Ezerszázéves történelmünkből (33)


               Hunyadi János, a híres törökverő
                          

Folytatás az ÚMÉ 2003/IV. számából


Albert osztrák herceg (1437-1439)

Zigmond király utóda, Erzsébet leányának a férje Albert osztrák herceg lett. Ő volt az első Habsburg uralkodó a magyar történelemben. Uralkodásához nagy reményeket fűztek a magyar főurak. Tőle remélték a közeledő török veszély elhárítását.
A török már 1438-ban betört Erdélybe, és mintegy hetvenezer foglyot rabul ejtett. A rá következő esztendőben Szendrő vára ellen indult, amelynek védelmére a király is elindult magyar seregével, de mire a helyszínre értek volna, Szendrő várát feladta az őrség. Közben vérhas járvány ütötte fel a fejét és emiatt a sereget fel kellett oszlatni. Maga a király is áldozatául esett a járványnak, és 1439-ben 42 éves korában elhunyt.


Kettős királyválasztás

Az ország közvéleménye kétfelé oszlott a király halála után. Az özvegy királynénak két leánygyermeke volt, és férje halálakor már áldott állapotban lévén a király leendő gyermekére -bízván abban, hogy fiúgyermek lesz- hagyta Magyarországot, Csehországot és Ausztriát.

A megszületett László jogát támogatták a stájeroszági Cillei grófok, akik rokonai voltak a királynak. Zsigmond alatt nagy befolyásra tettek szert, mivel magas tisztségeket és jelentős adományokat kaptak. A főúri támogatók közé tartoztak a magyar Garaiak, Ujlakiak és a Kanizsaiak is.

Az ország főurainak másik csoportja viszont nem akarta egy csecsemő királyra ruházni a hatalmat, és ezért Ulászló lengyel királynak ajánlották fel a magyar koronát. Ennek a csoportnak az élén Hunyadi János, a szörényi bán állott. A lengyel szövetséget előnybe helyezték az Ausztria-i unióval szemben.

A terv szerint, Ulászló herceg, aki Nagy Lajos király leányának, Hedvignek a leszármazottja volt, feleségül veszi az özvegy királynét, aki azonban ennek ellenállott. Udvarhölgye segítségével kilopatta a Szent Koronát Visegrád várából, és a csecsemőt V. László néven megkoronáztatta (1440-1457).
Ulászlót pedig egy Szent István sírjából vett másik koronával szintén megkoronázták (1440-1444).
Ez a kettős királyválasztás elkerülhetetlenül belső polgárháborúhoz vezetett.


A kétfelé szakadt ország

Erzsébet királyné a magyar Szent Koronát III. Frigyesnél (fia gyámjánál) a Habsburg család fejénél helyezte el, és nála zálogosította el ékszereit is, hogy Ulászló ellen zsoldosokat gyűjtsön össze.
Giskra János cseh zsoldosvezérben meg is találta fő támaszát, akinek hatalmat adott az egész Felvidék felett. Bár a királyné 1443-ban meghalt, de hívei tovább folytatták a harcot Ulászlóval szemben.

Széchy Dénes esztergomi érsek maga is III. Frigyeshez fordult segítségért. Ez olyannyira felbátorította III. Frigyest, hogy Pozsonyban országgyűlést hivatott össze, és megüzente Ulászlónak, hogy távozzék az országból.


Hunyadi János színrelépése

Hunyadi János szerepét nem lehet kizárólag csak magyar szempontból megvilágítani. Őt a történelem Ura, a legkritikusabb időszakban állította a kereszténység védelmezőjeként Magyarország élére, annak hadvezérévé és kormányzójává.
Akkor, midőn a távolabbi országok mint Anglia, Franciaország, a Német-Római Császárság és Olaszország kis államocskái egymás ellen harcoltak, vagy a saját belső bajaikkal voltak elfoglalva, a balkáni kis államok pedig már a töröktől leigázva voltak, Magyarországra hárult az a hatalmas feladat, hogy megvédelmezze nem csak önmagát, hanem az egész európai kereszténységet.

Hunyadi János származása

Hunyadi János születésének pontos dátumát nem ismerjük. Zsigmond király trónralépésének idejére teszik, azaz 1387 körül. Édesapja magyar köznemes és udvari ember volt, aki Zsigmond királyt saját vitézeivel kísérte a csaták során. Szolgálatai jutalmaként kapta a királytól Hunyad várát. 1409-ben már egy megújított adomány-levélben szerepel Hunyadi János neve is. Ő volt Hunyadi Vojknak a legidősebb fia. A Hunyadi család eredete szerint így alakult: A nagyapa Hunyad- megyébe betelepült oláh kenéz volt, az apa már katolikussá lett magyar nemes és fia(i) magyar köznemesekként léptek a magyar történelem porondjára.

Hunyadi Vojknak három fia és két leánya volt. A leányok magyar nemes emberek feleségei lettek. A második fiú szintén vitéz lett és a törökök elleni csaták egyikében esett el. A harmadik fiú korán meghalt. A Hunyadi család nevét János tette halhatatlanná. Nem vitatható el, hogy Hunyadi Jánost több szomszédos nemzet is sajátjának tekintse. Így a románok, szerbek, horvátok, szlavónok de a macedónok is nemzeti hősként tisztelik Jankó, Jankula Szibinyánin és többféle név alatt. Alakját számos epikus műben éa dalban örökítették meg. [A "Szibinyánin" név tulajdonképpen "Nagyszebeni"-t jelent, holott alig tartózkodott ott].

Márton Áron gyulafehérvári püspök szavait idézve: "... számunkra mégis csak az a fontos, hogy ő Magyarország kormányzója volt, a kereszténység védelmezője és itt, ebben a székesegyházban nyugodtak hamvai addig, amíg nyugodhattak, de mostan csak az üres szarkofágja áll."

Hunyadi János hadjáratai

Hunyadi János fiatalon kezdte a katonáskodást. Először az Ujlaky családnál szolgát 1410-14 táján, majd a szerb Lazarevics despotánál szolgált 1415-1427-ig Erdélyben.
1428-tól udvari vitézként kísérte Zsigmond királyt több hadjáratába, így Olaszországba is, ahol hadvezetésbeli ismeretekkel gyarapodott. A török támadások visszaverésében már komoly szerep jutott neki és a király oldalán maradt egészen annak haláláig.

Ez időtájt ismerkedett meg a gazdag Szilágyi László leányával Erzsébettel, akit feleségül vett. Ennek folytán közeli rokonságba került számos magyar főnemesi családdal. Hírneve már ekkor nagy, vitézi tettei miatt és csak növekszik, amikor Albert király kinevezi szőrényi bánná 1439-ben, majd Ulászló király, akinek a legnagyobb híve volt Hunyadi, 1440-ben eredélyi vajdává és Nándorfehérvári bánná nevezte ki.

Első győzelme a török felett 1441-ben volt, amikor a szendrői pasa magyar területre betört csapatait egészen Szendrő váráig üldözte vissza.
1442-ben Mezid bég hatalmas török birodalmi sereggel betört Erdélybe, amelyet Hunyadi János és Lépes György erdélyi püspök kis sereggel támadt meg. Vereséget szenvedtek, maga a püspök is életét vesztette. Hunyadinak sikerült a török gyűrűjéből kimenekülni és új sereg élén a Nagyszebent ostromló törököt váratlanul megtámadta.


A nagyszebeni diadal

Hunyadi János neve ekkor már rettegett volt a török serege között és Mezid bég jutalmat ígért annak, aki őt megöli. Egy magyar vitéz, Kemény Simon saját életét áldozta fel ötszáz lovas vitézével együtt, amikor a csatavonal közepén elhelyezkedve a török támadás iszonyú erővel rájuk zúdult. A Hunyadival fegyvert, ruhát, lovat cserélt Kemény Simon és hős vitézei mindegyszálig a csatatéren maradtak. Hunyadi ekkor megkerülve a török hadat támadásba lendült, ami annyira megzavarta a törököket, hogy fejet vesztve menekültek. Maga Mezid is ott halt meg fiával a hacok színterén.

Hunyadi János ennek a győzelemnek az emlékére és a magyar vitézek önfeláldozó hősiességének a tiszteletére emeltette a marosszentimrei templomot, amelynek második utódja a mai csíksomlyói búcsújáróhely temploma lett.


A vaskapui diadal

Még ugyanezen évben (1442) a Vaskapunál támadt a török, de Hunyadi elébe menve, a török sereg zömét egy hegyszorosba zárta és így semmisítette meg.

Neve ezek után már Európa-szerte ismertté vált és benne látták a keresztény Európa megmentőjét.

Vajdahunyad vára napjainkban

Erdély egykori büszkesége a gyönyörű gótikus vár, amelynek tulajdonosai a magyar történelem neves alakjai voltak, közülük is a leghíresebb Hunyadi János, a kereszténység hős védelmezője.
A várat IV. Béla ajándékozta István fiának (eredete homályba vész), a Hunyadi család tette hírnevessé, de olyan főurak is mint Bethlen Gábor, a Rákócziak, Thökölyi Imre birtokolták.
Utána császári tulajdonba került, 1826-ban és 1854-ben tűz ütött ki benne nagy károkat okozván. A Bach korszakban 'bezirkerek' költöztek be, de az állag megóvására nem jutott pénz, csak ideiglenes deszkafedőt kapott. A vár mai állapota sem jobb, mióta román kézre jutott, ipartelepet helyeztek el a közelében és tovább pusztult.

(Folytatjuk)
vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra