Tudtad-e már...? (8)


Híres magyar utazók és felfedezők



Már-már klisészerűen hangzik az a megállapítás, hogy "a magyar utazó nép." Pedig ez tényeken alapszik, hiszen őseink génjeiben már benne volt a távoli országok megismerésének egészséges kiváncsisága. Igaz, eleink először keletről-nyugatra kalandoztak, de azután meg is fordult az irány, és például 1235-ben Juliánus barát és a néhány domonkos rendi barát útra kerekedett, hogy a 'Magna Hungária' földjéről kihozzák a magyarokat.

Tudtad-e, hogy Észak-Amerika felfedezésében egy magyar is részt vett? Már írtunk arról e sorozat 4. számában, hogy Észak-Amerika felfedezése a vikingek nevéhez fűződik még 1000-ben. Ebben egy magyar "utazónak" is része volt, akit a németek ugyan kisajátítottak maguknak, az illetőt "észak-germánnak" nevezvén.
Tyrkir magyar eredetére vonatkozóan megismételjük azokat az állításokat, amelyeket 1844-ben Samuel Laing Londonban kiadott angol fordításában lehet olvasni az 1215-ös Snorro Sturleson krónikájában a Heimskringla-ban.

"Tyrkir" kistermetű, lapos arcú éles szemű ember volt, jártas minden mesterségben...". A Tyrkir nevű ember a vikingek számára idegen nyelven beszélt, és amikor Izlandon járva felismerte a vadszőlőt, először olyan izgatottan beszélt -mégpedig a saját nyelvén-, hogy a többiek semmit sem értettek belőle. Majd lefordítva mondta: "... szőlőtőkéket és venyigéket találtam".

Leif Erikson a hajósok vezére, akinek nevelő apja volt a déli születésű Tyrkir, erről a felfedezésről nevezte el a földet "Vinlandnak" ("Szőlőországnak").

A Tyrkir név a Norsk Riksmalsorbok című szótár (Oslo, 1957) szerint török-tatár nyelvet beszélő embert jelent. S miután arab források a magyarokat "turkokként" emlegették, így az izlandi nyelvben a Tyrkir név a Turk megfelelője. Laing állapította meg először, hogy Tyrkir magyar volt!


Tudtad-e, , hogy Amerikában egy magyar ember honosította meg a szőlőt? Neve Haraszthy Ágoston. A Bács megyében született (Futak község, 1812) nemesi családból származó fiatal Haraszthy Ágoston jogot végzett a pesti egyetemen, majd aljegyzői állást vállalt Bács-megyében. A pozsonyi diétán megismerkedett Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal, és később emiatt üldözték őt a bécsi hatóságok.

1840-ben egyik rokonával indult el Észak-Amerikába. Vállakozásának mozgatója a személyes érdekődésen kívül az is volt, hogy kereskedelmi kapcsolatot létesítsen Magyarország és Amerika között. Útja során végül is Wisconsiban birtokot vásárolt, ahol "Széptáj" néven várost alapított. Felfigyelt a kaliforniai föld igen nagy vastagságú (2,5 méteres) dús humuszrétegére és elhatározta, hogy itt szőlőt fog telepíteni.
Visszatért és Kis Ázsiából, Perzsiából, Európa híres borvidékeiről, természetesen Tokaj-Hegyaljáról is felvásárolt több mint tízer szőlővesszőt (mintegy 100 fajtát képviselve) és ezzel tért vissza Amerikába.

Először San Diego, majd Sonoma környékén kezdte el a szőlőtelepítéseit, amelyek olyan sikeresek lettek, hogy később egész Kaliforniában elterjedtek. Emellett szakkönyvekben, és újságcikkekben népszerűsítette a szőlő- és bortermelést.

Kalandos életútja szomorú és korai véget ért. Panamai utazása során véletlenül egy folyóba esett, "..., ahol felfalták őt a kajmánok" (1869).

Kalifornia legelső kőből épült borászata. Építette: Haraszthy Ágoston 1857

1961. március 20-án a kaliforniai szenátus így emlékezett meg róla: "Ő a kaliforniai szőlőkultúra atyja, aki Kaliforniát az Egyesült Államok szőlőskertjévé varázsolta... Haraszthynak köszönhető, hogy napjainkban az USA összes borfogyasztásának 85%-át Kaliforniában termelik. Mindezekért az állam szenátusa felkéri polgárait, hogy csatlakozzanak ahhoz a tiszteletadáshoz, amelyet most maga is kinyilvánít Haraszthy Ágoston emléke iránt."

E nagy magyar utazónak és tudósnak nevét a kaliforniaiak szobor és emlékoszlop állításával örökítették meg.


vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra