait már használhatjuk a málna szaporítására. Ha ilyenkor gyökerestől kiemelünk egy málnavesszőt, gyakran látunk már azon új hajtáskezdeményeket -úgy a vessző tövében mint a gyökérzet távoli részein. Egy alvórügyes vesszőt fejlett gyökérzettel ilyenkor átültethetünk egy előkészített új telephelyre, vagy komposztos tenyészedénybe hajtatásra. Egy leválasztott vessző -megfelelő ápolás mellett- már az első évben bő termést hozhat, míg tőközeli hajtásaiból, sőt elágazó gyökérzetéből is, új termővesszőket nevel.


Szaporításról igazán akkor beszélhetünk, ha leválasztunk a gyökérzetről teljesen alvó, már fakadó, vagy már ki is hajtott gyökércsomót vessző nélkül. Legtöbbször még teljesen alvó állapotban felszedett gyökérfoszlányok is alkalmasak a szaporításra, csak ezek lassabban hajtanak ki.

Végül már kihajtott, arasznyi hosszúságú, gyökeres zöldhajtásokat is felszedhetünk még szaporításra.
Általános szabály, hogy a meglévő vesszőktől távolabbi új hajtások értékesebbek mint a régi vesszők tőhajtásai. A málna ugyanis 'kúszó' növény, régi hajtásközpontjai egy-két év alatt elhalnak, míg helyette a növény másutt bokrosodik. Egészséges málnavesszők a fejlődés évében 2-3 méter hosszúra is megnőhetnek, az azt követő termőévben pedig 20-30 rügyből is teremhetnek (képünk).

Talajigény
A málna eredetileg erdei növény, tisztások és erdei utak mentén, nedves altalaj esetén, olykor még félárnyékban is bőven terem. Napon érő bogyói természetesen zamatosabbak mint az árnyékban fejlődök. Aránylag kevés tápanyaggal beéri, hiszen az erdei töveket sem trágyázza senki. Saját vegetációjának lebomló anyagai elegendők ott a tápanyagutánpótlásra.
Ugyanakkor feltűnik, hogy az erdőben milyen kevés a károsítója, még mintha a madarak is tekintettel lennének a természettel egyensúlyban fejlődő növényre...

Házikerti körülmények között a szaporítványokat (vagy az átültetett vesszőket) félárnyékos helyen, laza, komposztos földbe vagy tenyészedénybe ültessük, melyet -ha lehetséges- legjobb egész évben nedves lombtakaróval takarni. Eleinte csak a kiszáradástól védjük a szaporítványokat, amint azonban azok beindultak, de legfőképpen a bogyófejlődés és vesszőnövekedés időszakában rendszeresen öntözzük az állományt.

A termés és az új vesszők fejlődése
A rügyfakadástól számított három hónap alatt érett termést szedünk a múlt évi vesszőkről. Ezen idő alatt azonos, vagy még hosszabb új vesszők is növekednek a következő évi termésre. Az új vesszők növekedését olykor késleltetni is szokták, amennyiben az első talajmenti új hajtásokat eltávolítják és csak a kb. egy hónappal később keletkezőket hagyják kifejlődni. Kellő tápanyagellátás mellett azok az őszre még így is megnőhetnek több mint 2 méteresre.

A virágzáskori beporzást a szabadföldön többnyire eredményesen elvégzi a napi széljárat. Fóliasátras hajtatásnál teljesen a poszméhekre vagyunk utalva, de azok szabadföldi szaporodása egybeesik a virágzási ciklussal.
Már kis szellőzőnyílásnál és még esőben is 'sorban állnak' a kis gyűjtögetők, annyira szeretik a málna nektárdús virágjait.
Eltérő időzítésű hajtatásnál betelepített poszméhcsaládok végzik ezt a munkát. Kis odafigyeléssel elérhetjük, hogy koratavasztól őszig legyen kertünkben a poszméhek által kedvelt virág, így valószínűvé tehetjük, hogy királynőik is kertünk talajába költözzenek téli álmukat aludni tavasszal pedig a közelben alapítsanak új fészket.


Fajták
Két-három fajtával házikerti körülmények között elérhetjük, hogy két hónapon keresztül tudjunk friss málnát szedni. Fűtetlen hajtatásnál fajtáinkat kétszertermőkkel kiegészítve elérhetjük, hogy szinte karácsonyig csipegethessünk pl. a Zeva tövek csúcsrügyeiről zamatos málnát.

Az elmúlt évtizekekben főleg angliai nemesítésekből (East Malling) sok értékes fajta került forgalomba. Hazánkban kedvelt a korán érő, nagyszemű, ízes Malling Exploit és a magyar nemesítésű későbben érő Fertődi Zamatos. Míg az előbbi puha húsa miatt szállításra kevésbé alkalmas és hosszú termővesszői a termésérés során könnyen letörnek, utóbbinak ezek a hibái nincsenek, de bogyói kisebbek.
E sorok szerzőjének jó tapasztalatai vannak a tüskétlen, korán érő, nagyszemű Glen Moy fajtával. Új hajtásainak csúcsán még a fejlődés évében hajlamos néhány késői termést is beérlelni (utolsó képünk).

A kimondottan hosszú málnaszezont eredményesebb kimondottan kétszertermő fajták bevonásával megoldani. Ilyenek pl. az Autumn Bliss, a Zeva és a Willamette. Utóbbit sötét színe esetleg ipari felhasználásra is alkalmassá teszi.
Tehát a nyárutóra, őszre is időzíthető bizonyos fajták termésérése, de kérdés, hogy érdemes-e a házikerti málnaérést akkorra időzíteni, amikor kertünkben több egyéb gyümölcs is érik: szilva, körte, alma, szőlő...

Növényvédelem

Fontos, hogy a telepítést vírusmentes szaporítóanyaggal kezdjük. Gomba betegségekkel a továbbiakban kevesebb gondunk lesz, de a málna rovarkártevői jeletős terméskiesést okozhatnak.
Szabadföldön, új ültetvényekben is előbb-utóbb felüti fejét a kis málnabogár, mely a virágokba petézik ami által a termés torz és kukacos lesz. Ezt még vegyszerrel is nehezen lehet kivédeni. Az egyik felelősségteljes biokertész-málnatermesztő kizárólag azért tért át teljesen az őszi málnára, mert annak virágzása a kis málnabogár életciklusán kívül esik.
Hidegházi hajtatásnál szintén nem támad ez a károsító vagy csak nagyon ritkán.
A bimbólikasztó, mezei poloska és még néhány ritkábban támadó rovart -házikerti körülmények között- napi kétszeri szemlézés során kézzel el lehet távolítani. A madarak ellen szabadföldön természetesen a messziről látható madárháló véd legjobban.

Hajtatás
Fűtetlen fóliasátorban hajtatással 3-4 hetes éréselőnyt lehet elérni a szabadföldi málnaéréssel szemben. A korai friss málna piaci értékénél ez sokat számít, akkor is, ha érése így a nyárelőn többnyire összeesik a főldieper érési idejével.
A hajtatás előnyei -a korábbi érés mellett- elsősorban a magasabb termésátlagban és a növényvédelem egyszerűsödésében rejlik. Nem csak, hogy a madarak nem dézsmálják ott az érő termést, de a rovarkártevők egy része és főleg a kis málnabogár ott nem pusztít.
A májusi fagyok idején fagymentesen kell tartani a növényházat, mert a málna virágja is megsínyli a hajnali fagyokat.
A hidegházban hajtatott málna beporzása nem probléma (ellentétben a korábban virágzó földieperrel), mert addigra már megjelennek a szabadföldi poszméhek, melyek a szellőzőkön keresztül hamar megtalálják a virágzó málnát.

A több szempontból előnyös tenyészedényes hajtatásról sorozatunk egy másik számában szólunk.

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra