Tudtad-e már...? (7)
Magyar tudósok és eredményeik a nagyvilágban (3)
Tudtad-e, hogy a számítógép atyja Neumann János volt? (Budapest 1903. Washington 1957.)
A XX. század egyik legkiválóbb magyar matematikusa, a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Budapesten és Zürichben végezte egyetemi tanulmányait. Berlinben és Hamburgban magántanárként működött. Vegyészmérnöki és matematikusi doktori címet szerzett.
Matematikai zseni volt, akit kortársai is csak szuperlatívuszokban méltattak.
1831-től a Princetoni (USA) egyetem tanára, 1932-ben jelenik meg "A kvantummechanika matematikai alapjai" című munkája, amely korszakalkotó jelentőségű volt. 1943-ban meghívják Los Alamosba, ahol titokban az atombomba kifejlesztésén dolgoztak (t.k. Teller Edével és Szilárd Leóval).
1945-ben megjelent szakdolgozatában (EDVAC), már a számítógépek első, legfontosabb dokumentumát írta meg, azaz a számítógép teljes logikai működését. De az ő nevéhez fűződik az adattárolás ötlete és a továbbfejlesztése is. Újabb kifejlesztésű számítógépének tárolója egy katódsugárcső lett, amely berendezést azóta is Neumann-gépként említenek. Gépében már alkalmazta a "Program módosítás programmal" elvét! Vagyis nem csupán hardver, hanem szoftver eljárásokat is, és mindezt 1946-ban!
1954-től az amerikai Atomenergia Bizottság tagja lett. Jelentős munkát végzett a játékautomaták elméleti kutatásásban és az atomenergia felhasználásának kérdésében.
Korai halála kettétörte e nagy elme munkásságát. Kortársai véleménye szerint két Nobel-díjat is átvehetett volna, ha nem távozik el ilyen hamar.
Mindez nem vonja le azt a tényt, hogy Neumann János a XX. század egyik legkiválóbb tudósa volt. Hírneve fémjelzi sok iskolánkat, tudományos intézetekét.
Tudtad-e, hogy az Einstein tanársegédjeként is működő Lánczos Kornél a kvantummechanika és a relativiás-elmélet egyik legnagyobb szaktudósa volt?
A Székesfehérváron 1893-ban született matematikus tudós, a ciszterciták gimnáziumában érettségizett. Az egyetem elvégzése után mindjárt tanársegédi állást kapott a Budapesti Műegyetem Kisérleti Fizikai Tanszékén. Doktori disszertációját "A maxwelli éter-elmélet függvénytani vonatkozásai" címmel felülbírálásra elküldte Einsteinnek és Max Plancknak. Einstein méltatása így hangzott: "...eredeti elméleti munka, amelynek alapján Önt megilleti a doktorátus." Ettől kezdődő barátságuk egy életre szólt.
1921-ben került Németországba, ahol először a freiburgi egyetem, majd a frankfurti Kisérleti Fizikai Intézetben dolgozott. A hullámrezgések törvényszerűségét integrál egyenletek alkalmazásával igazolta. Eredményeit a "Zeitschrift für Physik" című szaklapban tette közzé, elsőként a kor tudósai közül, akik szintén ezen a szakterületen dolgoztak. Pauli, a híres atomfizikus azonban "hibát fedezett fel" Lánczos megoldásában, és emiatt Schrödiger eredményeit fogadták el. Később ugyan kiderült, hogy Pauli tévedett, amit maga Schrödiger is elismert egy tudományos értekezlet alkalmával. A Nobel-díjat mégis Schrödiger kapta meg.
1929-ben Einstein mellett tanársegédként dolgozott. Az ötletekben gazdag Einstein problémáit nagy zsenialitással leleményesen oldotta meg. Abban is övé a világelsőség hogy "a newtoni axiómák nem alaptörvények, hanem a gravitációs tér sajátos tünetei."
1931-ben Amerikába ment, ahol előbb a Lafayette, majd a Pardue egyetemen adott elő relativitás-elméletet.
Írországban, Dublinban az Institute for Advanced Studies tudományos vezető munkatársa lett. Közben gyakrabban hazalátogatott Magyarországra. Itt is érte a halál 1974-ben, sírja a Farkasréti temetőben felkereshető.
Tudtad-e, hogy a matematikai zsenik sorába tartozott Kemény János György tudós is (Budapest 1926)?
Róla érdemes tudni, hogy 14 éves korában került ki szüleivel New Yorkba, és addig a pesti Berzsenyi Gimnáziumban tanult. Amikor beiratkozott a Princeton-i egyetemre, egyik kiválóan sikerült vizsgája után megkérdezte matematika professzora, hogy honnan származik. A válasz után a professzor felkiáltott: "Úristen, még egy magyar!" Az egyetemet három év alatt végezte el, majd 19 éves korában behívták katonának. Los Alamosban teljesítette katonai szolgálatát, ahol feladatként elektromos kalkulátorokkal végzett bonyolult számításokat. Főnöke, Richard Feynnmann volt, akit később Nobel-díjjal tüntettek ki.
Ebben a városban találkozott Szilárd Leóval, Neumann Jánossal, Teller Edével és Wigner Jenővel.
1947-ben leszerelt és visszakerült a Princetoni Egyetemre. 1948-ban Robert Oppenheimer figyelt fel rá és a tehetséges Kemény Jánost kinevezte tanársegédnek Albert Einstein mellé. 1949-ben doktori diplomát szerzett logikából. Fenti egyetemen dolgozott 1953-ig. Einstein ajánlatára a Dartmouth Kollégium matematika tanszékének vezetője lett a mindössze 27 éves fiatalmeber. Itt is lett igazgató 1970-ben.
1981-ben leköszönt igazgatói tisztségéről. Búcsúbeszédében egy igazi emberszerető tudós -máig sokat idézett mondatai-, így hangzottak: "...az emberiség békében élhet, az emberiség harmóniában élhet, hogy az emberiség tisztelheti minden egyes ember jogát és méltóságát. Használjátok tehetségeteket -ezt a bennetek meglévő nagy értéket- egy jobb világ megalkotására, egy elviselhetőbb világ megalkotására, amelyben mindnyájunknak hely jut. Egyetemünk fiai és leányai: az egész emberiség a testvéretek és ti testvéreitek őrzői vagytok!"