A Feszti Körkép bemutatásának 110. évfordulója
1894. május 13.
A XIX. század grandiózus divatja a képzőművészetben teremtette meg azt a több mint 100 panoráma festményt, melyek Európa minden jelentősebb városában otthonra találtak és bejárták még az Újvilágot is.
Jóllehet, ezek közül alig maradt meg néhány alkotás, de a magyar művész nevével fémjelzett körkép megmenekült a teljes pusztulástól, és 50 év után újjávarázsolódván ejti rabul látogatóit Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban.
Feszty Árpád rövid életrajza
A mester arcképe
1856 karácsonyán született Ógyallán (Csallóköz) egy 14 gyermekes család egyik tagjaként. Feszty Árpád művészetek iránti vonzalma korán kifejlődött. A magánúton elvégzett középiskola után a müncheni akadémián tanult festészetet. Bohém, temperamentumos természete nem tudta megszokni a rendet. Irodalmi szalont hozott létre, amelyben a kor szellemi nagyságai találkozhattak. Jászai Marival, a híres magyar dívával, hosszantartó szerelmi kapcsolatát megszakítva feleségül vette Jókai Mór nevelt leányát Rózát, aki szintén Münchenben járt a festőakadémiára.
Feszty Árpád gazdag életpályájának egyaránt fontos elemei voltak kiállított művei, írásai és közéleti szereplése. Festményei, melyek életképek, tájképek és freskók voltak nagy elismerést váltottak ki még kritikusainak zömében is. Halhatatlanná nevét mégis legmonumentálisabb alkotása: "A MAGYAROK BEJÖVETELE" című körkép tette.
A körkép születése
A körkép ihletését a párizsi napoleoni csatát ábrázoló panorámakép adta meg. Ez annyira megragadta a művész képzeletét, hogy útjáról hazatérve már a téma is megszületett a fejében, a bibliai özönvíz legendájának vászonra való megálmodásával. Tervét különösen apósa Jókai Mór támogatta, aki rábeszélte vejét egy magyar, jeles történelmi esemény megörökítésére. Ez annál inkább aktuális volt, mert az ország a honfoglalás millenniumára készült. Így lett a körkép témája: "A magyarok bejövetele".
A körkép eredeti bemutatócsarnoka a Városligetben
Feszty Árpád hamar belátta, hogy ehhez a témához könnyebben kaphat támogatást az államtól és a fővárostól. Bátyjával, Feszty Gyula építésszel létre hozták "A Magyar Körkép Társaságot".
Az első vázlatos tervet 1891. júliusában mutatta be Feszty Árpád a fővárosi tanácsnak. 1891. december 29-én már megszületett a szerződés a Feszty fivérek és a Főváros Tanácsa között, miszerint: "Budapest főváros közönsége egy nagyobb szabású panoráma (körkép) felállítása céljára, ezennel bérbe adja... a Városligetben az Andrássy út végétől balra, a Bimbó út és az Állatkert út között fekvő 633,6 négyszögöl kiterjedésű területet. 1892. január elsejétől 1923. deczember hó végéig terjedő 32 évi bérleti időtartamra."
Feszty igen gondos utánajárással, tájékozódással és helyszíni szemlékkel kezdte meg nagyszabású munkáját. Segítőtársai lettek Mednyányszky László, Újvári Ignác és Spányi Béla neves festőművészek. Közösen utaztak a helyszínekre a Vereckei szoros és Munkács környékére. Feszty Árpád különösen ügyelt a korhű bemutatásra, ezért tanulmányozta a korabeli viseletet, összegyűjtötte a fellelhető tárgyakat, stb. Az épület megtervezését és kivitelezésének felügyeletét Gráf Lajos építész végezte.
1893. januárjában már a Belgiumból hozatott vásznat szerelték fel a körépület falára. A festők vasúti síneken gördülő, többemeletes állványokon dolgoztak. A körkép összes jelenetéhez több mint 2000 emberalakot kellett megfesteni!
Először az égbolt megfestése készült el, majd Árpád, a fővezér alakja és a vezérek csoportja.
A tájképeket Mednyányszky, Újvári és Spányi festették, a csoportjeleneteket Vágó Pál és Papp Henrik. Később újabb munkatársak kapcsolódtak be, mivel az előzőek közül négyen saját rendelések miatt kiváltak. A megfeszített munkában még Feszty Árpád felesége is részt vett. Ő festette a sebesült és halott harcosokat. A határidőt nem tudták betartani (1893. augusztus 20), pedig éjt nappallá téve dolgoztak.
A befejezésre 1894 tavaszán került sor. Maga Feszty Árpád végezte el az utolsó javításokat és saját zsebből fizette ki a vállalkozás tízezer forintnyi veszteségét.
A műalkotás bemutatása
Árpád és vezérei: "A magyarok bejövetele" körkép legjellemzőbb jelenete
1894. május 13-án érkezett el a nagy nap. A körkép óriási sikert aratott, mind belföldön, mind külföldön. Dankó Pista zeneszerző külön indulót szerzett "A magyarok bejövetele" címmel. A királyi család és maga Ferenc József is meglátogatta a kiállított körképet.
A budapesti "Millenniumi Kiállítás" legfőbb látványossága lett. Londonba is kikerült az International Universal Exhibition-ra, ahol szintén szép sikert aratott.
A körkép sorsa
1909-ben hozták vissza a körképet Budapestre. Új helyet kapott a Városligetben, egy állítólag ideiglenesen felépített faszerkezetű épületben. A főváros ugyanis felmondta szerződését a Feszty fivérekkel és a Szépművészeti Múzeum felépítésére adták ki az engedélyt ugyanazon helyre.
Az ideiglenesnek szánt épület nem volt igazán alkalmas a körkép állagának megőrzésére. Többször beázott, por piszok lepte el, és így javítani, restaurálni kellett, amit Feszty Masa és Pállya Celesztin végeztek el.
Igy a többszöri bezárás és a látogatottság csökkenése következtében a vállalkozás veszteségessé vált. Feszty István, a festő unokaöccse szerette volna, ha a körképet az állam megvásárolja és méltó helyen felállítja. Az adósságok növekedése miatt még árverést is kiírtak. Végül erre a szégyenre mégsem került sor, mert Feszty Istvánnak sikerült tartozását rendeznie.
1941-ben ismét felajánlotta a fővárosnak a körképet húszezer pengőért, úgyhogy az összeg kétharmadát tíz évi részletben is ki lehessen fizetni. A főpolgármester azonban a város nehéz anyagi helyzetére utalva nem nyújtott segítséget, de a kultuszminisztérium sem.
A körkép további pusztulása majd újjászületése
A háború alatt bombatámadás következtében az épület megrongálódott és a körkép-vászonnak csaknem fele megsemmisült. A fahengerekre tekert felszabdalt vásznat végül is 1964-ben a tulajdonosok a Nemzeti Galériának hivatalosan odaajándékozták.
A körkép mai bemutatóépülete az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban
1970-ben a megalakult Nemzeti Történeti Emlékbizottság tagjai közül Lászó Gyula javasolta a körkép restaurálását és annak méltó elhelyezését az Ópuszaszeren létesítendő Nemzeti Történeti Emlékparkban.
1975-ben a körkép maradványait tartalmazó fahengereket Szegedre szállították. Kisterenyei Ervin restaurátort bízták meg a kép helyreállításával. Miután a körkép befogadására szolgáló épület még nem készült el, így 1979-ben a képet ismét hengerekre téve elraktározták.
1990-1995 között lengyel restaurátorok segítségével sikerült helyreállítani a körképet egészen az Ópusztaszeri Emlékpark rotundájában. Ott alkalom nyílt az egyes jelenetek élményszerű megvilágítására valamint a hangkíséretre is.
1995. július 14-én megtörtént az újraavatás. A siker azóta is töretlen. Eddig összességében három millió ember tekintette meg a Feszty Árpád nevével fémjelzett remekművet.
Aki egyszer is látta ezt a lenyügöző alkotást, biztosan másként fogja értékelni magyarságát és büszke lesz ezen nemzeti kultúrális örökségünkre, amely nem szakítható ki soha Európa történelméből sem.
A Millecentenárium alkalmából a Magyar Posta a körképről emlékbélyeget adott ki (lásd t.k. A Millecentenárium enlékbélyegei c. korábbi kiadványunkban).
A 110 éves évforduló most csendben zajlott le. Az ünneplők előadásokat hallhattak t.k. dr Trogmayer Ottó és Szűcs Árpád restaurátoroktól, akik a munkálatokban végig részt vettek és Feszty Zsuzsa leszármazott festőművésztől. A koszorúzás és emlékfa állításával szerényen, de hűséggel adóztak a jelenlévők.
Évfordulók (16) 
