Verecke és az Őrség között (5)
Csenger
Látogatóban a Szamosmenti kisvárosban
Trianon
A nagymúltú, Szamosmenti kisvárost a trianoni békediktátum elszakította természetes társadalmi környezetétől, az erdélyi Szatmárnémetitől és csak a közelmúlt évei helyezték vissza a települést a hazai érdeklődés látókörébe. A csendes kisváros népe példaértékú építkezésekbe és városszépítésbe fogott. Vitathatatlan, hogy a látványos eredmény egyik fontos tényezője, hogy Makovecz Imre híres magyar építészmester munkatársaival elvállalta, hogy közösen megtervezik és kivitelezik a település több közéleti épületét.
Csenger ma egyfajta kortárs építészeti skanzen. Új görögkatolikus templomától az iskolaépületéig és annak tornaterméig, a városházától az idősek otthonáig, egészségügyi intézetétől szállodájának étterméig, mind a Makovecz-csapat a magyar organikus építészet jólsikerült
egyedeit dokumentálja.
Új görögkatolikus templom
A településnek ma három temploma van. A régi, kisebb, 400 katolikus hívőt számláló róma katolikus templom mellett épült a 2000-ben befejezett, kb. 600 hívőt számláló görögkatolikus közösség organikus stílusban épített temploma (képünk). A részben egy domb belsejébe nyúló épület az építők elképzelése szerint 'összeköti az eget és a földet'.
A belül barátságos, meglepően világos templomban a tág tér ellenére a tekintet az oltárra összpontosítja az emberek figyelmét, ami kétségtelenül a legfontosabb szakrális hely is minden katolikus templomban.
A templom csarnoka annyira világos, hogy örökzöld növények is helyet kaphattak abban.
Kívülről a templom teljesen illik a többi Makovecz stílusban épített középülethez, lásd alábbi képeinken.
Református templom
De ősi emlékei is vannak a településnek, hiszen a református templom a XIII századból való és műemlék értékü. A koragótikus épület eredetileg -mint sok más esetben- katolikus templomnak épült. 1322-ben Szzécsi András erdélyi püspök adott rá (egy fatemplomra) engedélyt, mely végül kőböl épült meg.
A arányos építkezés szerint készült éspedig egyidőben készült a szentély, hajó, és a torony, és a falu akkori közösségének létszámához viszonyítva szinte túlméretezettnek volt mondható.
Csenger lakói a reformáció idején valamennyien a kálvinista hitre tértek át és 4500 fővel ma is ők képezik a legnagyobb egyházi közösséget. A temlomban a reformáció után zsinati gyűlések is zajlottak.
A sokáig sértetlen templomot 1707-ben tűzvész rongálta meg, a fatorony leégett, a harangok leestek, a
1713-ban a templomot részben kibővítették. A kazettás mennyezet 1745-ben készült.
Középületek
Nem kell sokáig tűnődni azon, hogy kinek az alkotásai a városháza (balról) valamint az iskola épülete (alább).
A gyakorta fatörzsre és annak felfelő törő ágaira emlékeztető tartókkal, nem egyszer fatoronnyal kiegészített építmények váratlan vonulatai jellemzők a mester egyedülálló stílusára.
Talán nincsenek is tudatában az iskola növendékei, milyen egyedülálló épületben tanulhatnak és - mint korukban szokás - csak számtanpéldáikon gondolkoznak.
Esetleg amikor tágas tetőszerkezettel összekötött új tornatermükben kosárlabdázhatnak veszi egyik vagy másik észre, hogy ez a tér azért valahogy mégis csak más...
Hagyományok
De a kisváros magyar hagyományait más látnivalóiban is őrzi. Az idősek otthona előtt áll az első világháborúban elesettek hősi emlékműve, koszorúkat érdemel a Petőfi szobor és
újekeltű egy kis parkosított sétány köxepén, egy dombon álló Szent István lovasszobor.
Erdélyi, tesvérvárosi kapcsolataikra emlékeztet a 2002-ben az erdélyi Kovászna megye által ajándékozott, iskola közelében felállított székelykapu.
Csenger a mai Magyarország legkeletibb városa. Nem fekszik a nagy túristautak mentén, de Nyíregyházáról a határon túl fekvő Szatmárnémeti felé vezető úton autóval könnyen elérhető. Nem csak a műemléket, de a kortárs magyar építészetet egyhelyben megtekinteni vágyóknak is nagyon ajánljuk.